Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

A vár története:

„Jablanac várának történetét Brunšmid közli (Vjesnik hrv. arheol. društva V. 59.). A vár először 1179-ben, mint Ablana tűnik fel (ebből is látható, hogy a jegenye/nyárfa jelentésű horvát jablan szóhoz a vár nevének semmi köze sincs) abban a szerződésben, amit Boriszláv ispán fia Malicsnik és rokonsága kötött a Rab szigetiekkel a legelők és a Szt. Miklós templom használatáról. A várat 1251-ben István, egész Szlavónia bánja alapította, mivel alkalmas helynek találta, ahol egy királyi kastélyt lehetett építeni a lakosság védelmére. A vár alatti település ugyanazokat a kiváltságokat kapta, mint Trogir és Sibenik városa. A várat később a Frangepánok bírták, de ők is tovább pereskedtek a Rab szigetiekkel, akiknek a hűbéruruk viszont a bribiri Subics Pál gróf volt. A várba 1537-ben Ferdinánd király helyőrséget helyezett: 1 várnagyot (Pfleger) és 4 fegyveres szolgát (Knechte). Terzsáci Frangepán Miklós 1639-ben panaszt tett Hreberstein generálisra, hogy a töröktől elfoglalt Sztárigrád és Jablanac várait leromboltatta. 

Ám Jablanac, prehisztorikus tárgyak ismert lelőhelye is: az itt talált tárgyak jelentősen különböznek Lika és Korbava más prehisztorikus temetőiben talált tárgyaktól.

A Klacsenica hegyen (brdo Klačenica) még ma is ősi falmaradványok találhatók. A hegy csúcsát 2-4 m vastag, szárazon rakott fallal övezték, a kapu valószínű helyén egy 10 méteres, malteros fal található. Ezt a részt egy fallal két, azonos méretű részre osztották. A vár, szárazföld felé néző részének közepén egy japoda ház maradványai találhatók. A Klacsenica hegytől északnak, egy 10 kilométer hosszú szárazon rakott fal halad a Velebitek felé, melyről a helyiek állítják, hogy a fal nyomvonala végigkísérhető egészen az Apatišanske kosa-ig és Koszinjig. Ugyanilyen fal található Rijekától északra is, ezt még Valvasor is lerajzolta. 

M. Stier így írt Jablanacról: „ein Schloß auf einer Höhe liegend, von Venetianer im vorigen Kriege ruiniert” (kb.: A kastély egy magaslaton fekszik és az előző háborúban a velenceiek rombolták le). Két régi alaprajz – az egyik M. Stieré, a másikat a bécsi hadilevéltárban őrzik – ábrázolása alapján, Jablanac várát szabálytalan alaprajzú falait négy, patkóalakú torony erősítette, s volt még egy fallal övezett, két félkör alakú toronnyal védett alsó része is, ahonnan a kikötőbe való bejutást torlaszolhatták el. ” 

---/---

Jablanac (Lika) Zenggi kapitányság 

113-114. oldal:

„Korvin Mátyás király halála utáni gyenge uralkodói hatalmat kihasználva, a Frangepánok sikeresen visszaszerezték korábbi váraikat és birtokaikat Vinodolban és a zenggi hátországot Zengg kivételével. Egészen 1527-ig, csak Zengg maradt királyi tulajdonban, ahol a király nevében, a zenggi kapitány parancsnokolta a királyi helyőrséget. Ám egy évvel korábban, a törökök már elfoglalták Korbava egészét és Lika nagy részét, így Gecske (Gacka) és a zenggi hátország a török hódítók közvetlen szomszédságába került. A veszély miatt, Ferdinánd király királyi helyőrséget helyezett Otocsácba és a gecskei Prozorba, mivel e két erődített hely megvédésére a Frangepánok magukban képtelenek voltak. A király e várak birtokbavételénél kihasználta azt a tényt is, hogy Frangepán Bernát és fia Kristóf átálltak Szapolyai János király oldalára. A királyi kézen lévő Otocsác és Prozor helyőrsége a zenggi kapitány alárendeltségébe került. Miután Otocsác és Prozor ugyanazon katonai hatóság alá került, mint korábban (Karlo)Bag és Jablanac, így e várak helyőrségének a tevékenysége is inkább a nagyobb veszélyt jelentő velencei terjeszkedés ellen irányul. A Zenggi kapitányság 1527-re már meglehetősen téres védelmi térséget fedett le… Hogy funkcionáltak a Zenggi kapitányság várai 1538 előtt? Otocsác, Prozor, (Karlo)Bag, Jablanac, majd később a likai Dabar helyőrségeinek ugyanaz a sors jutott és ugyanolyan problémákkal kellett szembenéznie a határ védelme során, mint a többi végvárnak. Tehát, ugyanúgy szűkösködtek és ugyanolyan gyengén voltak hadfelszereléssel ellátva...”

121. oldal:

„Lenkovics Iván távolabbi törekvése az volt, hogy kiszélesíti, és jobban megerődíti a Zenggi kapitányság védelmi vonalát, ám nagy erőfeszítéssel is csak néhányat sikerült a legfontosabb céljaiból véghezvinni. Nagy áldozatok árán, sikerült felépíteni Zenggben Nehaj várát, sikerült rábírnia a Frangepánokat az együttműködésre és átvennie Ledenice védelmét, mely a legfontosabb erősség volt a Vinodol kapujában. Sikerült a likai várakat is a Zenggi kapitánysághoz csatolnia, mint Otocsácot, Brinját, Berlogot és Prozort, majd később, 1561-ben „puszta” Dabart is, így a tengerparti, a Velebit-alji Tengermellék, Bag és Jablanac váraival és valamennyire Biháccsal, Lenkovics törekvéseképpen, a Zenggi kapitányság példát szolgáltathatott arra, hogyan kellene Horvátország más határmenti területein is a védelmet megszervezni.” 

Zagreb, 1995.

---/---

A vár mai állapota:

A vár bejárása 2009. 06. 10-én történt Keserű László és Szabó Tibor társaságában. Jablanac esetében várról igazából már nem lehet beszélni, miután a közelmúltban a vár romjai közé egy modern szállodát (Hotel Ablana) építettek, s a tereprendezési munkálatok során, egy patkó alakú torony és egy jelzésszerűen bemutatott kerektorony maradványain kívül, mindent elbontottak. A megőrződött maradványok alapján azonban, M. Stier 1657-es alaprajza, sikeresen ráapplikálható a jelenlegi helyszínre is, s már csak képzelőerő kérdése, hogy a szálló helyén elképzeljük az egykori várat. A „várral” szemben egy szintén újonnan kialakított, kerektoronyszerű kilátó látható, melynek azonban semmi köze sincs az egykori várhoz. 

/Szatanek József/

Forrás:

Gj. Szabo: Sredovječni gradovi… (Zagreb, 1920. 213. oldal.)

Milan Kruhek: Krajiške utvrde i obrana Hrvatskog kraljevstva tijekom 16.st.. Hrvatski institut za povijest.