Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Sebesvár (Sebeskő)

Sebesváralja (Podhradík) község Eperjes városától 8 km-re keletre, a Sebes-patak partján található. A falu felett emelkedő 531 méter magas hegygerincen épűlt várat „Sebeskő” néven 1299-ben említik először, mint Tamás fia Sinka magister várát. Valószínüleg a vár építése is az ő nevéhez köthető.

A Sinkától származó Sebes familia kezén említik az írásos források a várat a 16. század közepéig. A birtokos Sebes család és Eperjes városa között szinte folymatos volt perlekedés a 15-16. században. 1528-ban az eperjesi zsoldoskatonák szállták meg a várat elvéve azt Sebes János özvegyétől. Bár hamarosan visszaszolgáltatták azt jogos birtokosainknak, a város viszonya a Sebes családdal továbbra sem volt felhőtlen.

1550-ben Sebes Ferenc békeajánlatot tett a városnak, de az eperjesi jegyző, kihasználva a meghívást, zsoldosaival váratlanul megtámadta és elfoglalta a várat. Sebesi Ferencet, várnagyával együtt felakasztották a várkapura, majd kirabolták és felégették a várat. A mohácsi csatát követő kettős kormányzás miatt, I Ferdinánd király csak alapos feddésben részesítette a várost a támadásért.

A vár ezt követően többé nem lett felépítve, kőanyagát elhorták a környékbeli építkezésekhez. A vár romjait pedig lassan benőtte az erdő. A változást a vár állapotában a 2012-es esztendő jelentette, mikor elkezték megtisztítani a várhegyet a növényzettől. A következő években a szlovák régészek, részben feltárták az egykori erősséget és elkezdődött a belsővár falainak állagmegóvása.

A vár központi része egy keskeny sziklagerincre épült, amely kb. 8-9 méter széles és mintegy 40 méter hosszúságú. A feltárások során a plató nyugati részében, két helyiségből álló palota maradványát találták meg. A keleti oldalon pedig egy kerek lakótorony állt. A palota épületét és a lakótoronyt az északi és déli oldalon vastag fal kötötte össze. Az északi oldalon futó falszakasz rekonstrukciós munkáknak köszönhetően, most jól látható. A közrefogott részen terült el a várudvar.

A torony előtt a keleti részen, kettős szárazárok lett a sziklában kialakítva. A palota előtt a nyugati részen szintén sziklába vágott árok volt. A további keleti nyeregrészen, a mára felhagyott átjátszóadó épületének helyet adó platón, egy elővár feltételezhető.

A 2015. évi ásatás során tárták fel a hegy déli lejtőjén, a plató szélétől jóval lejjebb húzódó déli várfal részletét. Az elhelyezkedéséből arra következtetnek, hogy a közelében nyílhatott a vár bejárata.

Az eddigi kutatások, még nem voltak elegendőek a vár teljes kiépítettségének megállapítására, de még a vár korai elrendezésére sem tisztázott. Ez a jövő feladata lesz, amelyet azonban nagyban nehezíthet a romok újkori széthordása, illetve az újkori építkezés miatti rombolás is.

A vár teljes területe igazán, csak lombmentes időben jól áttekinthető. A tavaly nyáron történt bejárásunk alkalmával a magas növényzet miatt, szinte csak a központi plató volt átlátható. A várhegy északi oldalán pihenőhely került kialkításra, amely alkalmas programok rendezésére is.

Keserű László - 2024

Felhasznált források:

Karczag Ákos–Szabó Tibor: Felvidék és Kárpátalja erődített helyei - 2018
Plaček–Bóna: Encyklopédia slovenských hradov. Bratislava - 2007
Tájékoztató tábla a vár romjainál és a település honlapja
Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében - www.varak.hu - terepbejárás, 2024