Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Pest városfal

Pest első középkori városfalát az Árpád-korban, legkésőbb a XIII. század első felében építették. 1241-ben a tatárjárás idején leégett és nem is építették újjá erődítményszerűen. IV. Béla király áthelyezte a város lakosságát az akkor még lakatlan budai várhegyre és Pest szabad királyi város jogait is átada az újonnan alapított településnek. Az 1281-es második mongol hadjáratra már felkészűlt az új város, melyet a mongolok, már nem tudtak bevenni.

Ezt követően Pest városa szabadon fejlődhetett, de folyamatosan küzdött is, hogy régi jogait Budától visszanyerje. Eredményre csak Zsigmond király (1387-1437) uralkodása idején jutottak mikor visszakapták a szabad bíróválasztás jogát. A XV. sz. első felében keletkezett források határozottan falak nélküli városként említik Pestet. Pest városának végül Mátyás idejére sikerült elnyernie ismét a szabad királyi város címet.

1493-ra kelteződik a városfal legkorábbi okleveles említése, amikor úgy írnak róla, mint nem sokkal korábban épült falról. A munkálatok zöme a XV. sz. második felében, 1443-1479 között, Mátyás király uralkodása alatt történt. A 8,5 méter magas és 2 méter széles erődítményhez, szabályosan faragott, tört köves mészkövet használtak. Tetejét párták tagolták, amelyek között lőrések húzódtak. A fal belső síkján gyilokjáró folyosó futott, úgy hogy a védőket mindenütt legalább derékig, a párták pedig teljesen eltakarták.

1512-ben oklevél említi a Hatvani, 1516-ban és 1522.ben a Bécsi, később a Váci kaput. 1536-ban Oláh Miklós említi történeti munkájában a városfalakat. 1526-ban Buda török általi elfoglalásával egyidőben Pesten is harcok dúltak, a lakosság elmenekült. A török elvonulása után a falakat kijavították.

Buda ostroma 1540 végén zajlott le. I. Ferdinánd által küldött sereg megpróbálta Szapolyai János halálát követően megszerezni a fővárost és végre elfoglalni a Habsburg-család számára a Magyar Királyságot. Habár maga a harc látszólag a magyar trónért folyt, rövidesen Habsburg–török háborúvá változott. Buda tíz évvel korábban már kiállt egy ostromot a németekkel szemben, akkor törökök harcoltak a falain. Ezúttal török segítség nélkül Fráter György és Török Bálint vezetésével visszavonulásra kényszerítették Leonard von Fels magyarországi főparancsnok seregeit.

Azonban amikor Ferdinánd rájött arra, hogy a magyarok ezúttal sem őt, hanem Szapolyai fiát, János Zsigmondot akarják királlyá választani, haragra gyúlva harmadszor is megostromoltatta Budát a következő évben. I. Szulejmán ezt már nem nézte tétlenül és seregével nemcsak, hogy felmentette a fővárost, hanem birtokba is vette.

1542 őszén az egyesült magyar-német seregek megkísérelték Buda visszafoglalását. Az ostromló hadak Pest falai körül helyezkedtek el és a várost ostrom alá vették. A törökök az ostromot sikerrel visszaverték. 1542 után a törökök a sérült falakat kijavították, de lényeges változtatást jelentő munkákba nem fogtak.

1602 és 1604 között a törökök Budáról gyakran ágyúzták az akkor német kézen levő várost. 1604 szeptemberében Pest újra török kézre került, de immár 80 évre.

A XVII. sz. folyamán a törökök a városfalakat kijavították és az erődített város folyamatos török örséggel rendelkezett. 1686-ban a Pestet és Budát visszafoglaló ostrom előtt a törökök a várost kiürítették majd felgyújtották.

A Rákóczi szabadságharc idején került sor a városfal teljes felújítására. A városfalnak ez volt az utolsó hadászati feladata, melyben védte a szabadságharc idején a labanc várost.

A Rákóczi szabadságharcot követően a fal jelentősége egyre csökkent, és gátjává vált Pest fejlődésének. Mégis a 18. század végéig szigorúan óvták annak sértetlenségét. Az 1780-as években kezdték meg a falak lebontását. 1808-ban bontották le az utolsó még álló kaput, a Hatvani kaput.

A középkori városfal nyomait a mai napig láthatjuk a Kiskörúton a Duna, a Kálvin tér, az Astoria, a Deák tér és a Vörösmarty tér vonalában. Jelenlétüket gyakran emléktáblákkal is jelzik. A 2.2 km hosszú fal jelentős része a ma álló házak udvarán, alagsorában látható. Az egykori városkapuk elhelyezkedése: Ahol a Váci-utca beleszalad a Gizella-térbe, ott állt hajdanán a Váci kapu, mely a város egyik vége volt. A Kossuth Lajos-utca végén állott a Hatvani kapu. A mai Kálvin-térre nézett a város harmadik kapuja, a Kecskeméti kapu.

A ma is látható részek az alábbi házakban találhatóak: Bástya u 1-3-5, Bástya u. 9-11, Királyi Pál u. 13/b, Vámház körút 16, Magyar u. 46-48-50, Magyar u. 28, Múzeum krt. 21, Magyar u. 12-14, Ferenczy István u. 28, Magyar u.6, Múzeum krt. 3-5, Múzeum krt. 23-29, Múzeum krt.31-33, Semmelweis u 13, Károly krt. 6, a Fõvárosi Önkormányzat udvara, autóparkolója (itt a korábban feltárt falszakasz visszafedésre került).

2014 szeptemberében megnyitott, a felújított Történelmi Városfalat bemutató emlékhely. Ez egy bemutatótér, mely az V. kerületben található, ahol Pest középkori városfalának egy hosszabb szakaszát is meg lehet tekinteni. A kiállítás ingyenesen látogatható, bejáratának kulcsát a szemközti, Királyi Pál utca 18. alatt lévő Imagine Budapest irodában lehet elkérni annak nyitvatartási idejében.

Az Imagine Budapest tematikus túrákat szervez, köztük speciális városfal sétákat, ahol a jelenleg zárt részeket is meg lehet tekinteni. A túrák időpontjáról és költségéről náluk lehet érdeklődni. Honlap: www.imaginebp.hu

Források:

Irásné Melis Katalin: Pest a török hódoltság idején

Irásné Melis Katalin: A pesti későközépkori városfal kutatása (Archeológiai Értesítő, 1987-88) HB 1.317

Csorba Csaba: Pest városfalának vázlatos története. Budapest régiségei 24/1. (1976.) 349-368.

Ádám Eszter : A középkori Pest a mai városban (NG - 2019)