Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Gyöngyöspata, Kisboldogasszony templom

Gyöngyöspata, Gyöngyös városától 12 km-re keletre a Mátra délnyugati lábánál helyezkedik el. A Kisboldogasszony tiszteletére emelt temploma egységes gótikus stílusával már kívülről is különleges látványt nyújt a falu közepén. A templomot erődített fal veszi körbe.

A település a honfoglaló Pata vezér nevét viseli. Egészen a 14. századig, Eger után a megye második legnépesebb települése volt. Első írásos emléke egy 1234-ben kelt oklevél. A mai templom helyén már a 12. században kis román templom épült, amelynek félköríves szentélye volt. Az alapfalait a mai templom északnyugati negyedében tárták fel. Az agyagba rakott patakkőből falazott templom hajója 8,5 × 6,6 méter területű volt, amelyhez kelet felé 3,5 méter mélységű félköríves szentély csatlakozott.

1241-ben a Mátra lábánál előretörő tatárok letarolják Pata környékét is, elpusztítják a várhegyen a főesperesség Szent Péter templomát. Ekkor válik indokolttá a kis falusi templom bővítése és megerősítése. A templom elé erős tornyot építettek, melynek alapfalai ma is láthatóak a mostani toronytól északra. A tatárjárás után építhették az északi oldalhoz a Szent András-kápolnát. Vélhetően akkor, amikor a főesperes leköltözött a faluba.

A templomot ezt követően I. Károly tárnokmestere, a király fő pénzügyi tanácsadója, Nekcsei Demeter egyenes záródású szentéllyel bővítette és kifestette az épületet egyes feltételezések szerint a király Bolognában tanult festő mesterével, Hertul mesterrel. Később a 14. század végén a déli oldalához sokszög záródású hajó épült, szintén falfestményekkel díszítve.

A mostani gótikus torony, a régit elbontásakor, a Szécsényi család birtoklása alatt épül meg 1420 körül.Három évtizeddel később újraboltozták a templomot, melyben háromhajóssá alakították a teret, új sokszögzáródású szentélyt építettek hozzá, A hatalmas, alul négyszögletes, a sarkokban haránt állású támpillérekkel megerősített, felül nyolcszögletes, négyszintes torony ablakai gótikusak, a második emeleten részben mérművesek. A torony homlokzatán lépcsős díszű kapuzat látható, amely a kassai dómmal rokonítja az épületet. A kapu felett befalazott fejet Pata vezér képmásának tartják.

1544 tavaszán mikor Pata török kézre kerül a templom is megsérül. 1600 őszén Maka Miklós és Keszkeőny Jakab templombirók kijárták a töröknél a templom helyreállításának engedélyét. A Kassára menekült káptalan tagjaként működő patai főesperes déllengyel mestereket foglalkoztat, velük épitteti ujjá, mégpedig az eredeti szerkezet többé-kevésbé hü rekonstrukciójával a boltozatot. A középkori szárnyas oltár pótlására a 1650 körül készül a hazánkban egyedülálló Jessze-oltár.

A török kitakarodása után sokáig csupán tatarozási munkákról tudtunk. 1736-ban megújítják, a fallal köritett templom tornyának sisakját. 1748-51 között kibővítették az északi oldalhajót, újjáépítették a düledező sekrestyét. Ekkor bontották el a Szent András kápolnát. Nagyobb felújításról 1839-ben tudunk, amikor Forgáchné Batthyány Izabella restauráltatta a templom és torony tetőszerkezetét.

Az 1853-ban készült Varsányi-féle fametszeten ábrázolt templom külső képe erősen megváltozott, amikor Heindl Imre tervei szerint átépítették a torony sisakját. A II. világháborúban megsérült merev, élettelen toronysisakot Dümmerling Ödön tervei szerint módosították.

1970-ben Koppány Tibor vezetésével vette kezdetét a gyöngyöspatai templom helyreállítása és 1975 végére fejeződtek be a munkálatok. Az enyhe dombtetőn emelkedő templomot kerítőfal övezte, melynek rekonstruálására és a terület parkszerű kialakítására is sor került.

Források:

Kovács Béla: A gyöngyöspatai templom történeti és régészeti kutatása - Eger, 1976
Horváth László: Gyöngyöspata története a jobbágyság intézményének megszüntetéséig
Koppány Tibor: A gyöngyöspatai templom építészeti helyreállítása - Eger, 1976
Bodorné Szent-Gály Erzsébet: A gyöngyöspatai rk. temlpom főoltárának restaurálása