Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Története:

1272 – Korabeli oklevél tanúsága szerint Árpád-házi V. István király adományozta oda ezt a területet Iván fia András előkelőnek.

-- Vagy ő, vagy a következő földesura, a Rátót nemzetséghez tartozó „Vak” Dezső {említése 1275 – 1308 között} építette fel a várat a meredek sziklacsúcsra.

-- A legkorábbi időszakban a jobbágyfalu fölé magasodó hegyet és a rajta épült erősséget „Kapla” néven említették meg a források. {„Mons Kalpula” – Kapla hegye} 1301 – 1320 – Ebben az időszakban a Gömör vármegyét uralma alá hajtó Csák Máté nagyúr familiárisaként, elsősorban fegyveres szolgálatot láttak el a várat birtokló Serkei {Kaplai} család tagjai.

1320 – Sirok és Fülek várának visszafoglalása után Gömör vármegye szilárdan Károly Róbert király fennhatósága alá került, aki előtt meghódolt a Serkei nemesi család, így megtarthatták ősi birtokukat.

1326 – Egykorú dokumentum szerint már „Vak” Dezső fiai laktak a várban.

1326 után – A következő évszázadokban a Serkei {Kaplai}, majd a belőle leszármazó Serkei Lórántffy nemesi família tulajdonát képezte az erődítmény, és a neki földesúri szolgálatokat teljesítő jobbágyfalvak sora.

1440 – Az Erzsébet özvegy királyné hívására az országba érkezett Jan Giskra huszita zsoldosvezér harcedzett cseh fegyvereseivel megszállta a felvidéki területek középső és K-i részeit.

1443 – Ebben az esztendőben Giskra cseh zsoldosai elfoglalták Serke várát, míg Lórántffy György gömöri főispán sikerrel tudta megvédeni a másik birtokát, Gede erősségét.

1443 után – Közelebbről ismeretlen módon visszaszerezte a Lórántffy nemesi család.

1450 – Oklevél említette meg Serkei Lórántffy György volt gömöri ispánt {1443}, aki a serkei várban tartotta a szállását.

1450 után – Ismételten a cseh husziták kezébe került a csekély jelentőségű magánvár.

1459 – 1460 – Hunyadi Mátyás király serege a cseh husziták ellen indított hadjáratban sikerrel foglalta vissza a gömöri várakat, így többek között a kezükre jutott Serke, Derenek, Derencsény, Gede, Rozsnyó és Balog erősségei is. Mindezen hadi eseményeket Bonfini itáliai történetíró is feljegyezte az uralkodót dicsőítő krónikájában.

1460 után – Serke várát többé nem említették meg a középkori források, így pusztulásának körülményeit nem ismerjük. Lehetséges, hogy már a huszitáktól való visszafoglalás során romba dőlt, de lehet, hogy a török hódoltság idején dúlták fel annyira, hogy a birtokosa nem tartotta érdemesnek újjáépíteni.

-- A török hódoltság korából nem ismerünk adatokat! 2003 – Serke várának napjainkra alig maradt látható nyoma.

Leírása:

Az évszázadokkal ezelőtt romba dőlt Serke {korábbi nevén Kapla} várának csekély maradványai Serke {Širkovce} település feletti 377 méter magas hegycsúcson kereshetjük fel. A helyszínen csupán a szárazárok és a ledőlt falak sánccá leomlott vonalait fedezhetjük fel. Mivel még a vár maradványán nem végeztek régészeti feltárást, csak az általánosan ismertek szerint állíthatjuk, hogy egy öregtornyot övező kőfalból állhatott mindössze, aminek udvarán létesítették a lakó és gazdasági helyiségeket. Pontosabb részleteit, alaprajzát azonban csak kutatással lehetne megállapítani, ami napjainkig {2003} nem történt meg.

/Szatmári Tamás/

Kaplavár

ASerke helység feletti hegy és a rajta épült vár eredeti neve Kapla. IV. László király 1274-ben az itteni birtokot Iván fia Andrásnak adta. Vagy ő, vagy a következő birtokos, Rátót nb. „Vak” Dezső (1275-1308), a Serkei (Kaplai) család őse volt a vár építője. 1326-tól említik fiai birtokában, s azóta a Kaplai és a belőle kiágazó serkei Lorántffi családé volt. 1443-ban, mikor Lórántffy György gömöri alispán a birtokosa, a husziták elfoglalták. Mátyás király 1460-ban ostrommal foglalta vissza, ezután visszakerült a Lórántffyakhoz. 1494-ben a vár a Lórántffi Tóbiás György fia kezében volt, ekkor említik utoljára.

A Serke falu (ma Sirkovce) feletti 378 m magas hegyen a vár árka és sánca még jól kivehető. Az útikalauzok romjairól írnak, a helyszínen azonban ennek mára semmi nyoma.

/Karczag Ákos/

Forrás:

Csorba Marosi Firon: Vártúrák kalauza III. {1983} 268. old.
Szombathy Viktor: Szlovákiai utazások {1980} 155. old.
Fügedi Erik: Vár és társadalom a XIII. – XIV. századi Magyarországon {1977} 187. old.
B. Kovács István: Gömörország {1997} 12. és 32. old.
Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai – Gömör és Kishont vármegye {1900}
Engel Pál: Magyarország világi archontológiája. 1301-1457. I. Bp. 1996. 409.
Borovszky Samu szerk.: Magyarország vármegyéi és városai. Gömör-Kishont vármegye. Bp. 1903. 92-93, 470.