Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Márkusfalva - MarkušovceSzlovákiaFelvidékSzepes vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Archívum
  • Térkép

Márkusfalva -- vár 

Története:


1150 körül - A történelmi Magyarország É-i, jórészt lakatlan területeire Árpád-házi II. Géza király hívására érkeztek a németajkú telepesek. A históriás könyvekben „szászoknak” említett új lakosság jól értett a kereskedelemhez és a bányászathoz. Lakhelyeiket, amelyek közül hamarosan kitűnt Lőcse, városok formájában alakították ki, rendelkezve annak minden ismertetőjével {rendszeres hetipiacok} 1241 - 1242 - Az országot romba döntő tatárjárás idején a támadó lovasseregek elpusztították a Szepességben található helységeket is. Aki nem tudott idejében elmenekülni a környező hegyekbe, az áldozatul esett a vad mongol hordáknak.

1242 után - A IV. Béla király által behívott német telepesek megkezdték az elpusztított településen az üszkös romok lebontását és új házak építését. 

1279 – A Szepes vármegyei Batiz ispán {a Máriássy nemesi família őse} a „Csetenye” nevű földjét a szász Mátéfalvi Gotthardnak adta át, azzal a feltétellel, hogy ott falut alapítson és az erdőt kiirtva, földet műveltessen. A megegyezésük szerint csak 16 év múlva kellett fizetnie a szász „hospesnek” a földéért. Batiz ispán a legeltetés és a halászat földesúri jogát is átengedte az új tulajdonosnak. 

1284 – Márkus fia Miklós, a szász telepesek közüli kevés számú bárói családok egyikének, a Máriássyaknak az őse, királyi engedély birtokában várat építtetett az általa alapított Márkusfalva helység területén. A kicsiny erősség, ami hadászatilag is előnytelen helyen állt, azon kevés várak egyike, amit a története során végig egyetlen család birtokolt. XV. század folyamán? – Márkusfalva várát külső tornyokkal erősítették meg.

1516 ápr. 30 – Ezen a napon meghalt Máriássy István, a hatalmas Szapolyai főnemesi család közeli uradalmát képező Szepesvár kapitánya. István úr minden vagyonát a fia, Ferenc örökölte meg.

1526 aug. 29 - A törökkel vívott vesztes mohácsi csatában elpusztult II. Lajos király és seregének jelentős része. 

Rövidesen a köznemesség a tokaji gyűlésén Szapolyai János erdélyi vajdát választotta meg magyar királynak, míg a főnemesség szűkebb csoportja Habsburg Ferdinánd osztrák főherceget kívánta a trónon látni. A két uralkodó hívei között megkezdődött az országot romlásba döntő belháború.

-- János király igyekezve minél több támogatót találni magának, bőkezű adományokat tett híveinek. Így került a késmárki váruradalom és a debreceni birtok a lengyel főnemesi származású Laszky Jeromos {*1496, +1541 dec.} kezére, aki többször is megfordult a magyar király követeként az isztambuli szultáni udvarban. A főnemes viselte még, ha rövid ideig is, a szepesi gróf és az erdélyi vajda hivatalát is. 

-- Mivel ugyanekkor Máriássy Ferenc báró is Szapolyai János király táborához tartozott, összeütközésbe került, a szász lakosságú és Habsburg Ferdinánd király-párti, Lőcse városával.

1527 - Habsburg Ferdinánd király zsoldos serege hadjáratot indított a János király uralta vidékek ellen. Ennek folyamán Nicolaus Salm generális csapatai szeptember 17.-én a tokaji csatában legyőzték János híveit, maga az uralkodó is kénytelen volt Erdélybe menekülni.

1527 nov. - Az erdélyi birtokaira menekült János király Laszky Jeromost küldte el Isztambulba, hogy segítséget kérjen II. Szulejmán török szultántól.

1528 márc. 8 - A Kassa városának visszafoglalására indult Szapolyai János király csapatai Abaújszinánál ismét vereséget szenvedtek Katzianer Habsburg-párti zsoldosvezér hadától. Maga János király, csekély kíséretével Lengyelországba menekült el. Katzianer generális kétheti ostrom után a Szapolyaiak családi fészkét, Szepesvárt foglalta el, míg vezértársa petrovinai Pekry Lajos a lovasaival bevette Likava és Liptóújvár erősségeit. 

-- Ugyanekkor szállhatták meg a János király hívének számító Laszky Jeromos várát is Késmárkon. 

1528 nov. – A hadi sikereken felbátorodott fegyveres lőcsei polgárok egy hirtelen rohamban megtámadták és elfoglalták Márkusfalva várát, ahonnét a Máriássy família fejvesztetten kénytelen volt elmenekülni. A diadalittas szászok minden értéket összeszedtek, majd felgyújtották a kicsiny várat.

1529 – A korabeli források tanúsága szerint Katzianer Habsburg-párti zsoldosvezér zálogba vette a gazdátlanná vált váruradalmat. 

1534 – Ebben az esztendőben meghalt a János király-párti Máriássy Ferenc, aki után két fiú, Antal és Pál maradt. 

Mivel a leánytestvérüket, Annát Bornemissza Benedek főnemes vette feleségül, aki Habsburg Ferdinánd király befolyásos hívének számított, a Máriássy csallád elég erősnek érezte magát, hogy visszakövetelje az elkobzott birtokait.

1538 – A hosszúra nyúlt pereskedés végén a márkusfalvai váruradalom ismét a Máriássy família tulajdonába került vissza. Sőt Lőcse városának még kártalanítást is kellett fizetnie, mégpedig 1600 aranyat.

-- Más forrás szerint a per végére csak 1569-ben került sor, a kártérítés pedig 2 ezer arany volt. Máriássy Pál birtokos nemes úr az erődítést helyreállítatta, sőt reneszánsz stílusú új palotarészt is készíttetett benne. 

1587 – Miután meghalt Máriássy Pál, utódul a családban Ferenc, Zsigmond, Pál és András nevű fiúk maradtak.

1605 – 1607 – A Bocskai István erdélyi főnemes által kirobbantott felkelés idején a márkusfalvi Máriássy család Habsburg Rudolf császárt és királyt támogatta.

1607 után – A váruradalom Máriássy András fia Ferenc birtokában volt.

1643 – Máriássy Ferenc földesúr a lakás szempontjából kényelmetlenné váló erősség közelében emeltette azt a reneszánsz stílusú várkastélyt, aminek, a régi vár mintájára, szintén négy saroktornya épült.

1649 – Miután elhunyt Máriássy Ferenc báró, az utódai a várkastélyba költöztek át, a várral pedig nem sokat törődtek.

1703 – 1711 – A kicsiny erődítés nem játszott semmiféle hadi szerepet a kuruc szabadságharcban, míg a birtokosa Máriássy Ádám ezredesi {brigadéros} rangban harcolt a Habsburg császár és király ellen.

1711 – Nem tudni, hogy milyen indokkal, de más magyar erődítésekkel ellentétben, nem került sor Márkusfalva középkori várának lerombolására.

1773 jún. 19 – Egy nyári vihar alkalmával villámcsapás okozta tűz ütött ki az elhanyagolt épületben, aminek tetőzete teljesen leégett.

1789 – A korabeli iratokból tudni, hogy a Máriássy família renováltatta a nagytermet, míg más részek továbbra is romosak maradtak.

1998 – Amíg a legújabb adatok szerint a márkusfalvi várkastélyban Bútormúzeum működik, addig a középkori várat visszakapta az ősrégi nemesi család, sőt az egyik lelkes tagja Máriássy Péter megkezdte a teljes helyreállítását! 

Leírása:


A Márkusfalva település feletti domboldalban, a plébániatemplom közelében magaslanak a Máriássy nemesi família várának falai. Hadászati szempontból igen előnytelen helyen fekszik, mivel nincs semmiféle magaslaton a vár. A kutatások szerint a XIII. századi részének a Ny-i oldalt kell tekinteni, ahol egy négyszögletes öregtorony és kisebb méretű palotát kerítettek körbe várfallal. Ehhez építette hozzá Máriássy Pál nemes úr, a Lőcse városától való visszaszerzése után, a XVI. század második felében a domb tetejére felkúszó felsővárat. Ennek bejáratát két kerek alaprajzú külsőtorony védelmezte, udvarán pedig egy nagyobb méretű reneszánsz stílusú, hatalmas nagyteremmel ellátott palotaszárnyat emeltek. Az így teljes nagyságában kiépült Márkusfalva vára ennek ellenére sem számított fontosabb katonai helynek, mindvégig megmaradt magánvárnak, meghódolva az éppen erre vonuló hadaknak. 

Napjainkban {1990-as évek vége} az őshonos Máriássy család által részben újjáépítetve hűen idézi fel a vérzivataros évszázadokat, de nem lehet látogatni, zárva van az érdeklődők előtt. 

Forrás:

Burgen und Schlösser Slowakei {1990} német nyelvű 135. 137. old.

Legeza László Szacsvay Péter: Felvidéki utakon I. {1994} 119. kép.

Ludovit Janota: Slovenské hrády II. {1935, hasonmás 1996} 164. 168. old.

Csorba Marosi Firon: Vártúrák kalauza III. {1983} 277. 278. old.

Szombathy Viktor: Szlovákiai utazások {1980} 210. old.

Dr. Ferenczy Sándor József közleménye

Csorba Csaba: Regényes váraink {2002} 192. 193. old.

AB ART press: Hrady a známky na Slovensku {2002} 81. 82. old.

Varjú Elemér: Magyar várak {1932, hasonmás 2004} 100. 101. old.

Kőnig Frigyes: Várak és erődítmények a Kárpátmedencében {2001} 196. kép

/Szatmári Tamás/ 

GPS: É 48° 54.948 (48.915802)
K 20° 37.223 (20.620380)
Várak Kastélyok Templomok évkönyv