Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Hőnig, Újvár

Hőnig (Hanigovce) település, Eperjestől 25 km-re, Kisszebentől 10 km-re északnyugatra, a Tarca (Torysa) folyó völgyétől 3,5 km-re északra fekszik. Hőnig - Újvár romjainak maradványai a falutól kb. 4 km-re északkeletre, a Csergő-hegység délnyugati vonulatának egyik sziklakiszögelésén emelkednek.

A 765 méter magas hegycsúcs tetején, egy három oldalról függőleges sziklafallal határolt, 3 emeletes, kb. 14 x 6 méteres belső alapterületű lakópalota maradványai állnal. Ettől DK-re, kb. 10 méterrel alacsonyabb szinten alakították ki az 50 x 20 méteres, szabálytalan sokszög alaprajzú várudvart. Az udvar déli oldalán volt a vár bejárata. A kaputornyot a várudvar falsíkjától az udvar irányába emelték. A várudvar belső területén további kőépítkezésnek a felszínen nyoma nem mutatkozik. Feltételezhetően csak fából készült épületek állhattak a várudvaron.

A várat 1332 után Károly Róbert király hűséges hívének számító Ákos nembeli Mikcs szlavón bán építtette, miután az uralkodó neki adományozta a Tarca folyó É-i részén elterülő Újfalu birtokot. Az uralkodó engedélye egy fából készített erősség emelésére szólt. A kővár felépítésére Nagy Lajos király a trónra lépte után 1342-ben került sor, amely a továbbiakban a környező településeket összefogó váruradalom központjául szolgált. A középkor további évtizedeiben Mikcs báró fiai, majd az egyiküktől, Lórándtól leszármazó Újvári (Újfalusi) nemesi család tagjai lakták.

1398-ban Újvári László fiúgyermek nélkül hunyt el, így a várbirtok visszakerült a királyi Kamara kezelésébe. Az örökös pénzhiányban szenvedő Luxemburgi Zsigmond király még ebben az évben elzálogosította a lengyel Balicki Prokop nemes úrnak hatezer aranyért.

Újvárt a magáénak mondhatta még Perényi Imre báró, majd 1440 – 1462 között a Felvidék középső részeit elfoglaló Jan Giskra cseh huszita zsoldosvezér birtokolta. Tőlük csak Szapolyai Imre királyi kincstartónak sikerült ostrommal visszafoglalnia. Ismét visszajutott a Perényi főnemesi família tulajdonába, de mivel közülük István báró rablólovaggá züllött 1483-ban fegyverrel kellett tőle elvenni. Az uralkodó a garázda nagyúr fiának, Imrének adta át a birtokot.

1483 után, cserével, Tarczay Miklós szerezte meg, kinek családja az 1526 után kitört belháborús időkben Szapolyai János királyt, majd annak halála után az özvegyét, Izabella királynét és fiát, János Zsigmondot támogatta. Ezért 1556 nyarán Habsburg zsoldossereg vette ostrom alá a Tarczay família három erősségét, Pécsújfalut, Tarkőt és Újvárat. Bár a védők hevesen ellenálltak, de végűl győzött a túlerő, így szabad elvonulás fejében átadták a várat. A bevonuló királyi katonaság puskaporral aláaknázta és felrobbantotta a várat.

Többé már nem épült fel, falait lassan elpusztították az évszázadok. Csak a palota romjai és az északi falszakasz dacolt a múló idővel. A vár állapotában a pozitív változást a 2010-es esztendők jelentették. A vár területének megtisztítását követően elkezdődött a vár feltárása, falainak állagvédelme, a palota romjainak rekonstrukciója. Elkészült a gótikus déli kapu helyreállítása. A munkálatok napjainkban is zajlanak, melynek köszönhetően egyre látványosabb képet kap Hőnig-Újvár.

A közelmúltban Fülöp Zsolt éles szemének köszönhetően, friss felfedezés történt Hőnig-Újvár környezetében. A szlovák lidar domborzat átvizsgálásakor három érdekes objektum létezésére derült fény. Ezek az erődítések feltételezhetően a vár huszita időszakához köthetőek. Tóth-Szabó Pál 1917-ben megjelent könyvéből tudható, hogy 1461-ben volt az ostrom, mikor Ratkovski Péter nevű “huszita” (értsd: zsoldos) kapitány csapatát kellett Újvárban kiéheztetéssel megadásra bírni. Dénes József a közelmúltban röviden összefoglalta az ostromerődítések - ellenvárak főbb tulajdonságait. Az északnyugati ellenvár kb. 21 x 14 m-es területű és kb. 250 méter távolságra, a hegyvonulat gerincén helyezkedik el. A vártól délkeletre a gerinc folytatásában kettőt is építettek 150 és 250 méter távolságban. A két délnyugati ellenvár közül a nagyobb, kb. 40 x 22 m védett területtel, sarkain kis sarokbástyákkal mutatkozik a lidar rajzolaton. A másik délnyugati erődítést pedig kb. 20 x 19 m-es kiterjedésű és dupla árok veszi körül. A 2025-ben tervezendő bejárásunk alkalmával, remélhetően sikerül képanyagokkal és további részletekkel pontosítani ezeket az ellenvárakat.

Keserű László - 2024

Források:

Szatmári Tamás: Hőnig - Újvár, a www.varak.hu korábbi szócikke - 2004
Dénes József: Hőnig-Újvár ostromvárai, https://djnaploja.wordpress.com/2023/01/12/honig-ujvar-ostromvarai/

Engel Pál: Magyarország világi archontológiája I. 1996 453. old.
Burgen und Schlösser Slowakei 1990 85. 86. old.
Ludovit Janota: Slovenské hrády II. 1935 246. 247. old.
Csorba Marosi Firon: Vártúrák kalauza III. 1983 286. old.
Engel Pál: Királyi hatalom és arisztokrácia a Zsigmond korban 1977 166. old.
Kristó Gyula: Korai magyar történeti lexikon 1994 698. old.
Fügedi Erik: Vár és társadalom a XIII. – XIV. századi Magyarországon 1977 209. old.
Dr. Ferenczy Sándor József közlése
Csorba Csaba: Regényes váraink 2002 321. old.
AB ART press: Hrady a známky na Slovensku 2002 87. 88. old.