Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

„…Kurjak falunál található vár romjairól Klaić azt állítja, hogy a Kurjákovicsok birtoka volt…”

9.3 Kurjak

A várat Udbinától délnyugatra, a ma is azonos nevet viselő falu elején található, Baste tanya(zaselak) fölé meredő kőszálra építették (780 m tszfm). A középkori Kurjak vára, a Kurjákovics (Kurjaković) grófok székhelye volt. A kőszál és a ráépített vár elhelyezése nagy hasonlóságot mutat a közeli Korbava várával, ahol szintén egy sík mező fölé emelkedő kőszálra ültették rá a várat. Az 1691-es esztendőben Glavinics Sebestyén zengg-modrusi püspök által felvett vizitáció szerint jó karban lévő vár volt.

Vjekoslav Heneberg 1923-as leírása és rajza alapján, a várat magára a kőszálra és két oldalára építették, ahol ma már nyoma sincs falaknak, de már Heneberg sem látta őket. A kőszál tetejére, egy részben sziklába vágott ösvény vezetett fel, míg a meredekebb részeken, lépcsőket alakítottak ki, melyek az ösvény elején, ma is láthatók. A kőszál alatti térséget fallal öveztek, valamiféle belső udvarszerűséget képezve. A védőfal nyomai, sáncszerű állapotban ma is végig kísérhetők. Heneberg rajza alapján, a védőfalnak két négyzetes és egy ötszögletű torony támaszkodott. Az ötszögletű tornyot, Heneberg kaputoronynak vélte. A terepbejárás során, a Heneberg által rajzoltak beazonosítását a sűrű növényzet miatt nem lehetett végrehajtani.

A vár mai állapota:

A vár bejárása 2010. 04. 18-án, Keserű László és Szabó Tibor társaságában történt. A vár állapota megfelel. K. Matijević leírásának. A vár egy karsztos fennsík peremén található kőszikla tetején, illetve a kőszikla körül helyezkedett el. A sziklatetőn már nincsenek maradványok, csak az élő sziklába vágott faragványok utalnak egy korábbi építményre. A szikla aljának keleti részét egy tányérszerű külsővár övezte. A külsővár falaira és egykori épületeire, kb. 30 cm magas falmaradványok utalnak, de a sűrű bozót miatt, az összefüggésük nem megállapítható. A külsővár külső falvonulatától, a terep egy rézsűbe vált át, majd egy széles, javarészt már feltöltődött árok következik, melynek keleti peremén, egykor egy, ma már alig látható sánc futhatott végig, A sánc legjobban a szikla déli oldalának aljában maradt fenn. Itt a sánc magassága a 2-2,5 méter is eléri. A sánc délnyugati vége egyszerre csak eltűnik, így a funkciója nehezen értelmezhető. A sánc mögött, a szikla nyugati oldalának aljában egy jelenleg is használatos temető található.

/Szatanek József/

Forrás:

Đuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb. (209. o.)

Krešimir Matijević: Naseljenje Like