Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Története:

1150 körül, a történelmi Magyarország É-i, jórészt lakatlan területeire Árpád-házi II. Géza király hívására érkeztek meg az első németajkú telepesek. A históriás könyvekben „szászoknak” említett új lakosság jól értett a kereskedelemhez és a bányászathoz. Lakhelyeiket, amelyek közül hamarosan kitűnt Lőcse, városok formájában alakították ki, rendelkezve annak minden ismertetőjével {rendszeres hetipiacok, helyi bírák}. Miután a közelben emelkedő sziklacsúcson megépült a királyi ispánnak {„comes”} szállást adó Szepes vára, ide költözött a terület egyházi vezetője, a szepesi káptalan is. 1209-ből származik az első, okleveles említésben fennmaradt említése a Szent Márton-társaskáptalan prépostjának. A káptalan kiterjedt hiteleshelyi tevékenységet folytatott, ami a környékbeli birtokosok föld adásvételének írásbeli dokumentálását jelentette. 1241 – 1242-ben az országot lerohanó tatár lovasseregek ostrom alá vették többek között Szepesvárát is, de csak megrongálták a falait, nem tudták elfoglalni. Az erősség helyreállítása idején, 1249-ben IV. Béla király engedélyezte Mátyás szepesi prépostnak, hogy a maga számára tornyot és újabb lakóépületeket emeltethessen a szepesi királyi várban. Úgyszintén a szepesi prépost létesítette a várral szembeni domb tetején azt az ovális kőfallal körbevett egyházi települést, ahol kéttornyú, háromhajós templomot és kanonokházakat alakítottak ki. 1273-ban Muthmerius prépost a végrendeletében nagyobb összeget hagyott a templom Ny-i tornyának felépítésére. Jelentős alkotás még egy napjainkig fennmaradt freskó is, mely 1317-ben készült el Károly Róbert király szepességi uralmának elismeréseként. A kezdetben román stílusú egyházi épületeket 1487-ben az akkoriban már uralkodóvá vált gótikus ízlésvilág szerint alakították át, melynek betetőzése volt a Szapolyai sírkápolna megalkotása. Miután Szapolyai Imre báró 1487-ben, majd testvéröccse István 1499-ben meghalt, a két nagyhatalmú nádorispán holttestét ide, a plébániatemplomhoz csatolt gótikus stílusú kápolnában temették el, ahol vörös márvány síremlékük napjainkban is megtekinthetjük. Szepeshely, vagy másképpen Szepeskáptalan egyházi településének sorsa szorosan összefüggött a tőle nem messze magasodó Szepesvár erődítményével, mindig annak árnyékában élte meg a történelmi évszázadok viharait. Az itt lakó szerzetesek igényeinek megfelelően bővítették a lakóépületeit, az ellenséges támadások kivédésére pedig a védőműveit, melyekkel igyekeztek felfogni a gazdag egyházi kincsekre pályázó rablókat. Ennek ellenére sohasem számított katonai szempontból jelentősebb védelmi helynek. A középkor folyamán végig az esztergomi érsekség hatáskörébe tartozott, csak 1776-tól lett önálló a szepesi katolikus püspökség. Az történelmi idők viharait szerencsésen túlélő egyházi központ napjainkban is vonzó célpont az ide látogató érdeklődőknek.

Leírása:

A történelmi Magyarországon egyedülálló egyházi település, Szepeshely {Szepeskáptalan} erős kőfala egyetlen utcát rejt magába, ahol a 10 házból álló kanonoksor, a magaslat tetején pedig a püspöki palota {épült 1776-ban}, a székesegyház és az egykori papnevelő intézet áll. Teljes épségben áll a 1662 – 65 között kisméretű rondellákkal megerősített pártázatos, lőréses kőfal és a két szögletes kaputorony is. A legszebb ékessége a késő gótikus stílusban épített Szapolyai kápolna, ahol a dúsgazdag főnemesi família két fivérének Imrének {+1487} és Istvánnak {+1499} a síremléke tekinthető meg. Bár az egyházi épületeket később barokk stílusban átépítették, de még mindig hűen őrzi a középkori emlékeket.

Megközelítése:

Szepeshely {Spišská Kapitula} egyházi települése a csodálatos műemlékeiről híres Szepességben, Lőcse {Levoča} városától K-re található, az E 50-es főútról letérve érjük el. Míg a szemközti meredek domboldalon Szepesvára, addig vele párhuzamosan a kőfallal kerített, jelenleg a szepesi katolikus püspökségnek helyt adó műemlék együttes várja a történelmi korokra kíváncsi látogatókat. Egyháza és a több száz éves kanonok házai mind-mind épségben vannak.

Forrás:

Legeza László Szacsvay Péter: Felvidéki utakon I. {1994} 85. 88. kép.
Ludovit Janota: Slovenské hrády III. {1935, hasonmás 1996} 66. 79. old.
Csorba Marosi Firon: Vártúrák kalauza III. {1983} 278. 280. old.
Szombathy Viktor: Szlovákiai utazások {1980} 200. 201. old.
Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra I. {1996} 84. 88. old.
Csorba Csaba: Regélő váraink {1997} 235. 238. old.
Veresegyháziné: Magyarország történeti topográfiai kislexikona {1996} 248. old.
Kristó Gyula: Korai magyar történeti lexikon {1994} 636. old.
Fiala – Vallasek – Lukács: Spissky hrad {1988} 
Slovakia {1995} angol nyelvű könyv 273. 286. old.
Chalupecky – Jirousek: Stredny Spis {1993} 
(Szatmári Tamás)