Krasznahorka
Krasznahorka várának háromszög alakú tömbje egy 500 méter magas, meredek oldalú hegy tetején épült fel a XIV. század elején. Legrégibb része, a régészeti kutatások szerint, a 10,5 x 9 méter külső méretű öregtorony volt, amit talán fal övezhetett. Ezt bővítették ki a XIV. század derekán egy 40 méter hosszú palotaszárnnyal és újabb kerítő falakkal. Ezen épületszárnyakat a Bebek és Andrássy főnemesi családok birtoklásának évszázadai alatt további rondellákkal {ágyúbástyákkal} erősítették meg. A véres csatákat és hadjáratokat csodálatos módon túlélt erődítmény, a környező vidék oly sok várával ellentétben, a 2012-es tűzvészig teljes épségben állta a régmúlt időkre kíváncsi látogatók hadát.
Az alsó várkapun belépve először egy kisebb falszorosba érkezünk, ahonnét a boltíves kapu alatti emelkedőn visz fel az utunk egy újabb kapuhoz. Lépcsőkön és folyosókon haladunk felfelé a palotaszárnyak szövevényén, egészen a hegycsúcs legmagasabb pontját jelentő négyszögletes öregtoronyig. A külső várfalon ágyúk sorakoznak. A középkori erősség érdekes részlete az Andrássy grófok sírboltja, és a mellette lévő várkápolna, amit a DK-i, az egykori Dobogó bástyából alakítottak ki. Itt helyezték el Andrássy István báró feleségének, Serédy Zsófia úrnőnek épségben megmaradt, mumifikálódott holttestét egy üvegkoporsóban. Krasznahorka vára a falai között felhalmozott történelmi tárgyakkal a régmúlt idők épségben maradt hiteles tanúja.
Jelenlegi állapot:
A vár a 2012-es tűzvészben óriási károkat szenvedett. A vár tetőszerkezete tejlesen elpusztult és a vár belső része, illetve a kiállítási anyag is hatalmas károkat szenvedett. A kármentés azonnal megindult és a felújítási munkák is komoly mértékben folynak.
A felújítás célja azonban nem csupán a 2012-es tűzvész előtti állapot visszaállítása, hanem fel akarják számolni az elmúlt évtizedek nem megfelelő beavatkozásainak negatív következményeit is. A rekonstrukció után a vár úgy fog kinézni, ahogy a 20. század elején festhetett.
2022-2023-ra elkészült a várhoz és környékéhez kötődő infrastruktúra. A munkálatok a 2023 - 2024-es években is haladtak, de jelentős csúszásokkal, illetve nem tervezett feladatok és forráshiány is hátráltatja a munkákat. A jelenlegi elképzelések szerint a várat szakaszosan fogják megnyitni a látogatók előtt, remélhetően 2025 őszén. A fejújítást követő teljes látogathatóság várhatóan csak 2026 második felében fog megvalósulni. Azonban ezek a dátumok, még mindig csak tervek!
Története:
1243 jún. 2 – Árpád-házi IV. Béla király a Nyulak szigetén {napjainkban Margit-sziget} kiállított oklevelében híveinek, az Ákos nemzetségbeli Máté fiainak, „Szár” Detrének és Fülöpnek adományozta oda a Miskolc nembeli Bors ispán magva szakadása miatt királyi kézbe visszakerült hatalmas kiterjedésű Pelsőc birtokot, továbbá az addig királyi birtok Berzétét, valamint a gömöri várispánsághoz tartozó Kövi és Lice településeket.
-- A Pelsőc – berzétei uradalom 1243-as határjárásában említették meg a hárskúti monostor felől a birtokhoz tartozó meredek hegycsúcsú „Rónagazt”, melyet az új földesurak várépítésre tartottak fenn.
-- Mivel eme terület csak a későbbiekben tartozott Krasznahorkához, nagy valószínűséggel eleinte „Rónagaz” – szláv alapja szerint „Rovna a Vozd” – „síkerdő” – ezen terület lapos vidékének a régi neve volt, amit az új telepesek az itt lévő udvarház , magyarul „Széplak” nevének szláv lefordításával „Kraszno” képezték az újonnan létesített kővár nevét.
1300 körül – Ebben az időszakban építette fel az Ákos nembeli Szár Detre fia, Benedek és ennek fiai, Domokos, János és Péter az erősség korai magját.
-- Mivel egy 1291-es, Rozsnyó település határát leíró oklevél szerint a rozsnyói terület egészen a Várhegy alatt folyó Pacsai patakig ért, ezek szerint a krasznahorkai vár alatt ez időszakban még nem létezett a jobbágyfalu.
1306 körül – Ebben az időszakban Csák Máté trencséni oligarcha a seregével részben megszállta a Gömör vármegyei világi és egyházi birtokokat, de Krasznahorkát és vidékét nem tudta a befolyási övezetéhez csatolni.
-- A pontosabb részleteket nem ismerjük, de annyi bizonyos, hogy a Csetneki-ághoz tartozó János több esztendőn keresztül rabságot szenvedett az ellenkezéséért a Csák nemzetség börtönében.
1313 körül – Benedek fiai, Domokos, János és Péter eladták a krasznahorkai és berzétei váruradalmakat a Máriássy famíliához tartozó Batiz bátyja Miklós, Batiz fia Miklós és Markus fia Istvánnak.
1322 előtt – Ismeretlen körülmények között {erőszakos foglalással?} ismét az Ákos nemzetség szerezte meg.
1322 – Az Ákos nembeli Benedek fiai, Domokos, János és Péter a krasznahorkai várbirtokot visszaadta a Máriássy famíliának, ami ellen tiltakozást jelentett be Benedek nemes úr kisebb fiai, Kun Miklós és László, mivel az eladás még az ő gyermekkorukban, a beleegyezésük nélkül történt meg. Ezzel a birtokvisszaadással kapcsolatban maradt fenn az erősség első okleveles említése.
1327 – Benedek fiai, Kun Miklós és László ismételten tiltakoztak, mivel Krasznahorkát az akkori földesura, a Máriássy családbeli II. Márk fia István a berzétei várral együtt el akarta cserélni Batiz fia Miklóssal.
1329 – Ebben az esztendőben Drugeth János nádorispán elrendelte, hogy az Ákos nemzetséghez tartozó Csetneki-ági Kun Miklóst iktassák be Krasznahorka és Berzéte váruradalmak birtokába, de ez ellen tiltakozást jelentett Batiz fia Miklós és Batiz bátyja Miklós özvegye is.
1330 – A több esztendeje folytatódó birtokper alkalmával a Csetneki-ági Kun Miklós arra hivatkozott, hogy a terület még a nagyapja, „Szár” Detre birtokát képezte. Ezzel szemben a másik peres fél, Batiz fia Miklós azzal érvelt, hogy ő jogosan tartja hatalmában, mivel egykoron megvásárolta a váruradalmat.
1352 – A Bebek és Máriássy családok közti, hosszú birtokjogi pereskedés végül megegyezéssel zárult le, miszerint Krasznahorka vára a hozzá tartozó jobbágyfalvak sorával együtt a Bebek és Csetneki családoké, míg Berzéte váruradalma a Máriássy família tulajdonába került át véglegesen.
1354 – Ebben az esztendőben már Krasznahorka egyedüli földesura a pelsőci és vámosi-ághoz tartozó Bebek főnemesi család volt. A família tagjai közül elsőként Bebek István került fontosabb tisztségbe Anjou Nagy Lajos király idején. Makovicai várnagy, liptói ispán, zászlótartó majd királynéi tárnokmesterből 1360 – 69 között az országbírói hivatalig emelkedett a szerencsecsillaga.
-- Az ő testvére Bebek György {+ 1390} többek között a gömöri királyi ispán tisztségét is viselte.
-- 1420 aug. 4 – Egykorú oklevél szerint ezen a napon a pelsőci „Nagy” Bebek János báró birtokát képező Krasznahorkának Horváti István töltötte be a várnagyi tisztségét.
-- 1426 aug. 8 – Két várnagy is parancsolt az erősség népének, Hanvai Sandrin fia László és Sztárnyafalvi László.
-- 1433 dec. 20 – Pelsőci Bebek Péter krasznahorkai várnagyát, Lengyendi Pétert említették meg egy korabeli forrásban.
1441 körül – Az özvegy Erzsébet anyakirályné által a kiskorú fia védelmére az országba hívott Jan Giskra cseh huszita zsoldosvezér fegyveresei – a Felvidék sok más erősségéhez hasonlóan – elfoglalták Krasznahorka várát is.
1460 – Hunyadi Mátyás király hadvezére, Rozgonyi Sebestyén erdélyi vajda a csapataival sorra ostromolta meg és foglalta vissza a husziták ellenőrzése alatt lévő gömöri várakat, így Serkét, Derencsényt, Rozsnyót és Krasznahorkát is.
-- A várbirtokot visszakapta jogos földesura, a Bebek nagyúri família.
1526 aug. 29 – A törökkel vívott vesztes mohácsi csatában odaveszett Jagelló II. Lajos király a serege nagy részével együtt. A véres közelharcban elesett pelsőci Bebek Ferenc gömöri főispán is. A nagyúr fia, szintén Ferenc a rövidesen megválasztott két király között kitört belháború nagy köpönyegforgatójaként mindig az erősebb oldalára állt, oda, aki több birtokot ígért neki.
-- Eleinte Szapolyai János király oldalán állt, de még a számára vereséget hozó tokaji csata előtt elhagyta őt.
1527 – 1529 – Bebek Ferenc ebben az időszakban Habsburg Ferdinánd király megbízásából Gömör vármegye ispáni tisztét viselte.
1528 – 1540 között – A nagyúr Abaúj vármegyében is királyi megbízással intézkedett.
1529 – Bebek Ferenc és Serédy Gáspár csapatai együttesen Egernél és Kassánál legyőzték János király híveit.
1530 – Bebek úr a hírhedett Basó Mátyás murányi rablólovaggal együtt fosztogatták a felvidéki városokat és jobbágyfalvakat. Ekkoriban már újra Szapolyai János király híveként szerepelt a politikában.
1530 – 1539 – Bebek Ferenc ismét gömöri főispán {János király megbízásából}, 1539 – 56 között Imre nevű testvérével közösen parancsolva a terület lakosságának.
1530 – 1534 között – Ebben az időszakban Bebek Ferenc báró parancsára a krasznahorkai várban hamis pénzt vertek.
Az egykorú források szerint a pénzt János király nevére, igen silány minőségben készítették, az 1 márkában 8 lat ezüst tartalom helyett csak 1 lat ezüstöt, tettek bele, a többi réz volt. A nyersanyagot a környékbeli templomok elrabolt harangjainak beöntésével szerezték meg, így pusztultak el a csetneki és rimaszombati plébániatemplomok harangjai is. A hamispénzverők készítettek még Hunyadi Mátyás király dénárait is, mivel a lakosság szívesebben vásárolt a régi, eredetinek tartott pénzekkel, mint a háborús időszakban gyakran hamisított újabb fizetőeszközökkel.
1530 aug. 20 – Ezen a napon írt levelében Bebek Ferenc báró megfenyegette a lőcsei polgárokat, hogy ha nem fogadják el az ő pénzét {a hamis pénzét!} akkor a törökök segítségével elpusztítja az egész Szepességet.
1540 – Ebben az időben Bebek Ferenc báró, a korszak hírhedett rablólovagja már ismét a Habsburg-párt zászlaja alatt állt.
-- Még ebben az esztendőben Bebek Ferenc utasítására a krasznahorkai vár faláról ledobatva megölték az anabaptista tanokat hirdető Fischer András prédikátort.
1549 – A Habsburg-párti Bebek Ferenc, Salm generálissal együtt megtámadta és elfoglalta Balassa Menyhért és Basó Mátyás rablólovagok várait, Lévát, Szitnyát, Csábrágot, Tiszolcot és Murányt.
-- Ez utóbbi erősség udvarán fejezték le Balassa nagyúr egykori cimboráját, a fékezhetetlenül garázda természetéről messzi földön hírhedt Basó Mátyást.
1554 – Mivel a köpönyegforgatásáról jól ismert Bebek Ferenc az erdélyi Izabella özvegy királyné oldalára pártolt, a pozsonyi országgyűlés száműzetésre ítélte őt. A híradásra feldühödött nagyúr viszont a fegyvereseivel a közeli Szepességet kezdte el pusztítani. Habsburg Ferdinánd király a garázda megfékezésére Ditrich és Pucheim generálisokat küldte ki, de az ötször nagyobb zsoldossereget Bebek báró török segítséggel szétverte. A főnemes végül azonban a gyulafehérvári udvarban Izabella királynéval is összekülönbözött, ezért Isztambulba ment, ahol – ígéretei hatására – a szultán kinevezte Erdély vajdájává. Miután azonban Bebek Ferenc hazatért az erdélyi udvarba, a két Kendy fivérrel együtt 1558 aug. 31.-én Izabella királyné utasítására meggyilkolták őket.
1556 – Puchaim Habsburg-párti generális a zsoldosaival sikertelenül ostromolta meg az erdélyiek pártján álló Bebek Ferenc főnemes krasznahorkai erősségét.
-- Habsburg Ferdinánd királynak később sikerült a maga táborába állítani a főnemes György nevű fiát, aki 1557 – 1567 között a gömöri főispán tisztségét viselte.
1558 – Bebek György a fegyvereseivel részt vett Tokaj várának ostromában, ahol meg is sebesült. A viharos életű főúr Telekessy Imrével közösen a szikszói csatában legyőzte a rablóportyára indult törököt is, akik azonban már a következő évben visszavágtak neki Szerencs vidékén.
1562 – Ebben az esztendőben a Fülek várának visszafoglalására indult Bebek Györgyöt a törökök tőrbe csalták, és fogságba ejtették. A rabságból csak János Zsigmond választott magyar király közbenjárására sikerült kiszabadulnia, ezért cserébe viszont az erdélyiek pártjára kellett állnia.
1566 – Habsburg Ferdinánd király utasítására Schwendi Lázár generális a csapataival hadjáratot indított a Bebek tartomány ellen. A zsoldosok sorra megtámadták és elfoglalták a köpönyegforgató főnemes várait, így Krasznahorkát, Pelsőcöt, majd a következő esztendőben Szádvárt, amit György úr felesége Patóchy Zsófia hősiesen védelmezett egy ideig.
1566 után – Krasznahorka váruradalma a királyi Kamara kezelésébe került át.
1573 márc. 14 – Ezen a napon török portyázók rabolták ki a közeli Rozsnyó mezővárosát.
1577 – A bécsi Haditanács által a felvidéki végvárrendszert a helyszínen ellenőrző biztosok szerint Szádvár és Krasznahorka erősségei rozzantak, javításukra 1000 forint szükségeltetik.
1578 – A bécsi Haditanács az erdélyi származású, de onnan elmenekülni kényszerült Andrássy Pétert nevezte ki a török hódoltság közelsége miatt végvárnak számító Krasznahorka élére. A korabeli források szerint ebben az időszakban 20 jobbágyfalu tartozott a szolgáltatásokkal az erősségnek.
1585 – Habsburg Rudolf német-római császár és magyar király 80 ezer aranyért 10 évre elzálogosította a várbirtokot Andrássy Péter várkapitánynak.
1599 feb. – A Szeged környékén áttelelő tatár lovascsapatok a Dunántúl után feldúlták Miskolc és Rozsnyó vidékét is, majd Sajóvámosnál legyőzték az ellenük felvonult királyi katonaságot.
1604 okt. vége – Krasznahorka és Putnok helyőrségei ágyúlövés nélkül kaput nyitottak a Habsburg császári ház önkényuralma ellen fellázadt erdélyi nagyúr, Bocskai István zászlaja alatt felvonuló hajdúcsapatoknak.
1607 – Bocskai István erdélyi fejedelem halála után a bécsi béke pontjai szerint az erődítmény ismét visszakerült a Habsburg császár és király fennhatósága alá.
1619 – 1626 – Ebben az időszakban ez a vidék is a Habsburgok ellen többször is hadjáratot viselő Bethlen Gábor erdélyi fejedelem ellenőrzése alatt állt. Krasznahorka vára, mint a környező terület más erősségei is, harc nélkül kaput nyitott a felvonuló erdélyi seregek előtt.
1641 dec. 22 – Ezen a napon Habsburg III. Ferdinánd német-római császár és magyar király a 23 jobbágyfaluból álló krasznahorkai váruradalmat örökös adományként Andrássy Péter várkapitánynak és fiúági leszármazóinak adományozta oda. A főnemesi család ezzel az óriási várbirtokkal Gömör vármegye leghatalmasabb földesurai közé emelkedett.
1644 – I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hadjáratot indított a Habsburg-ház ellenőrzése alatt lévő felvidéki területek ellen. Mivel a nagyúr felesége, Lórántffy Zsuzsanna gömöri származású volt, sok nemes úr csatlakozott a felvonuló erdélyi hadakhoz. A korabeli krónikákból ismert, hogy váltakozó sikerű harcok dúltak a vármegye területén. Bár értek el sikereket Rákóczi katonái is, de Wesselényi Ferenc Habsburg-párti füleki várkapitánynak sikerült megszállnia Murányt és Balogot, és Krasznahorka is szilárdan a királyhű Andrássyak kezében maradt.
1644 nov. 11 – A Habsburg zsoldossereg ellentámadása Rozsnyó mezővárosánál megtorpant.
1661 – Ebben az esztendőben Andrássy Miklós földesúr elűzette Oláhpatak, Gács és Betlér községek evangélikus lelkészeit és helyettük katolikus papokat hozatott. A főnemes erőszakos cselekedete miatt Gömör vármegye elöljárósága tiltakozást jelentett be, de eredményt nem értek el.
1664 – Andrássy Miklós főúr és bandériuma részt vett a török nagyvezér hadával sikeresen megvívott szentgotthárdi csatában.
1676 – Habsburg I. Lipót császár és király a hűséges szolgálataiért bárói rangra emelte Andrássy Miklóst.
1676 – 1719 – Ebben az időszakban a biztonságos helynek számító Krasznahorka várában tartották meg Gömör vármegye nemesi közgyűléseit.
1678 szept. – A Habsburg önkényuralom ellen küzdő kuruc lovascsapatok megjelentek az erősség falainál. Vezérük Thököly Imre, felszólította a tulajdon sógorát, Andrássy Miklóst, hogy nyisson előtte kaput, amit a földesúr elutasított ugyan, de hogy a felkelők megkíméljék az uradalmát, 6 ezer aranyat fizetett neki.
1684 körül {bizonytalan adat} – A felkelő kurucok megszállták Krasznahorka várát.
1685 máj. – Schultz császári generális zsoldosai megszállták a közeli Rozsnyó mezővárosát, ahonnét a főtiszt levélben szólította fel báró Andrássy Péter gömöri főispánt a krasznahorkai vár feladására, ami – rövid tárgyalás után – még ebben a hónapban megtörtént.
-- Az erősséget, a környékbeli várakkal ellentétben, a labanc főúr érdemeire tekintettel, nem rombolták le a bevonuló császári fegyveresek.
1685 után – Krasznahorka vára a további évtizedekben a környező vidék jobbágyfalvait magába foglaló uradalom birtokközpontjaként szolgálta az Andrássy főnemesi famíliát.
1703 ősze – Krasznahorka kis létszámú helyőrsége kardcsapás nélkül kaput nyitott a várfalak előtt megjelenő felkelő kurucoknak, az Andrássy család tagjai pedig – Péter úr kivételével – csatlakoztak a Habsburg elnyomás ellen a felkelés zászlaját kibontó II. Rákóczi Ferenc táborához.
1706 nov. 27 – A „nagyságos fejedelem” elfogatta a parancsának ellenszegülő Forgách Simon kuruc generálist, akit előbb Krasznahorkán, majd Szepesvárban tartottak házi őrizetben.
1710 feb. 13 – Miután ezen a napon Andrássy István báró, lőcsei kuruc városparancsnok feladta az ostromló császári katonaságnak a reá bízott fontos szepességi várost, hazatért krasznahorkai várába, ahol testvére Miklós, a „dervisbég” ágyútűzzel támadt rá.
1710 nov. 16 – A Habsburg zsoldosok bevonultak az ágyúlövés nélkül feladott erősségbe, ami ebben az időszakban már inkább főnemesi kastélynak, mint erődítménynek számított. Részben ezért, részben a mindvégig császárhűnek megmaradt Andrássy Péter báró, gömöri főispán {1686 – 1714 +} érdemeire való tekintettel Krasznahorka vára most is elkerülte a magyar erősségekre kimondott felrobbantási parancsot.
-- Andrássy István, volt lőcsei parancsnok a neje, Serédy Zsófia halála után átköltözött a közeli Betlér várkastélyába, amit teljesen felújíttatott.
1750 után – Az egykorú dokumentumok tanúsága szerint az Andrássy família tagjai közül már senki sem lakott a magas hegycsúcson emelkedő várban, amit a továbbiakban a nagy létszámú szolgaszemélyzet lakásául használtak.
1817 – Ebben az esztendőben villámcsapás sújtotta az erősség legmagasabb pontján álló öregtornyot. Az így keletkezett tűzvészben leégtek a felsővár épületei, amiket azonban rövidesen kijavítattak a tulajdonosok.
1817 után – Mint a régi idők hírneves tanúját, úgy vigyázott az Andrássy család a krasznahorkai erődítményre.
1903 – Földbirtokosa, Andrássy Dénes a helyreállított középkori várban a család dicsőséges történetét bemutató múzeumnak adott otthont.
1906 – A „Krasznahorka büszke vára” című dalt a II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társai hamvainak hazahozatala alkalmából egy Andrássy grófnő szerezte, így a közismert dallam nem eredeti XVIII. századi kuruc nóta.
1945 – A II. világháború végén elmenekültek az országból az ősi birtokos család tagjai, az Andrássy grófok.
1960-as évek – A műemlékvédelmi szakemberek kijavították az évszázados falakat és épületeket.
2003 – A szépen felújított várban működő Múzeum minden esztendőben a történelmi múltra kíváncsi látogatók ezreinek az ostromát állja ki.
2012 03.10. - A várdomb növényzete gondatlanság miatt lángra kapott és az erős szélnek köszönhetően a tűz átterjedt a tetőszerkezetre. A tűzvészben teljesen leégett a vár tetőszerkezete. A vár belső része, illetve a kiállítási anyag is hatalmas károkat szenvedett. A vár felújítása azóta folyamatosan tart és a tervek szerint részlegesen 2021-ben, teljes terjedelmében pedig 2023-ban nyitja meg kapuit a látogatók előtt.
Források:
Engel Pál: Magyarország világi archontológiája I. {1996} 353. 354. old.
Burgen und Schlösser Slowakei {1990} 112. 113. old.
Ludovit Janota: Slovenské hrády II. {1935, hasonmás 1996} 57. 64. old.
Csorba Marosi Firon: Vártúrák kalauza III. {1983} 273. 274. old.
Szombathy Viktor: Szlovákiai utazások {1980} 164. old.
Szabóky Zsolt: A Kárpát medence várai {1996} 54. 55. old.
Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra {1979} 138. 146. old.
Csorba Csaba: Regélő váraink {1997} 137. 140. old.
Veresegyháziné: Magyarország történeti topográfiai kislexikona {1996} 136. old.
Engel Pál: Királyi hatalom és arisztokrácia a Zsigmond korban {1977} 128. old.
Kristó Gyula: Korai magyar történeti lexikon {1994} 381. old.
Gerő László: Magyarországi várépítészet {1955} 323, 324, 350, és 352. old.
Fügedi Erik: Vár és társadalom a XIII. – XIV. századi Magyarországon {1977} 159. old.
AB ART kiadó: Hrady a známky na Slovensku {2002} 62. 63. old.
B. Kovács István: Gömörország {1997} 30, 35, 38. és más oldalakon
Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai – Gömör vármegye
Miroslav Placek – Martin Bóna: Encyklopédia slovensch hradov {2007} 162. old.
{Szatmári Tamás}
