Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

HédervárMagyarországGyőr-Moson-Sopron megyeGyőr vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Mellékletek
  • Térkép

Kézai és az ezutáni krónikásaink Géza fejedelem idejére teszik a német származású Volfer (Wolfger) és Héder (Hedirich, Hederich) testvéreknek Magyarországra történő bejövetelét. Volfer Küszin hegyét és környékét, míg Héder a Győr melletti Dunaszigetét kapta adományul. Az újabb kutatások megállapítása szerint azonban e két testvér II.

Géza király uralkodásának idején telepedett le hazánkban. Ezt bizonyítja Volfernek az 1157. évi adománylevele is, amellyel Küszin hegyén Szűz Mária tiszteletére monostort alapított.

Héder comes - A Héderváry család őse - 1146.-ban mint ispán, 1150-1157 között II. Géza udvarbírója és 1162-ben III. István nádoraként szerepelt. Ez alatt az idő alatt építhette fel a Héder várát, amely a mai kastélytól kissé északkeletre levő halmon volt és évszázadokon át volt e család birtokában. Várnagyát egy 1395-ben kelt oklevél ,,Castellanus magistri Johannis filii Hedrici de Hedrehuara" néven említi. Ebben a tisztségben 1418-ban Kis Péter és Cheylye Domokos, 1455-ben Fodor László szerepel, a vár pedig ,,Castrum Hedrehuara", 1484-ben ,,Castrum Hedrewara" alakban fordul elő.

A XVI. század elején Héderváry István a középkori vártól délnyugatra, a ma is látható kastély helyén, egy többszintes reneszánsz várkastélyt építtetett.

Héderváry Ozsvát fia, II. Ferenc, 1521-ben nádorfehérvári kapitány e vár hűtlen elhagyása miatt II. Lajos minden vagyonától megfosztotta, és Héder várát, tartozékaival együtt Laki Bakics Pálnak adományozta.

Bakics Pál a Héderváryakkal vívott küzdelme során 1534 decemberében a középkori kővárat és az új várkastélyt is leromboltatta.

Amikor azonban Héderváry István 1541-ben átpártolt Ferdinándhoz, ezt a birtokát is visszakapta.

Héderváry János valószínűleg 1578-ban fejezte be a lerombolt várkastély újjáépítését és kibővítését.

Héderváry István leányát, Katalint, Lósi Viczay János vette feleségül 1685-ben, aki így a Héderváry családnak ezt a birtokát is megszerezte.

Viczay Mihály és fia az 1755-ben meginduló átépítés során feltöltötték a várárkot és nyugat felé bővítették a várat. Az udvarát folyosó szélességgel csökkentve, az egykori árok helyén háromszintes, egytraktusos szárnyat emeltek, sarkaira négyszögű tornyokat illesztettek. Az udvar déli oldalára, a kapu fölé háromszintes szárny került, újabb emeletet húztak az északi reneszánsz palotára, elfalazva annak nyitott folyosóját. Ide került a barokk díszlépcső. A homlokzati architektúra kialakítása során a reneszánsz ablakokat elfalazták és egységes barokk képet alakítottak ki. Ekkor került az új nyugati szárny végébe a két szintet átfogó, díszesen kifestett kápolna is.

Gróf Héderváry-Viczay Héder 1873-ban meghalt, és örököse gróf Khuen-Héderváry-Károly lett, aki 1874-ben kisebb átalakítást végeztetett a kastélyon belül, majd Möller István építész tervei alapján 1906-1907-ben átépítette a kastélyt. Ekkor készült a déli szárnyban a reprezentatív nagyterem, a Vadászterem, a szalonok sora a keleti szárnyban és a régi toronyban, valamint a korábbi helyén a ma is látható díszlépcső.

Forrás:

Sedlmayr János: A hédervári kastély helyreállítása (Műemlékvédelem 33.1989/4) IV. 71.8

GPS: É 47° 49.915 (47.831917)
K 17° 27.270 (17.454500)

INFORMÁCIÓK: Amikor 2000-ben itt jártam, még szálloda és étterem működött a várkastélyban. 2001-ben már bezárva találtam; egy őrző-védő szolgálat emberei őrizték. 2005-ös információ: a kastély újra megnyitotta kapuit mint 4*-os kastélyszálloda ( Tel:96/213 433)

NVA
Kőnig Frigyes - Végvárak a Magyar Királyságban
Civertan Studió - Vár-webáruház