A vajdasági területek felett a középkorban gyakorolt uralom fenntartásában jelentős szerepet játszó Bács várának ötszögletű tömbjét még napjainkban is körbeveszik a Mosztonga-patak vizéből táplálkozó vizes árkok, amiket a középkorban széles mocsaras vidék övezett. A teljes egészében téglából emelt várfalak sarkait vastag falú tornyok tagolják, ebből négy kerek, míg egy négyszögletes alakú védőmű. Bejáratát a D-i oldalon létesítették az egykori építőmesterek. Napjainkra ez a rész már teljesen elpusztult, tégláit régen elhordták a környékbeli népek. Korabeli adatok szerint még egy barbakán {elővédmű} is vigyázta a bejáratát. Belépve a nagy területű várudvarra, az É-i oldalon láthatjuk a lakóépületeket a várfalhoz tapadva, míg a DK-i részen emelkedik a napjainkban is teljes épségben fennmaradt hatemeletes lakótorony. Mögötte kút és ciszterna mélyül a talajba. Eddig kétszer végeztek kisebb mértékű régészeti kutatásokat a történelmi emlékhely területén. Megállapították, hogy az É-i négyszögletes saroktorony emeletén rendezték be a várkápolnát. Bács erősségének várfalai napjainkban is emeletnyi magasságban állnak, de megóvásukra egy 2006-ös terepbejárás tanúsága szerint még nem történtek lépések.
Megközelítése:
A magyarországi Tompa határátkelőnél átjutva Szerbia állam területére haladjunk Szabadka {Subotica} és Zombor {Sombor} városokon keresztül majd D-i irányba fordulva a 18-as számú mellékúton egészen Bács {Bač} községéig. A település Ny-i oldalán, erdős-bokros területen emelkedik a középkori téglavár elhanyagolt tömbje, amit szabadon bejárhatunk.
Története:
A Szent István király alapította Bács vármegye székhelyén először valószínűleg földvár épült, ami az országosan feltárt és megismert ispánsági központokhoz hasonlóan gerendákból rekeszes szerkezetűre megépített és földdel töltött erődítmény lehetett Miután 1072-ben a magyar királyi sereg elfoglalta a bizánciaktól Szerém várát, ide telepítették át a görög keleti ortodox püspökséget. A feljegyzések szerint eleinte még görög papok végezték az istentiszteleteket is a bácsi egyházban. A jelentős forgalmú, virágzó településről Idríszi arab világutazó számolt be az 1154-es élménydús feljegyzéseiben. A magyar-bizánci háborúk során többször is elfoglalták a görög seregek, így például 1164-ben maga Mánuel bizánci császár vonult be csapataival. A XIII. század elején került egyesítésre a kalocsai érsekség a bácsival, aminek székhelyéül a gazdag kereskedővárost, Bácsot jelölték ki. A forgalmas vásárairól híres települést az 1241 – 42-es tatárjárás idején felégették, elpusztították a tatár lovas hordák. A következő évtizedekből nem maradtak fenn adatok, hogy a lerombolt földvár helyett valamilyen erősség működött volna. A történészek álláspontja szerint csak Anjou Károly király parancsára emeltek 1338 – 1342 között újabb erősséget a mocsarak közül kiemelkedő földháton. Az első, napjainkig fennmaradt írásos említése viszont jóval későbbről, csak 1435-ből származik, amikor a kalocsai érsekség mondhatta a magáénak. A környező jobbágyfalvak alávetett népessége ide hordta be a földesúrnak járó szolgáltatásokat és adókat. Az 1514-es Dózsa György vezette parasztháború idején a környéken jelentős számú keresztes hadak gyülekeztek, előlük a rettegő Frangepán Gergely kalocsai érsek bemenekült a bácsi erődítménybe. Rövidesen azonban a harcedzett nándorfehérvári helyőrség katonái szétverték a blokádot fenntartó fegyveres parasztokat. A törökkel vívott 1526-os sorsdöntő mohácsi csatában a magyar sereg fővezéri tisztét Tomori Pál kalocsai érsek látta el, aki odaveszett az öldöklő küzdelemben. A győztes szultáni sereg rövid időre megszállta szeptemberben, majd kivonultak falai közül. Az állandó oszmán jelenlétre majd 1529-ben került sor, de a hódoltság északabbra terjedésével egyre kevesebb létszámú fegyveres állomásozott falai között. Így egy 1543-ból származó lajstrom szerint mindössze 106 főnyi zsoldos vigyázta falait, akik közül sokan a törökkel szövetséges rácok {szerbek} közül kerültek ki. Nincs pontosabban részletezve, de 1604-ben rövid időszakra elfoglalták a keresztény csapatok, aminek visszafoglalására csak két esztendő múltán indultak el a muzulmánok.
Beérkezésüket azonban nem várták meg a várbeliek, hanem a védőműveket több helyen is puskaporral felrobbantva, elmenekültek a várból. A megszálló oszmán sereg rövidesen helyreállítatta a romos részeit. 1628-ben már mindösszesen 6 topcsi {tüzér} és 10 főnyi gyalogos strázsálta falait, amit ismeretlen létszámú délszláv martalóc egészített ki. A Buda várának véres ostrommal való visszafoglalása után déli irányban előretörő Habsburg sereg 1686. második felében kardcsapás nélkül vonult be a török által kiürített téglavárba. A következő időszakban a császári szolgálatba szegődött rácok fegyveresei állomásoztak falai között. Utolsó katonai szerepét a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc kezdeti szakaszában játszotta, amikor 1704. júliusában az ostromló kurucok felgyújtották az épületeinek tetőzetét, de elfoglalni nem tudták a hevesen védekező osztrák és rác helyőrségtől. A következő esztendőben azonban a hadi helyzet romlása miatt a német várkapitány felrobbantotta a védőműveit, majd elvonult. A továbbiakban már az időjárás könyörtelen vasfoga társulva a környékbeli lakosság bontásaival fogyasztotta a téglavár falait és épületeit. Egyedül a magas lakótorony maradt meg teljes épségben, mivel azt termények tárolására használták. Korabeli adatok szerint csak 1842-ben a bácsi főispán szigorú tiltására hagytak fel a várrom tégláinak elhordásával, de azóta is gazdátlanul pusztulnak a történelmi viharokat látott épületrészek. Két ízben végeztek területén régészeti ásatásokat, de megóvása még a jövő feladatai közé tartozik.
Forrás:
Engel Pál: Magyarország világi archontológiája I. {1996} 270. old.
Szabóky Zsolt: A Kárpát medence várai {1996} 166.-- 167. old.
Csorba Csaba: Regélő váraink {1997}30.-- 33. old.
Veresegyháziné: Magyarország történeti - topográfiai kislexikona {1996}15. old.
Kristó Gyula: Korai magyar történeti lexikon {1994} 73. old.
Gerő László: Magyarországi várépítészet {1955} 304. old.
Kőnig Frigyes: Várak és erődítmények a Kárpát-medencében {2001}182. kép
Winkler Gusztáv: Reneszánsz erődépítészet Magyarországon {2004} 150. old.
Várak – kastélyok – templomok {2006 / 2. szám} Csorba Csaba cikke 25. old.
{Szatmári Tamás}
GPS: | É 45° 23.582 (45.393028) |
K 19° 13.295 (19.221579) |
A ma Szerbia-Crna Gora területén lévő, vajdasági, Duna melléki vár legkönnyebben, Hercegszántó határátkelőhelyi átlépéssel közelíthető meg: Hercegszántó – Bezdan – Zombor (Sombor) – Stapar – Doroslovo – Srpski Miletić – Odžaci – Deronje – Bač útvonalon . Maga a vár a település belterületén található, a Mosztonga patak mentén, attól körbeölelve. A vár romjai a sík terep miatt már messziről láthatók, így a megtalálása nem ütközik nehézségekbe. (teljes táv Hercegszántó átkelőhelytől: 81 km. ).
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Fotóink elérhetőek vászonképen!Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.