Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Marcellvár

Káposztafalva (Hrabušice) település Iglótól 17 km-re északnyugatra, a Hernád bal partján fekszik. A falu melletti Zöld hegyen (Zelená hora), a Hernád-áttörés szurdokának északi oldalán állnak, a vélhetően a 13. században épített Marcellvár csekély romjai. A falu területén már a vaskorban is éltek emberek és várhegyen kialakított első erődítés is a Púchov-kultúrához köthető a vaskor végén.

A középkori vár keletkezési idejét illetően megoszlanak a vélemények. Vannak akik már jóval a tatárjárás előtt álló várról beszélnek, melyet a tatárok romboltak le. Vannak akik pedig IV. Béla nevéhez kötik a vár építését, amelyet a Marcell nevű nemesnek adományozott. Azt vajon ki volt Marcell és mikor élt, illetve hozzá köthető-e a vár építése, arról nem állnak rendelkezésre források.

Dénes József figyelt fel a Magyar Krónika szövegére, amelyben egy 1095-ös esemény kapcsán említenek egy Marcell nevű prépostot, akit I. (Szent) László lengyelországi követségbe küldött. Azonban még az is bizonytalan, hogy a szepesi prépostságot, mely királyunk és mikor alapította.

Amit írásos forrás is említ, hogy a várat IV. Béla király 1250-ben kiadott oklevele alapján hívjuk Marcellvárnak. Két falut adott akkor a király a szepesi prépostnak, hogy serkentse a vár elhúzódó újjáépítését. IV. Béla oklevelének szóhasználata, miszerint Marcellvár építése 1250-ben “sok éve” szünetel, vélhetően nem egy tatárjárás után elkezdett várépítésre utalhat.

Azonban a szepesi prépostság kezelésében sem haladt fényesen a vár építése. Bár 1278-ban IV László király megerősítette elődje adományában a prépostságot, egyben rosszallását is kifejezte, hogy nem halad a várépítés. A vár és uradalma 1346-ig volt a szepesi prépostságé kezén. A szlovák kutatók szerint ezt követően a Savnik ciszterci apátság birtokába került, akik egyes feltételezés szerint a várat megújították, míg más szakemberek véleménye szerint nem lett befejezve a vár építése.

Az ezt követő száz évben nincs írásos forrás a várról. Valószínűsíthető, hogy a nagyméretű, korszerütlen várat, az állapotának romlásával párhuzamosan felhagyhatták, majd pusztulásnak indult.

1450-ben a husziták vették újra használatban az egykori erősséget és innen indították portyáikat a környék települései ellen. Ezt megelégelve, 1456-ban Lőcse városa indított támadást az akkor Axamit Péter által birtokolt és "Tábor-nak" nevezett vár ellen. A lőcseiek elfoglalták és lerombolták a várat. Ezt követően nem építették többé fel.

A vár keritőfala, a vaskorban készített erődítés sáncának vonalában került kialakításra. A szabálytalan ovális alaprajzzal rendelkező vár nagy területet (158x103 méter) vesz körbe. A kerítőfal vastagság 2,3 méter, amelynek jelentősebb maradványai a keleti és északi oldalon láthatók, de lekopott rajzolata a sánc vonalában szinte végig követhető.

A vár bejárata délkeletről nyílt, melynek kapuját részben feltárták, azonban még nem konzerválták. Itt egy négyzetes kaputorony állt, amelyet a szlovák szakemberek, a zólyomi felsővár alsó kapujával tartanak hasonlatosnak. Ettől északnyugatra, a várfal északnyugati falába illesztve, egy kör alaprajzú, közel 8,5 méter átmérőjű torony állt. Jelenleg ez a két épületrész, amelyet a vár területén a régészek tisztáztak. A toronytól 10 méterre délre található a ciszterna javarészt feltöltődött gödre.

A vár platója déli irányban jelentős szintkülönbséggel (15-20 méter) ereszkedik a sziklaszurdok irányában. Az itt félkörben futó falszakasz, a jelentős szintesés peremének vonalában követi a terepi adottságokat. Ezen a szakaszon napjainkban, csak két kisebb falszakasz romjai állnak.

A vár központi részének délkeleti felében, a kapotoronytó északra, Münich Sándor 1883-ban még egy 38 x 13 méter alapterületű és 2 méter falvastagságú főépület maradványairól tesz említést. Emellett egy további négyszögletes épület maradványát is megfigyelte. Itt ezidáig kutatás még nem történt. Azonban a terepalakulatok egyértelműen mutatják, a javarészt földhalmok alatt szunnyadó falmaradványokat.

A vár északnyugati lejtős előoldalán, egy kb. 50 x 30 méteres terület sánccal vettek körbe. A helyszínen látott sánc-átvágás, falazat nyomát nem mutatja. E terület létrehozásának ideje és funkciója egyenlőre nem ismert.

A várban előkerült középkori leletek egyenlőre a 13-15. század közötti használatot igazolják. A legkésőbbi, 15. század közepéről származó leletek pedig a huszita időszakot erősítik meg. A vár feltárása remélhetőleg tovább folytatódik és új részletekkel tud szolgálni a vár keletkezésére, illetve a várbelső épületeinek formai elrendezésére.

Keserű László - 2024

Felhasznált források:

Dénes József blog: https://djnaploja.wordpress.com/2020/01/09/marcellvar/
Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében - www.varak.hu - terepbejárás, 2024
Karczag Ákos–Szabó Tibor: Felvidék és Kárpátalja erődített helyei - 2018
Plaček–Bóna: Encyklopédia slovenských hradov. Bratislava - 2007
A vár területén elhelyezett tájékoztató táblák