Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Barlete falu közelében egy várhely található, amit a helyiek Zsupánvárnak (kb. ispán) (Županski grad) neveznek. Ez egy négyzetes építmény volt, 10 m hosszú, 8 m széles és 1,5 m vastag falakkal. Barletében Glavinić is említ egy castellumot. A püspök által felvett vizitáció szerint pusztulásnak indult.

30. Barlete - Županska gradina Goszpicstól keletre, a mai Barlete faluban egy vár szerény maradványait találhatjuk, amit a helyiek Zsupanszka gradinának neveznek. A várat egy kisebb hegy sziklás csúcsára emelték (630 m tszfm). A vár, ahogy Szabo írja [27]: alaprajzában négyszögletes, 10x8 méteres méretekkel és 1,5 m vastag falakkal. A négyszögletű építménynek mára csak az északi és a keleti fala maradt fenn, kb. 5 m hosszan, míg a déli fala meglehetősen leomlott, s csak az alapjai látszanak. A terep az északi oldalán, közvetlenül a falak aljától, meredeken omlik alá. A fal feltehetően egy öregtorony szerepét betöltő toronyhoz tartozhatott. A torony alatti várplató felszíne kimondottan egyenes, de falnyomok nem figyelhetők meg rajta. Közvetlenül a torony alatti hegyoldalban is láthatók falmaradványok, de azok közvetlenül nem köthetők a toronyhoz. Ezt csak a terep kitisztítása, valamint a torony és a várplató területén végzett kutató ásatása után lehetne megtenni, s teljesebb képet kapni a vár alaprajzáról.

A várról nagyon kevés emléket találunk a török hódítás előtti időkből. Azokból, amelyeket ismerünk, az derül ki, hogy a 15. században és a 16. szd. elején Barlete birtokosai a Kurjákovicsok voltak, akik Guszicsokként, valószínűleg még a 14. században királyi adományként jutottak a birtokaik eme részéhez. A Kurjákovicsok/Guszicsokon kívül, Barlete közvetlen szomszédságában volt itt birtoka a Mogorovics nemzetséghez tartozó Petricsevicseknek is. A vár és birtoka 1509-ben Karlovics Iván tulajdona volt, a likai várak többségéhez hasonlóan. A török foglalást rögzítő 1577-es felsorolás, Barlete-ben két várat is említ. Pavičić [28] úgy véli, hogy a másik vár a szomszédos Osztrvica vára lehet, amit a várlista azonban kifejezetten nem említ meg. Az én véleményem szerint, a másik barletei vár, valójában a Petricsevicsek, szomszédos birtokán lévő vár lehetett.

A vár mai állapota:

A vár területét 2011. 04. 04-én, Keserű László és Szabó Tibor társaságában jártuk be. A vár egy igen érdekes, kb. északnyugat-délkelet irányú, „kétfejű” domb északi magaslatán található, ami ugyancsak „kétfejűnek” tekinthető. A domb délkeleti magaslatán maradványokra még habarcsnyomok formájában sem találtunk, így a rendelkezésünkre álló 19. szd. végi Kukuljević féle rajz csak is az északnyugati magaslat kettős csúcsára vonatkozhat, jóllehet a jelenlegi maradványok alapján, az alaprajzon ábrázoltakat sem sikerült teljes mértékben beazonosítanunk. Az északnyugati csúcs déli végét egy erősen töredezett sziklatömb alkotja, melyen csak habarcsmaradványok találhatók, megfogható falak viszont nem, így csak az mondható ki biztosan, hogy itt valamiféle építmény volt ám kialakítása feltárások nélkül nem meghatározható. A déli sziklatömb északi oldalánál kb. 5 méterrel mélyebben, egy keskeny udvar húzódik a csúcs északi magaslatáig. Ezen az „udvaron" falaknak nyomait nem találtunk, ám a terep alapján a csúcsot alkotó két sziklát egy párhuzamos fallal köthették össze. A csúcs északi sziklatömbjén egy jó állapotban fennmaradt, „L” alakú, kb. 1,5 m magas és kb. 1,2 m széles falvonulat látható. A Kukuljević féle rajz itt egy téglalapalakú, osztott helyiségű épületet, talán tornyot ábrázol. A maradványok is megerősítik egy ilyen építmény létét, ám az északi és a nyugati fala már a sziklafelszínnel együtt a mélybe omlott, így egykori kiterjedése már nem meghatározható. A várhegy északnyugati kettős csúcsát, keletről egy kisebb, félköríves terasz köti össze, amelynek peremére egy birkakarámként használt, szárazon rakott kőfalat készítettek. Ennek a kőfalnak a nyomvonalán, feltehetően a középkorban is egy védőfal húzódhatott, hisz a kettős vár erről az oldalról volt a legkönnyebben megközelíthető, így a védelme innen szükségszerűnek tekinthető. A vár legmagasabb pontján feltételezhető toronyból, nagyon jó kilátás nyílik a környező vidékre, s a vár alatt elhaladó utat is könnyedén felügyelni lehett innen.

/Szatanek József/

Forrás:

Gj. Szabo 1920. Sredovječni gradovi… (Zagreb, 206. oldal)

Krešimir Matijević: Naseljenje Like

http://www.scribd.com/doc/29402401/Naseljenje -Like-Tekst