Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Borsi - BoršaSzlovákiaFelvidékZemplén vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép
  • Szállás

Borsi, Rákóczi kastély

Sátoraljaújhelytől alig 3 kilométerre keletre, a Bodrog jobb partján települt Borsi község. Erődített kastélya a  település déli szélén található. A falu nevét 1067-ben említi elsőként oklevél. Számos utalás van arra, hogy a tatárjárás után a községben vár épült. Azonban az eddigi régészeti feltárások ezt az állítást egyelőre nem igazolták, mert csak a 16. századbeli falak egy részét sikerült feltárni, a lerombolt szárnyak helyén. A település többször a pataki vár tartozékaként szerepel, s közben a Perényiek, Pálócziak, Henyeyek, Zeleméryek uralták.

Borsi castellumát Zeleméri Kamarás Miklós tokaji királyi várkapitány építtette 1579-ben. A kastély és az uradalom 1598-ban Zeleméri Kamarás Borbála és férje, Lórántffy Mihály tulajdonába került. Leányuk, Lórántffy Zsuzsanna kezét elnyerve, 1616-ban I. Rákóczi György szerezte meg, ezt követően a Rákóczi-szabadságharc bukásáig a Rákócziaké. Eddig ismert első leltára 1631-ben készült. Ebben emeletes, szépen bútorozott kastély leírását találjuk.

1676. március 27-én e falak között született meg I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona gyermeke, II. Rákóczi Ferenc, későbbi erdélyi fejedelem és a Rákóczi-szabadságharc vezetője. Mészáros Kálmán kutatásai nyomán az is ismertté vált, hogy az általános vélekedéssel szemben világra jövetele nem véletlenszerűen történt éppen itt, amikor a szülők Sárospatakról Munkácsra utazva, útközben Borsiban megpihentek. Valójában 1675 utolsó és 1676 első hónapjaiban huzamosabb ideig laktak Borsi kényelmes kastélyában, amely a család kedvelt tartózkodási helye volt.

A fia születésének évében meghalt I. Rákóczi Ferenc özvegye 1682-ben férjhez ment Thököly Imréhez, majd 1685 és 1688 között védte az osztrák ostrom alatt álló Munkács várát. Patak és feltehetően Borsi is 1685-től Schultz tábornok megszállása alatt állt. A források szerint 1688-ban a kastélyt a kurucok felégették.

A pusztítást követő újjáépítés igen lassan haladt. Egy 1694. február 8-án kelt épületleírásból megállapítható, hogy a kastélyt még csak részben sikerült helyreállítani, és helyiségeit elsősorban az uradalmi gazdálkodás céljait szolgálták.

A kastély a Rákóczi-szabadságharc 1711-es bukása után az Aspremont család tulajdonába került, a Rákóczi Juliannával kötött házasság révén. Néhány évvel később Borsit az Almásyaknak adták zálogba. 1720-ban III. Károly király adományaként Trautsohn Donáth lett a birtokosa, 1730-ban a Bégányi családé, zálogként. 1731-ben egy vizsgálat szerint a kastély nagyon elhanyagolt állapotba jutott, egyes épületszárnyak fedél nélkül álltak.

A Trautsohnok kihalásával a Királyi Kamaráé, majd a Rákócziakkal való leányági rokonság révén az Erdődyeké, akik a Széchényieknek adták el. Tőlük 100 ezer forintért Windischgrätz herceg vette meg 1892-ben. Trianon után Hajna Sándor ügyvéd birtokolta, aki 1939-ben átadta a magyar államnak. A csehszlovák állam kezelésében, 1945 után a kastély általános iskola, munkásszálló, majd raktár lett. 1990-ben az épület a  község tulajdonába került.

A kastély leírása:

Borsi reneszánsz kastélya a település déli szélén, a Bodrog partjának közelében található. A korábbi épületrészek felhasználásával megkezdett építkezést valószínűleg soha nem fejezték be. Levéltári kutatások és egy másodlagos helyről előkerült kőfaragvány tanúsága szerint ezen a helyen 1579-ben emelték az első kastélyépületet. Ez a legkorábbi épület a mai nyugati szárny északi részén állt. Ebben az építési szakaszban készült el a nyugati szárny öt földszinti helyisége a keskeny folyosóval és az ismeretlen időben épült kapualj, valamint a felettük levő négy (eredetileg három) helyiség.

Valószínűleg a földszint keleti homlokzatán ma is meglévő félköríves kapuzat volt a lakószárny bejárata. Az emeletes lakóépülethez védműveket építettek, amelyek közül ma is áll az északi zárófal folytatásában a kelet felé nyúló védőfal. Ennek belső oldalához feltehetően 1620 után, új lakószárnyat illesztettek. Az említett fal záródása és a 16. századi castellum déli és délkeleti elrendezése ma még nem ismert. A régészeti kutatások során a nyugati szárny déli végénél a felszínre hozták egy elbontott, kerek torony alapfalait, amely egy szintén visszabontott, egykor a  mai földszint középvonalában épített fallal csatlakozott a  nyugati szárny déli zárófalához.

1616 és 1631 közé datált az északnyugati, bástya formájú épület, amelynek külső nyílásrendszere eredeti formájában maradt meg. Az 1631-es inventárium részletesen leírja az addig megépült helyiségek funkcióit. Az északkeleti szárny volt a női lakrész, az északnyugati bástyában pedig a férfi lakószárny kapott helyet. Kevéssel később, az 1630-as években készült el a nyugati épületszárny déli bővítése több szobával és nagyteremmel. Ennek a résznek a déli végére az északnyugatival megegyező formájú, bástya alakú épületet emeltek 1638 előtt, a korábban itt állt kerek torony helyére. Ezt azonban később elbontották a déli és feltehetően a keleti épületszárnnyal együtt.

Az 1638-as inventárium megemlít egy „kerekded lisztesbástyát”, ami valószínűleg az udvar északkeleti sarkában állt. Ekkor már elkészültek a kastély termeiben a kényelmi berendezések és a kívülről fűthető kályhák, az alárendelt helyiségekben pedig a tapasztott kemencék. A kastély körül kiterjedt uradalom volt gazdasági épületekkel, kocsiszínekkel. Az északnyugatra fekvő malom zsiliprendszere segítségével szabályozhatták a kastély körüli vizesárok vízszintjét. A női- és a vendégszárnyak előtt díszes haszonkerteket alakítottak ki. A kastély 1678-ban leégett és még 1694-ben is meglehetősen rossz állapotban volt.

A 18–19. században több alkalommal is helyreállítási és átalakítási munkákat végeztek rajta, ezek részletei azonban ma még nem ismertek. A műemléki helyreállítási és kiegészítési munkák 1939 és 1944 között kezdődtek. Ebben az időben épült a két eredeti épületszárny előtt a ma látható csehsüveg-boltozatú udvari folyosó, amely a korábbi, barokk folyosószakasz meghosszabbítása. A valószínűleg 18. századi, északkeleti földszintes épület helyére L alakú, a korábbi épületeknél magasabb, emeletes épületet emeltek. A kastélyt ma nagyrészt körülvevő árkot kitisztították, és az azon átvezető hidat az 1940-es évek elején készítették el.

Ekkor alakították ki a kapu és a fölötte levő emeleti ablak jelenlegi formáját, és ezekben az években készültek az emeleti gerendafödémek is. Lux Kálmán 1939–1944 közötti helyreállítási munkái során készült el a kastély ma is látható, alacsony hajlásszögű tetőzete. A második világháború után a kastélyt különböző célokra használták, majd 1970 után az épületet kiürítették és megkezdték a helyreállítási munkákat, amelyek azonban 1989–90-ben félbeszakadtak. Tíz évvel később ismét folytatták ezeket a munkálatokat.

A közel 20 esztendőn át tartó bizonytalanságot és állapotromlást követte a Rákóczi-kastély 2018 és 2021 között végzett felújítása, amely magyar kormányzati támogatásból, uniós projekt keretében, a két ország partnerségi együttműködésében valósult meg. A kastély épülete teljes belső és külső rekonstrukción esett át, létrejött a Rákóczi három születése című, a fejedelem életét bemutató interaktív kiállítás és sokirányú felhasználása az épületnek.

Források:

Karczag Ákos–Szabó Tibor: Felvidék és Kárpátalja erődített helyei. Budapest, 2018. II. 136-138.
Feld István: A "Nagyságos Fejedelem" szülőhelye: Borsi reneszánsz kastélya

A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 48° 23.351 (48.389187)
K 21° 42.342 (21.705692)

Információk: Sátoraljaújhelytől alig három kilométerre keletre, a Bodrog jobb partján található Borsi község. Erődített kastélya a  település déli szélén található.

A közel 20 esztendőn át tartó bizonytalanságot és állapotromlást követte a Rákóczi-kastély 2018 és 2021 között végzett felújítása, amely magyar kormányzati támogatásból, uniós projekt keretében, a két ország partnerségi együttműködésében valósult meg.

A kastély épülete teljes belső és külső rekonstrukción esett át, létrejött a Rákóczi három születése című, a fejedelem életét bemutató interaktív kiállítás és sokirányú felhasználása az épületnek.

Az aktuális programokról és nyitva tartásról a katély honlapján lehet részletesen informálódni: Borsi, Rákóczi kastély

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció