Csetnek {Štítnik} települése a nevét adó patak völgyében fekszik, a középkori településmagja hosszan elnyúlik É – D-i irányban. A széles főútja a község D-i végén térré tágul, itt kereshetjük fel a gótikus stílusú plébániatemplomot és a közelében emelkedő középkori vár többé-kevésbé restaurált védőműveit. A XIX. század végén helyreállított hosszúkás lakószárnyat övezi négyszög alakban egy-egy sokszögű ágyúbástya, némelyike tetővel lefedve, míg más részletei napjainkban is romosak {2003-as adat}. A korabeli dokumentumok szerint a földesúri birtokközpontként szolgáló várat egykoron mély vizesárok kerítette, melyen a D-i oldalt nyílt a felvonóhidas bejárat.
Története:
1242 után – Az országot romlásba döntő tatárjárás elmúltával a horvát tengerpartról hazatérő IV. Béla király a legfőbb méltóságviselőknek, gazdagabb nemzetségeknek és várjobbágyoknak sorra adományozott hatalmas földterületeket, hogy azok védelemre alkalmas helyein erődítményt építve, meg tudják magukat védelmezni egy várható újabb mongol invázió esetén.
1243 jún. 5 – Az uralkodó az Ákos nemzetséghez tartozó Szár Detrének és Fülöpnek adományozta oda az óriási határú Pelsőc birtokot, továbbá a Sajó folyó völgyében Berzéte, a Murány völgyében Lice, a Turóc patak mentén pedig Kövi helységeket. Ezek az uradalmak hatalmas, lakatlan erdőségek közepette feküdtek, határuk legyezőszerűen kiterjedt Gömör vármegye É-i részére. Mindössze 10 kisebb-nagyobb település létezett itt, a legészakibb Csetnekkel bezárólag.
-- Csetnek település neve szláv eredetű, jelentése „pajzsgyártó”. Kezdetben feltehetőleg vaskovácsolással foglalkozó királyi szolgálónépek lakhatták.
-- Az adományföldeken az Ákos nemzetség két emberöltő alatt telepítéssel újabb 19 falut népesített be, ahová jelentős számú német és szláv „hospes” {telepes} érkezett meg a földesurak hívására.
1243 után – A Gömöri érchegységben felfedezett gazdag vasérc lelőhelyek által a helyi lakosság virágzásnak indította Csetnek települését.
1306 után – A felvidéki Trencsén központtal hatalmas magántartományt kiépítő Csák Máté oligarcha fegyveresei megszállták Gömör vármegyét is. Az itt élő kisebb-nagyobb egyházi és világi földesurak vagy meghódoltak az erőszaknak, így megtarthatták földjeiket, vagy elmenekülve, Károly Róbert király egyre nagyobb táborát erősítették. 1320 – Ebben az esztendőben a közeli Fülek és Sirok várának visszafoglalásával Gömör vármegye is felszabadult a Csákok hatalmából. Mivel az addig a Csák Máté oligarcha fogságában senyvedő Ákos nembeli János is hazatérhetett Gömörbe, a nemzetség tagjai megosztoztak az addig közösen birtokolt földeken. Az erről szerencsésen fennmaradt
oklevél szerint a birtokosztály a következőképpen történt meg:
-- Domokos része: Pelsőc vára és falva, az ardói ólombánya jövedelmének a fele, valamint Peresk, Lice, Páskaháza és Vészverés jobbágyfalvai.
-- Kun Miklós és László része: Csetnek falu K-i és D-i részének kétharmada a vásárvám kétharmadával, valamint Restér, Gecelfalva, Pétermányfalva, Marcellusfalva, Sebespatak, Kuntapolca, Tornava, Lekenye és Panyit jobbágyfalvai, valamint az ardói ólombánya jövedelmének másik fele.
-- János és Péter része: Kövi vára és falva, Csetnek Ny-i harmada a vásárvám harmadával, Ochtina, Rohfalva, Szlavosfalva, Gencs, Galsalk, Rozlosna, Somkút, Nandrás, Vinye és Tarfalva jobbágyfalvak.
-- Eme korabeli dokumentum szerint Csetneken még nem állt erődítmény, csak valamilyen kisebb nemesi lak {kúria, udvarház}.
-- Az Ákos nemzetség tagjai ugyanígy megosztoztak a Borsod vármegyei földjeiken is.
1320 után – A birtokosztály után a Bebek család Pelsőcön, míg a Csetneki nemesi família Csetnek központtal építette ki a földesúri szállását.
1328 ápr. 21 – Károly Róbert király Csetnek és Pelsőc települések lakóinak Korpona város jogait adományozta oda.
Csetneken a továbbiakban engedélyezték a szombati hetivásárok tartását is.
1344 máj. 31 – A vashámor első magyarországi fennmaradt okleveles említése, ami Csetnek mezővárosában működött.
Az egykorú dokumentum szerint a Csetneki família egyik tagja 24 márkáért elzálogosította a csetneki birtokrészét minden tartozékával együtt. Ebben sorolták fel „hámornak nevezett mívesházat is”.
1350 körül – Olasz vándorfestők dolgoztak a pelsőci és csetneki plébániatemplomokban.
1400 körül – A csetneki templom falfestményén első ízben ábrázoltak nehézekét.
1426 – A Csetneki nemesi família panaszt tett, hogy a Bebekek a csetneki erdőségbe és Irmes falujába sok vlah pásztort telepített be, akik az erdők legeltetésével 3 ezer arany kárt okoztak nekik.
1427 – A legkorábbi adóösszeírás szerint Csetnek helységében 67 jobbágyportát találtak.
1432 – A napjainkig fennmaradt oklevél tanúsága szerint Luxemburgi Zsigmond király ebben az esztendőben adott engedélyt a Csetneki nemesi családnak, hogy a településen egy várat építessen magának.
1432 után – Az elkövetkező évszázadokban sűrűn változtak a csetneki váruradalom földesurai, így a magáénak mondhatta a Horváth, Bakos, Andrássy, Thököly, Rokfalussy és Szintághok {?} nemesi família is.
1448 – A Csetnek mezővárosában élő kovácsok céhének első, fennmaradt írásos említése.
1469 – Csetneken a területet uraló nemesi család tagjai erőszakkal elvették a lakosság lovait, vasát, deszkáját és háziszőttesét, a közeli Rochfalvából pedig a jobbágyság teljes állatállományát Murányba hajtatták el. Ugyanekkor történt, hogy a Csetneki família Lukafalván egy parasztházat pusztított el {ami nagy valószínűséggel fából készült}, majd a helyét mindjárt fel is szántották.
1556 – A Felvidéken győzedelmeskedő Habsburg Ferdinánd király elkobozta a János király-párti Csetneki László birtokait, köztük Csetneket és Dobsinát.
1556 után – Közelebbről ismeretlen időpontban és módon a Horváth, majd a Bakos nemesi família szerezte meg a csetneki váruradalmat.
1580 -- 1585 – Ebben az időszakban a harcászat fejlődésének megfelelően Csetnek várát is megerősítették az ágyúk elhelyezésére alkalmas sokszögű bástyákkal, ennek ellenére sohasem számított jelentősebb védelmi értékű helynek, sorsa általában a környező nagyobb váraktól függött.
1561 – Az egyre nagyobb területeket meghódító török lovascsapatok lerohanták a csetneki völgyet, ahol kifosztották Restért és a környező jobbágyfalvakat.
1610 – Az ekkor készült inventáriumból {leltárból} ismerjük, hogy a csetneki vár palotaszárnyában több könyvet is összeírtak a felmérő hivatalos személyek.
1636 – A kapubejárat előtt egy veteményeskertet említett meg a korabeli feljegyzés.
1643 – Egykorú dokumentum szerint a palotában előkészítettek egy szobát I. Rákóczi György erdélyi fejedelem számára. Arról nem maradt fenn adat, hogy a nagyúr valóban járt-e Csetneken? 1649 – Ismételten leltárt készítettek a várbeli javakról és felszerelésekről.
1666 – Mivel ebben az esztendőben fiú utód nélkül hunyt el Osgyáni Bakos II. Gábor nemes úr, minden uradalma – köztük Csetnek és Osgyán is – a királyi Kamara kezelésébe kerültek vissza.
1683 – Egy újabb összeírás szerint „a kapun bemenve, jobb kéz felől való szegelet kerekded bástya” háromszintes. A „vigyázó bástyán” egy nagy tarack és három szakállas állt, „melyek a kastély oltalmára valók”. A sütőház alatt volt a hat ló elhelyezésére alkalmas istálló. A várkastély közepén lévő épületszárny alatt nyílt egy pince. A szögletes területet övező kőfalon túl, de még a külső palánkkerítésen belül létesítettek egy veteményeskertet a várbeliek.
1678 – 1685 között – Korabeli feljegyzések szerint a kővár a Thököly Imre vezette kuruc szabadságharc idején rongálódott meg súlyosabban, úgyhogy lakhatatlanná vált.
1711 – A kuruc szabadságharcot lezáró szatmári békekötés után is maradtak lakható épületrészei.
1900 táján – Sárkány Gyula földesúr, korának ismert festőművésze a csetneki vár megmaradt részeit helyreállítatta, ami a továbbiakban lakásként szolgált neki.
2003 – Napjainkban Csetnek várának egyes részei teljesen épek, és tetővel fedetten állnak, míg más védőművei {bástyái} romosak.
Forrás:
Burgen und Schlösser Slowakei {1990} 184. old.
Ludovit Janota: Slovenské hrády III. {1935, hasonmás 1996} 172. 173. old.
Csorba Marosi Firon: Vártúrák kalauza III. {1983} 272. old.
Szombathy Viktor: Szlovákiai utazások {1980} 159. old.
Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra {1979} 46. 50. old.
Csorba Csaba: Regényes váraink {2002} 48. 49. old.
Veresegyháziné: Magyarország történeti topográfiai kislexikona {1996} 54. old.
Kristó Gyula: Korai magyar történeti lexikon {1994} 152. old.
B. Kovács István: Gömörország {1997} 28, 37, 46. old.
Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai – Gömör vármegye {1900}
{Szatmári Tamás}
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Fotóink elérhetőek vászonképen!Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.