Nagysáros, Sáros vára
Nagysáros (Veľký Šariš) városa Eperjestől 5 km-re északnyugatra, a Tarca völgyében, annak partján fekszik. A településtől északnyugatra, a környező alacsonyabb dombos vidékből kiemelkedő vulkánikus Várhegyen (571 m) állnak Sáros várának romjai.
A hatalmas, 4,5 hektárnyi védett területet magába foglaló várhegy a régészeti kutatások szerint már a neolitikum idejében is lakott volt, majd a hegytetőt a Kr. e. 11–13. században a Gáva-kultúra népcsoportja erődítette meg.
Az Árpád-kori vár legelső formájában még a tatárjárás előtt néhány évtizeddel felépült. Ennek helyén IV. Béla király emeltetett kővárat 1262 előtt, amely a sárosi királyi erdőuradalom központja és a sárosi ispánság tartozéka volt. Első, napjainkig fennmaradt okleveles említése 1262-ből való, mikor is Mihály ispán parancsolt az erősségben.
1312 tavaszán Károly Róbert (I. Károly király) serege sikertelenül ostromolta az ide zárkózó Aba nemzetség familiárisait. Azonban mikor ez év nyarán legyőzte az Amádé-fiak seregét Rozgonynál, Sáros vára is a kezére került. A győzelem után a kővár élére királyi ispán került, aki összefogta a környékbeli jobbágyfalvakból álló váruradalmat.
I. (Nagy) Lajos király uralkodása folyamán királyi kézben volt. Zsigmond király a várat 1437-ben 900 forintért zálogba adta Perényi Miklósnak, amelyet a Soós család váltott ki a Perényiektől. 1439-ben Habsburg Albert király örökadományként az egyik főnemesi hívének az idősebb Perényi Jánosnak ajándékozta.
1441-ben azonban már az Erzsébet özvegy királyné által az országba hívott, és a Felvidék hatalmas területeit uralmuk alá hajtó Jan Giskra cseh huszita zsoldosvezér csapatai foglalták el, akik az ellenőrzésük alatt tartották 1461-ig. 1455-1456 között a vár a husziták egyik legfontosabb erősségének számított.
A huszitáktól Mátyás király hadvezére, Szapolyai István ostrommal vette be 1461. március havában, majd 1464-ben visszakapta a Perényiek terebesi ága. A várat 1483-ban a király hűtlenség miatt elvette Perényi Miklóstól, majd nem sokkal később fiának Corvin Jánosnak adta. 1493-ban Szapolyai István tulajdonában volt, majd 1519 kürül már ismét a Perényi család birtokolta.
A mohácsi vész után több mint tíz évig még a Szapolyai-párti Perényieké, tőlük két hónapnyi ostromot követően, 1537. szeptember 25-én foglalta el I. Ferdinánd király hadvezére, Leonhard von Fels serege. Ezt követően uralkodói kézben volt, amely a Bocskai-felkelés időszakában (1604–1606) is végig a császáriak kezén maradt.
Változást 1645-ben a linzi békekötés jelentett, melynek értelmében a sárosi uradalom zálogként I. Rákóczi György fennhatósága alá került, és ezután közel negyven évig a Rákócziaké. Amíg a 17. század gyakori háborúi elkerülték a magas hegycsúcson emelkedő várat, végül egy 1660-as robbanás tett benne jelentősebb károkat, amikor gondatlanság folytán felrobbant a belsővár puskaporos tornya. A nagyméretű külsővárban azonban továbbra is állomásozott a Rákóczi családnak katonasága.
A Thököly-féle felkelés (1678-1685) idején kezdetben császári csapatok állomásoztak falai között, majd a kurucok foglalták el. Sobieski János lengyel király serege Eperjes ostromának idején, 1683. december 10. táján a várat elfoglalta és felgyújtotta. Csekély létszámú császári katonaság még ez követően is tartózkodott falai között, amit 1685-ben írott forrás említ.
1687-ben ismét leégett a vár, amelyet állítólag Thököly embere, Székely Márton várkapitány gyújtotta fel, nehogy császári kézre kerüljön. A vár kapuit bezáratta, hogy a környékről a tűzoltásra összesereglő nép ne tudja a tűzvészt eloltani. A vár ezt követően már rom, amely birtokaival együtt a 18. században az Aspremont családé, majd a Szirmay, később házasság folytán a Luzsinszky családé lett, az 1890-es évek közepén pedig Pulszky Géza királyi főkamarás vásárolta meg. A Várhegyet és a nagykiterjedésű erődítmény romjait a következő évszázadokban sűrű erdő borította be.
A vár leírása:
A legkorábban itt állt ispánsági vár egy föld-fa szerkezetű sáncvár lehetett, belső területén feltehetőleg téglaépülettel. A vélhetően a tatárjárás idején elpusztult várat a 13. század második felében IV. Béla király parancsára kővár váltotta fel. A Várhegy fennsíkjának közepéből kiemelkedő andezitsziklára épült fel a 13 x 13 méter alapterületű és 4,5 x 4,5 méter belső területű központi torony. Földszintjén csak egy kisebb nyílás volt. Emeleti, egykor kőkeretes ajtaját fahíd kötötte össze a körítő várfallal.
A napjainkban is jelentős magasságú torony a 19. század végén még 28 méter magasan állt. Falvastagsága 4,3 méter, déli oldalához emeletes palotaépületet csatoltak. Az így kialakított épületegyüttest közel téglalap alaprajzú várfallal vették körül, amelynek mérete 34 x 19 méter volt. A várfal és a torony közötti térség északi oldalán kisebb épület állt, és a falakon belül kapott helyet a kétrészes ciszterna is.
A 13. század folyamán, a 320 méter hosszan elnyúló fennsík délkeleti végének a peremére, a központi toronytól 150 méter távolságra egy kör alaprajzú, 9 méter átmérőjű önálló tornyot építettek. Ebben az időben itt húzódott a várba felvezető út. Ezt a hengeres tornyot árokkal és sánccal vették körül, falába lőréseket készítettek.
A 14. században a korábbi várfalakat egy további, lekerekített sarkú téglalaphoz hasoló formájú, 2 méter vastagságú várfallal vették körül. Az ekkor létrehozott falat árokkal és feltehetően sánccal övezték.
1441-ben a husziták a vár elfoglalását követően jelentős erődítési munkálatokat végeztek. Az egykori ispánsági vár sáncainak nyomvonalán megkezdték a teljes fennsíkot körülvevő kő várfalak építését. A délkeleti őrtornyot ekkor illesztették bele az új várfalba, valamint annak északi végében új bejáratot nyitottak és fölé egy négyzetes alaprajzú tornyot emeltek.
Mikor a Perényiek 1464-ben visszakapták a várat, folytatták a husziták által megkezdett védelmi vonal kiépítését a fennsík peremén. Az új várfal védelmére különböző alaprajzú tornyokat alakítottak ki a falak mentén. A Perényiek által épített tornyok közül az északkeleti oldalon négy patkó alaprajzú, a délnyugati falon pedig három patkó alaprajzú és egy hengeres torony maradt meg. Az egyes tornyokat lőrésekkel látták el. A közöttük lévő várfalakon, a lőréses mellvéd falak mögött, fedett gyilokjárókon lehetett közlekedni. A vár északi negyedét egy keresztirányú fallal választották el a vár déli részétől.
A 15. század második felében a korábbi harcokban megsérült központi vár falait erősítették meg. A belső váron belüli lakópalotát is kibővítették és a falakon kívül, a fennsíkon több gazdasági épületet emeltek. A 16-17. század fordulóján, a külső vár falának északi végébe áthelyezett kapu elé négyzetes elő-építményt, úgynevezett barbakánt építettek, valamint ekkor készült el a nyugati oldalon az ötszögletű bástya a korábbi négyzetes torony köré. Ezzel alakult ki a vár ma ismert legnagyobb kiépítése. A várat az 1687-ben bekövetkezett pusztulása után többé már nem újították fel.
1972–1981 között a belsővárban folytattak régészeti kutatásokat, de akkor nem történt állagmegóvást célzó lépés. 2001-ben helyi kezdeményezéssel kivágták a területet elborító fákat, majd kisebb munkálatok kezdődtek. A helyi lehetőségek korlátozottak voltak, ezért a vár nagy részén a romokat hamarosan ismét birtokba vette a sűrű aljnövényzet.
A vár állapotában a fordulópontot a 2011-es év jelentette, amikor szakaszosan haladva, elkezdődtek a nagyléptékű, napjainkban is tartó állagmegóvási és helyreállítási munkálatok. Az azóta eltelt időszakban jelentős mértékben sikerült a vár falait és védműveit megújítani. 2019-ben lett átadva a belsővár helyreállított öregtornya és az azt övező falrendszer. Napjainkban vár külső erődítéseinek vonalán több ponton is folyamatosan zajlanak a munkálatok. Ezek közül 2023-ban a 13. században épített délkeleti őrtorony helyreállítása az egyik legfontosabb.
A vár területe a benne folyó munkák mellett is szépen rendezett és szerény mértékű belépődíj ellenében megtekinthető. Az öregtoronyba a megadott órákban van vezetett látogatás.
Források:
Karczag Ákos–Szabó Tibor: Felvidék és Kárpátalja erődített helyei. II. kötet. Bp. 2018. 814-816.
Engel Pál: Magyarország világi archontológiája I. 1996
Kónya Péter: A Sáros vármegyei várak és más erődítmények 1995
Slivka–Vallašek 1991. 222–227
Plaček–Bóna 2007. 286–288
Novák 2015. 15–16.
GPS: | É 49° 3.164 (49.052738) |
K 21° 10.527 (21.175453) |
Információk: Nagysáros (Veľký Šariš) városa Eperjestől 5 km-re északnyugatra, a Tarca völgyében, annak partján fekszik. A településtől északnyugatra, a környező alacsonyabb dombos vidékből kiemelkedő vulkánikus Várhegyen állnak Sáros várának romjai.
A várhoz jelzett út vezet fel, melynek elején parkoló lett kialakítva. Innen tovább haladva kb. 30-40 perces túrával érjük el a vár területét.
A vár a benne folyó munkák mellett is szépen rendezett, szerény mértékű belépődíj ellenében megtekinthető. Az öregtoronyba a megadott órákban van vezetett látogatás.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.