Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Batizfalva templom

Batiz comes és családja azonban nemcsak a harcmezőn szerez magának és szűkebb hazájának hirnevet, nemcsak a hadakozás az elemük, hanem tevékeny részt vesznek abban a békés polgári munkában is, abban a szervezkedésben, készülődésben, a mely Szepes földjén ekkor folyik és amely időt épen ezért a készülődés korszakának lehet nevezni. Már említettük, hogy Batiz comes alapítja 1279-ben azon a területen, amelyet 1264-ben IV. Béla királytól kapott, Batizfalva helységet. Megmaradt az az oklevél, a melyből Batizfalva alapításának mikéntjét megtudjuk. Eszerint Batiz comes és fivére ezt a Csetenye nevű erdőt Gotschalk mateóczi bírónak és Froling felkai lakosnak adták át, azzal a feltétellel, hogy ott az erdőt kiirtsák, a földet müvelhetővé tegyék és ott helységet, vagy helységeket alapítsanak német módra, szóval ugy mint a germán schultheiszek a községi allmendéken szokták. Forrás: Iványi Béla: A márkusfalvi Máriássy család levéltára 1243-1803. I. (Lőcse, 1917. Különlenyomat a Közlemények Szepes vármegye multjából) 

A Mindenszentek temploma a 13. század közepén épült egyhajós késő román stílusú épület. 1300 körül építették át, amikor a szentélyt bordás keresztboltozattal boltozták és a belső teret falfestményekkel díszítették. A templomot 1360 után további freskókkal díszítették.

A presbitérium keleti falához a reneszánsz korban egy magas, négyzet alakú bővítményt építettek. A 18. században a templomot kívül és belül egyaránt barokkosították. A templomhajót 1764-67-ben boltozattal látták el, és a belső berendezést is megújították.

A templom 1963 óta nemzeti kulturális műemlék státusszal rendelkezik. A festményeket 1963-ban és 1967-ben fedezték fel, majd 1966-69-ben restaurálták. Az épület teljes restaurálása 1975-ben fejeződött be.

https://apsida.sk/c/10864/batizovce