Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

HegyesdMagyarországVeszprém megyeZala vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép

A község határában magánosan emelkedő 281 m magas bazalthegy tetején állt egykor a kis területű, 1 m vastag falakkal épült szabályos alaprajzú Hegyesd vára. Csigavonalban haladó, szerpentinút vezetett fel a csúcson épült lakóépületekhez. Az út külső peremén kis alapterületű védőtornyokkal erősített fal húzódott, amelyet feltehetően több kaputorony szakított meg. A Birkenstein-féle képen egy többemeletes lakóépület figyelhető meg. A vár helyzeténél fogva csak gyalogság befogadására volt alkalmas, lovasság falai között nem tartózkodott. A hegykúpon a vár alapfalai ma is megtalálhatók.

A vár első írásos említése 1329-ből való, amikor Veszprémből jelentették Károly Róbert királynak, hogy az ajkai nemesek Bánd hegyesdi várnagy ,,Comitis Band, Castellani uestri de Hygusd" ajkai birtokrészt visszaadták. Az 1335. június 26-i oklevélben, amely szerint Bánd mester Ajkai Jánossal és Sixtussal osztályos egyezségre lépett, már Vörös Bánd ,,magistrum Band rufum, Castellanum Hegesd" néven szerepel. A királyi vár feltehetően még 1387 előtt jutott a Peleskei család birtokába. Ugyanis ebben az évben a vasvári káptalan jelentette István nádornak, hogy ítéletlevele értelmében visszaiktatta Peteske és Hegyesd várat, s tartozékaik birtokába Peleskei ákos fiainak Mikének és Lászlónak özvegyeit. Egy 1389-ben kelt oklevél szerint. Prodavízi Ákos mester volt a vár ura, de 1396-ban Mikes mester özvegye és leánya parancsol benne.

Az átmenetileg ismét királyi kézre került várat I. Lajos felsőlendvai Herczeg Péterrel cserélte el, majd Zsigmond király 1426-ban Herczeg Péter Anna nevű leányát, Széchenyi László majd Perényi Péter országbíró özvegyét erősítette meg a vár birtokába. 1431-ben azonban Széchenyi László fia László birtoka, aki a várat 1433-ban 1500 forintért zálogosította el Rozgonyi Simon veszprémi püspökkel.

Újlaki Miklós erdélyi vajda a macsói bán tulajdonában volt 1451-ben; birtokában 1453-ban V. László király megerősítette. Mátyás király parancsára a kapornoki konvent 1460-ban Paczmani János fia Tamást, hegyesdi várnagyot zálog címén iktatta be a vár és tartozékainak birtokába.

II. Lajos király 1525-ban ákosházi Sárkány Ambrusnak adományozta, aki 1543-ban vejének, Mezőlaky Ferencnek adta.

A vár még 1554-ben is Mezőlaky tulajdonában volt, aki később belépett az egyházi rendbe, zalavári apát lett.

Hegyesd ezután valamelyik Sárkány leány hozományaként a Czobor család tulajdonába került.

A török 1561-ben foglalta el Hegyesd várát. Két nap múlva, április 19-én be is költözött a várba Pajazit vajda, a török várparancsnok.

A várat 1562 áprilisában Gyulaffy László, Magyar Bálint és Salm győri főkapitány vezette csapatok foglalták vissza. Majd Salm földig romboltatta. Többé nem épült fel.

GPS: É 46° 54.849 (46.914150)
K 17° 30.697 (17.511618)

INFORMÁCIÓK: A vár romját Hegyesd községből kb 45 perces, helyenként meredeken haladó túrával közelíthetjük meg jelzett turistaúton.

Várak.hu mobil applikáció