Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Siroka (Široka) Kula környékén, Sabljar őrnagy 22 gradina (várrom), gradiste (várhely) és crkviste (templomrom, vagy hely) nevű topográfiai pontot említett meg. Találtak errefelé hallstattkori tárgyakat, római mérföldkövet és római feliratos követ is. Eme jelenségek alapján, itt álhatott Ancus települése. Široka Kula településének keleti oldalán egy kisebb vár romjai vannak, mely talán azonos lehet azzal a várral, amiről Glavinics így írt 1696-ban: „perampla curia alta simul et rotunda, tribus destructa contignationibus” (kb. tágas, rotundaszerű épület magas, három lebontott szinttel).

7.28 Široki toranj (Široka kula), Budimerics vára

Široka kula falu jelenlegi temetője mögött, a Čukovac-i út bal oldalán egy kerek torony maradványai találhatók, amit a 15. és a 16. században Široki toranj-nak (kb. Szélestorony) neveztek. A vár nevét hordozó település neve, a törökkor óta viseli a mai Široka kula nevet. A vár legkorábbi neve, valószínűleg Budimerić volt [37]. A torony kb. 7 méter átmérőjű és kb. 1 m magas romjai, ma akolként szolgálnak. Más, övező fala a várnak nem észlelhető. Glavinics püspök likai vizitációjának alkalmával, háromemeletes, erős falú toronynak írja le. A vár helye, széles alapú és erős építésű tornya arra utal, hogy a megye ősi székhelyét ebben a várban kell keresni. Ugyan is, a korai Lika megye magába foglalta a későbbi Busán, Bocsác, Hotucs és Odorja megyék területét is. Ennek a hatalmas területnek a geometriai középpontjában kellett lennie a megyeszékhelynek, és Široka kula némi eltéréssel, meg is felel eme kitételnek. Miután a király elcserélte Pocsitelj várát, hogy a megye új székhelyévé tegye, cserébe adta a korábbi megyeszékhely körüli birtokokat, ám magát Široka toranj-t nem.

Hogy ez ellen egyetlen okirat szerint sem tiltakoztak a település lakosai, csak úgy lehetett, hogy a vár utóbb sem került se a Mogorovicsok, se a Frangepánok, se a Gusicsok kezébe, hanem maradt a nemessé emelkedett szabad jobbágy tulajdonában. A várat ez után, azaz 1263-tól a források többé nem említik, csak a török által elfoglalt várak 1577-es listában bukkan fel újra, mely szerint a törökök a várat nahije székhellyé tették.

[37] Pavičić: Lički grudobran, Zagreb 1940, str.33 47

http://www.scribd.com/doc/29402401/Naseljenje-Like-Tekst

A vár mai állapota: A vár területét 2011. 04. 05-én, Keserű László és Szabó Tibor társaságában kerestük fel. A település temetőjének nyugati oldalánál található toronyrom jelenleg egy magánház kertjében található. A likai várak tornyaihoz képest, meglehetősen nagynak számíthatott a maga 7-8 méteres átmérőjével, így valóban rászolgálhatott a „Széles Torony” névre. A ma akolként használt toronyrom kb. 1,5-1,8 m magas. A romon kívül, más erődítésre utaló nyom nem található, így valószínűleg egy palánkkal védett mezőváros birtokosának lehetett a lakhelye.

/Szatanek József/

Forrás:

Gj. Szabo 1920. Sredovječni gradovi… (Zagreb, 206. oldal)

Krešimir Matijević: Naseljenje Like

http://www.scribd.com/doc/29402401/Naseljenje -Like-Tekst