Kapi vára
Kapi (Kapušany) település Eperjestől mintegy 8 km-re északkeletre, a Sajói- és a Sárosi-hegység közötti Szekcsői-medencében fekszik. A falu központjától 1,6 km-re, északnyugatra emelkedik az 504 méter magas Őrhegy, melynek tetején ma is magasan állnak Kapi várának romjai.
Kapi legkorábbi erődítését még az 1241-es tatárjárás előtti időkre teszik a történészek, amely a sárosi erdőispánság erősségének épült. Eleinte az oklevelekben „Toboly” és „Maglóc” néven szerepelt, a Kapi elnevezést csak a 15. században kapta meg véglegesen.
Írásos említése 1249-ben történik elsőként, melyben beszámolnak arról, hogy a Pop nevezetű faluból származó Écs a tatárjárás időszakában megvédte a királyi kézben lévő erősséget.
Engel Pál adatai szerint a várat 1315-ben I. Károly serege elfoglalta Tarkői Henrik sárosi ispántól és lerombolta azt. Azonban nem kizárható, hogy pusztulása néhány évtizeddel később között következett be. A várhelyet és uradalmát 1347-ben I. (Nagy) Lajos király adományozta Poháros Péter abaúji ispánnak azzal a feltétellel,hogy a várat nem építheti újjá.
A Poháros család kihalása után, 1410-ben a Kapi család őse, Tétényi András szerezte meg, akinek Zsigmond király már engedélyezte a vár újjáépítését. 1440-ben Erzsébet királyné párthíve, Kapi János kezén volt, majd 1444-ben a huszita Giskra befolyása alá került ez a vidék is, így meghódoltak előtte a Kapi nemesi család tagjai is. Ezért megtarthatták a váruradalmukat.
A husziták uralmának 1462-ben Mátyás király parancsára, Szapolyai Imre királyi kincstartó hadjárata vetett véget. A vár Mátyás idejében is a Kapi család birtokában maradt. A király halála (1490) után János Albert lengyel herceg serege egy időre megszállta a várat, de egy évvel később az itt hátrahagyott őrség távozott belőle.
1537-ben a Szapolyai-párti Kapi Györgytől, Habsburg Ferdinánd király parancsára, Leonhard von Fels tábornagy csapatai foglalták el. De Kapi György hamarosan Ferdinánd oldalára állt és visszakapta várát. A török hódoltság időszakában a vár és vidéke távol esett a hadiutaktól és a csatamezőktől, így a magánvár kimaradt az akkori idők hadászati korszerűsítéséből is.
1605-ben Bocskai István hajdúi szállták meg, míg a 17. század második felében már császári őrség szolgált benne és börtönként használta. 1685 első felében Thököly kurucai vették be a várat, de Schultz tábornok még az év nyarán visszafoglalta tőlük.
1703-ban a Rákóczi-szabadságharc kitörésekor is császári kézben volt. Rövidesen elfoglalták a kurucok, de az erődítményt korszerűtlennek ítélték, és jobbára csak raktározásra használták. 1709 őszén felmerült a megerősítése, de Bercsényi Miklós főgenerális hosszabb védelemre alkalmatlannak ítélte, ezért Rákóczi elrendelte az őrség kivonását, majd az ellenség közeledésének hírére a vár felgyújtását.
A szabadságharc lezárultával a vár visszakerült a Kapi család tulajdonába, melynek tagjai a következő évben helyreállították. Azonban az 1715-ös pozsonyi országgyűlés várakat érintő határozata, többek között Kapi várrát is a lerombolással érintette. A A kirendelt katonák felégették az épületeket és puskaporral részben megrongálták a védműveket. A vár ezt követően többé nem épült újjá
A vár korai építési időszakáról a jelenleg folyó feltárási és helyreállítási munkálatok fényében is kevés tudható. A kutatók véleménye szerint a korábbi várból a belső vár keleti–északkeleti részén használták fel a régebbi falak alapozását, de a felmenő falazatok korábbi előzményei még nem kellően tisztázottak.
1410-ben Zsigmond király engedélye alapján kezdődött meg a régi vár helyén, romjai felhasználásával az immár Kapi várának nevezett erősség felépítése. Az ekkor felépített vár, amely a későbbi belső várat jelenti 35 x 20 méter nagyságú volt. A központi épület északkeleti oldalán végighúzódó palotaépület négytraktusú, földszintből és négy további emeletből állt. A palotával szemközt, a délnyugati oldalon kapott helyet a magas falakkal kerített várudvar. Az udvar délkeleti és északnyugati végén egy-egy, legfeljebb kétszintes lakószárnyat építettek.
A belső vár szűk területe és az északkeleti felvezető út védelmének erősítése tette indokolttá a külső vár létrehozását a várszikla délkeleti–észak-keleti előterében. A várhegy peremén épített, szabálytalan törtvonalú alaprajzzal emelt falak a 15–16. század fordulóján készülhettek el. A pártázatos védőfalon gyilokjáró húzódott végig, amelyre a külső vár észak-nyugati sarkában lévő lépcső vezetett fel. A várkapu az északkeleti sarok közelében nyílt, védelmére egy lőréses, hasáb alakú tornyot építettek az északkeleti fal belső oldalán.
A 16–17. század fordulóján várkapu külső oldalán is két helyiségből álló épületet emeltek. A külső vár északkeleti fala elé védőárkot és annak külső oldalára sáncot készítettek. A külső vár falainak belső oldalához támaszkodó, több helyiségből álló gazdasági épületet emeltek a délkeleti oldalon. Egy további dongaboltozatos, kb. 20 méter hosszú helyiség is készült a külső vár élesen megtörőészaki sarkánál. Ezzel be is fejeződtek a jelentősebb építkezések a várban.
A vár helyreállítási munkálatai az előkészítést követően 2012-ben kezdődtek meg és napjainban is tartanak. Az azóta eltelt évtizedben jelentősen sikerült a romladozó falak állapotán változtatni. A vár napjainkban a zajló munkáltok ellenére is rendezett környezetben, igen szerény belépődíj mellett fogadja a látogatókat.
Források:
Karczag Ákos–Szabó Tibor: Felvidék és Kárpátalja erődített helyei. I. kötet. Bp. 2018.
Engel Pál: Magyarország világi archontológiája I. 1996
Burgen und Schlösser Slowakei 1990
Ludovit Janota: Slovenské hrády II. 1935
Csorba - Marosi - Firon: Vártúrák kalauza III. 1983
Szombathy Viktor: Szlovákiai utazások 1980
Szabóky Zsolt: A Kárpát medence várai 1996
Csorba Csaba: Legendás váraink 1999
Kónya Péter: A Sáros vármegyei várak és más erődítmények 1995
GPS: | É 49° 3.293 (49.054890) |
K 21° 19.231 (21.320518) |
Információk: Kapi (Kapušany) település Eperjestől mintegy 8 km-re északkeletre, a Sajói- és a Sárosi-hegység közötti Szekcsői-medencében fekszik.
A falu központjától 1,6 km-re, északnyugatra emelkedik az 504 méter magas Őrhegy, melynek tetején ma is magasan állnak Kapi várának romjai.
A faluból jelzett földút visz fel a várhoz, melyet 30-40 perces túrával a nyereg irányából érünk el.
A vár napjainkban a zajló munkáltok ellenére is rendezett környezetben, igen szerény belépődíj mellett fogadja a látogatókat.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.