Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Gombaszög - GombasekSzlovákiaFelvidékGömör-Kishont vármegye - Erődített kolostor

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép

Szalóc – Gombaszög – erődített kolostor

Rozsnyótól 11 km-re, délnyugatra, az egykori Gömör megyében, az Aggteleki-karszt szlovákiai oldalán, Szalóc és Vígtelke között, az elhagyott, romosodó Andrássy kúria épületei mögött találjuk az egykori falu, Gombaszög kolostorának romjait. A kolostor fennállásának utolsó időszakában, a történeti források szerint az épület erődítve volt.

Az Ákos nemzetség által telepített Gombaszög (másik nevén Havasalja) falu a Zavaz-hegy alatt keletkezett a 14. század elején. Közelében az egymás között rokon Bebek és Csetneki család tagjai 1371-ben pálos kolostort alapítottak Szűz Mária tiszteletére, amely az esztergomi egyházmegyéhez tartozott. A kiválasztott helyszínen két patak folyik össze és ér ki a Sajó-völgy közepén lévő keskeny síkra, és emiatt ideális volt halastavak és malomhelyek kialakítására.

A kolostor a 14–15. században a természeti adottságaiból adódóan gazdaságilag igen jól prosperált és jelentős bevételeket jelentő adományokban részesült. Ezek elsősorban különböző szőlőbirtokok voltak Gömör, Torna és Borsod megyék területén, a kolostor viszonylagos közelségében. Az innen származó borokat a szerzetesek a rozsnyói és a csetneki vásárokon értékesítették. A bevételek nagyságát jól mutatja, hogy a 15. század második felében a gombaszögi pálosok már nem vártak újabb adományokra, hanem maguk kezdtek birtokokat vásárolni. Gombaszög kezdetben a diósgyőri rendház alá tartozott, majd a 15. század közepén önállósodott, sőt, pár további kolostor felügyeletét is ellátta. Az utóbbiak közé tartozott a martonyi Háromhegy és a felsőnyárádi Újház.

A mohácsi vész (1526) utáni zavaros időkben az itteni pálosok élete jelentősen megváltozott. A Bebek család kegyurasága alá tartozó kolostor patrónusa Bebek Imre székesfehérvári prépost volt, aki kezdetben, a család hagyományaihoz híven támogatta Gombaszöget is. Azonban 1533-ban úgy döntött, hogy Rozsnyón ötven ágyút öntet. Az ezekhez szükséges nyersanyagot a gömöri templomok általa erőszakkal összeszedetett harangjaiból nyerte. A következő évben Bebek Imre református hitre tért és meg is házasodott. A gombaszögi pálosok a már kézzelfoghatóvá váló fenyegetés ellen úgy védekeztek, hogy a legfontosabb értékeiket a rozsnyói polgárokhoz menekítették. Bebek Ferenc azonban Rozsnyóra tört és kifosztva annak polgárait, elrabolta a Literatus Jakabnál őrzött vagyonukat.

Bebek György és emberei 1566-ban megtámadták a kolostort, azt kifosztották, a helyben maradó, elfogott szerzeteseit pedig lelki és testi kínzásoknak vetették alá. Ezután a szerzetesi élet már soha nem állt helyre Gombaszögön. A kolostort ezt követően Bebek erősséggé alakította át, melyet I. (Habsburg) Ferdinánd király hadvezére, Lazarus von Schwendi 1566/1567 fordulója körül elfoglalt és lerombolt.

A kutatások megkezdése előtt évszázadokig mindössze egy 7 m magasságú falcsonk jelezte az egykori kolostor helyét. A csonk két oldalán lévő, mérműves ablakhoz tartozó faragott elemek alapján így is lehetett következtetni az épület egykori építészeti jelentőségére.

A gombaszögi pálos kolostor első régészeti feltárására 2011-ben került sor Peter Tajkov vezetésével, aki olyan próbaásatást folytatott, mellyel a templom kiterjedését és a rétegsorok vastagságát ellenőrizhették. Annyi máris kiderült, hogy egy erősen bolygatott, egykoron gazdagon kifestett épületről van szó. A kutatás kizárólag a templomra koncentrált. Az ásatási jelentésben olvasható, hogy a felszínen nem látható falak is jelentősek, illetve a falkép-maradványok színvonala és mennyisége is kiemelkedőnek mondható.

A kolostor templomának szisztematikus kutatása 2018 áprilisában indult meg a Sine Metu Polgári Egyesület megbízásából. A kutatás a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem szervezésében zajlott, Alexander Botoš és Mordovin Maxim vezetésével, valamint a munkákhoz csatlakozott Szakálos Éva az esztergomi Balassi Bálint Múzeum képviseletében. A 2018 áprilisa és májusa folyamán zajló szisztematikus feltárás első lépéseként napfényre került a kolostor teljes megmaradt temploma.

Dr. Páll Dávid Gergely (Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar) geofizikai felmérést készített a kolostor feltáratlanul maradt részleteiről GSSI SIR- 3000 georadarral, 270 MHz antennával. Jelentős falmaradványok rejtőzködtek a modern felszín alatt, azonban ezeket régebben komoly bolygatások érték.

Végeredményben két helyszínt sikerült bemutatható állapotba hozni: a templomot és a tőle nyugatra, illetve délre található falakat. Az épületegyüttesre vonatkozóan egyértelművé vált, hogy a 14. század végén Gombaszögön egy egyhajós, poligonális szentélyzáródású templom épült. Az építés idejét bizonyítja a falak habarcsából előkerült Zsigmond-pénz (1387–1437). A bordás keresztboltozatú épület magában állt, kezdetben kerengő nélkül. Faragott keretelésű bejárata a nyugati homlokzat közepén nyílt. A templom déli oldalát négy támpillér tagolta, az egykor ezek között elhelyezkedő három ablakból a két keleti ablak még félig látható a 7 m magas falcsonkon. A templom már kezdetben boltozott volt (amire a déli oldal négy támpillére is utal). A templom visszafogott keretelésű főbejárata nyugaton nyílt. A legkomolyabb bolygatás a templom szentélyét érte. Egyelőre nem teljesen világos, hogyan pusztult el az épületegyüttes teljes keleti része, beleértve a diadalív felmenő falait is, az azonban biztos, hogy a pusztítás az alapozások alját is érintette, a falalapokat kibányászták. Ennek ellenére a szentély alaprajzát és méretét a megmaradt apró töredékek (pl. boltozati sarokindítás), a kis falcsonkok és a 14. századi analógiák alapján lehetséges rekonstruálni. Összességében a 11×19 m (belső méretek: 16,5×8,85 m) méretű hajóhoz egy 8×8 m-esre rekonstruálható szentély kapcsolódott.

A templom teljes belsejét téglapadlóval fedték, a négyzetes lapok egy része díszített volt. Az épületet nagyon gazdagon kifestették. Különböző falképek borították a falakat, a boltozatot és még a záróköveket is. Két restaurátor, Peter Koreň és Juraj Gregorek feltárták és konzerválták a 2018 áprilisában előkerült, menthetetlennek látszó, több mint 500 évet a föld alatt lapuló falképeket.

A legszebb lelet a templomhajó keleti szakaszához tartozó zárókő, melyen az Úr áldó keze látható. 2018 tavaszán kb. 180 cm mélységben tárták fel ezt a faragott, töredékes zárókövet. Már az is csodával határos, hogy a 10 m magasból lezuhanó, a plafon beszakadásával a templom padlójára került, 14. századi faragott kő egészben átvészelte az esést és az elmúlt évszázadokat. A szobrászati munkák elvégzése után, mely a letörött részek eredeti alapanyagból való pótlását jelentette, a freskóretusálás következett, melyet Peter Koreň restaurátor végzett el. A lelet a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum raktárában lesz elhelyezve.

A régészeti munkálatok 2019-ben is folytatódtak. Először egy 1500 körül működő, Észak-Magyarországon elterjedt műhelykör címeres kályhacsempéjére bukkantak, majd felszínre kerültek további csempedarabok is, amelyek Szent László királyt, Imre herceget, Szent Pált vagy a bányászok védőszentjeit, Borbálát és Katalint ábrázolják. Az ásatáson sikerült feltárni a pálos kolostor udvarának egyik középkori bejáratát is, amelynek környékén koraújkori pénzérmék is felszínre kerültek – feltehetően a Bebek család hagyta hátra a ma már komoly értéket képviselő hamis érméket. A 15. századból gyertyatartó, a 15–16. század tájékáról ágyúgolyó, de a romoktól alig pár méterre négy második világháborús aknavető gránát is napvilágra került.

2019 áprilisában a kerítőfalhoz délnyugaton csatlakozó, 16. századi ágyútoronynak (védőtoronynak) hitt épületről kiderült, hogy valójában egy jóval korábbi, középkori nyolcszögletű temetőkápolna volt; lábazati zónájában 2020 őszén freskókat tártak fel és konzerváltak. Nagy valószínűség szerint ide, ebbe a nyolcszögletű kápolnába temették el hajdan Bebek Györgyöt.

Források:

Alexander Botoš – Mordovin Maxim: Régészeti kutatások a gombaszögi pálos kolostorban. Várak, kastélyok, templomok 2018. aug. 17-21. o.

Karczag Ákos–Szabó Tibor: Felvidék és Kárpátalja erődített helyei. Budapest, 2018. II. 1078–1080.

GPS: É 48° 34.071 (48.567848)
K 20° 27.946 (20.465771)

Információk: A kolostor a Gombaszögi-völgy torkolatában, Szalóc és Pelsőc (ma Slavec, ill. Plesivec,) között, az Andrássy kúria épületei mögött fekszik. Pelsőctől ÉNY-ra, a műúton haladva Vigtelke (ma Vidová) után a Gombaszög (Gombasek) felé tartó mellékútra térünk le.

500 métert haladva, az út mellett jobbra feltűnnek az egykori Andrássy uradalom házai. Itt jobbra, a szekérútra térve elgyalogolunk a felújítás alatt álló épületek mellett, majd ezt követően szemünk elé tárul a napjainkban parkosított környezetben fekvő kolostor romkert.

NVA
Várak Kastélyok Templomok évkönyv