Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

HegyhátszentmártonMagyarországVas megyeVas vármegye - Várdomb, Kastélydomb

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép
  • Szállás

Várdomb, Kastélydomb

Hegyhátszentmárton (Szentmártonfalva) Árpád-kori település, melynek első temploma még a 13. században épült. A falu a nevét a középkori templomának védőszentjéről kapta. A 14. század első felében vétel útján új birtokosa lett. A Surányból származó Ajakas Miklós házassága révén került a hegyháti nemességbe, és 1355-re Iváncot, Viszákot és a Lugos völgyét is a tulajdonában tudhatta. Első udvarháza helyéről, Iváncról, az Ivánczy előnevet vette fel. Az Ivánczy család birtoka volt Szentmártonfalva is.

Az első adat arról, hogy az Ivánczy családnak nemesi kúriája is állt Szentmártonfalva területén 1417-ből való. A 15. században az Ivánczy család a hegyháti köznemesség vagyonosabb középrétegéhez tartozott. Néhányukat alispánként is említik oklevelek, de volt köztük olyan is, aki egyházi pályára lépett.

A szentmártoni kúria nagyobb mérvű átalakítása a török elleni harcok idejére, a 16. század elejére tehető. Egy 1552. évi tanúkihallgatási jegyzőkönyvben néhai Ivánczy Mihályt nevezik meg az új kastély építtetőjeként. Az építéshez, és egyben erődítéshez, a még közösen birtokolt ivánci erdő faanyagát használták fel.

Alig fejezték be a munkálatokat, amikor 1528-ban a kastély majdnem leégett. Ennek oka, az éveken át tartó viszály volt a környék két főúri családja, a Nádasdyak és az Ivánczyak között. Ugyanis Nádasdy Márton szolgái és jobbágyai Ivánczy Péter, és féltestvére, János szentmártoni kastélyára törtek, és lándzsáikra égő szalmát kötözve, azt el akarták foglalni. Péter és János emberei azonban a lángokat megfékezték, és a kastélyt teljesen rendbe hozták.

A kastély Ivánczy Péter Vas megyei alispán (1548-1561) életében élte a fénykorát. Péter Nádasdy Tamás bizalmasa volt. Szentmártoni kastélyában gyűjtötte be a rovásadót, a tömlöcében haramiákat, marhatolvajokat és török rabokat is tartott fogva. Katonaként is megállta a helyét, részt vett Nádasdy parancsnoksága alatt a babócsai csatában, amely Szigetvár felmentésére indított sikeres akció volt 1556-ban.

Szentmártoni kastélyából keltezett leveleiből egy rendkívül lelkiismeretes, mogorva alispán képe rajzolódik elénk. Élete végére sok ellenséget szerzett magának, a császárnál is bevádolták hűtlen kezelés gyanújával. Nem maradt ideje tisztáznia magát, s leányának a szentmártoni kastélyban tervezett menyegzőjét sem érhette meg, mert ismeretlen betegségben hirtelen meghalt még 1561-ben.

Ivánczy Péter fia, Lukács szintén kiváló katona hírében állt. A stájerországi rendek tőle, mint tapasztalt kapitánytól kértek híreket a török szándékáról. Homályban maradt az oka annak, hogy miért gyújtatta fel Ivánczy Lukács a szentmártoni kastély fele részét, amely nagynénjét, Ivánczy Erzsébetet illette. Azért is érthetetlen ez a kastély végső pusztulásának kezdetét jelentő cselekedet, mert a Hegyháton már megjelentek a törökök hódoltató előőrsei. Az események ettől kezdve felgyorsultak. 1582-ben már török adót fizettek az Ivánczy-falvak is. 1585-ben Ivánczy Lukács a pestis elől bujdosott, majd Sopronba tette át lakhelyét.

1588-ban a törökök földig rombolták egész Nagyrákost, Viszákot, Lugost, Miskét, Németfalut és Szentmártont. Szentmárton teljesen kihalt, még 1598-ban is teljesen lakatlan volt. A Rába vonal török elleni megerősítésére 1594 körül készített felmérésben már nincs említve a szentmártoni kastély, az Ivánczy család férfiága pedig 1650-ben kihalt.

Az egykori várkastély a Rába és a Lugos-patak fölött hirtelen emelkedő domb tetején magaslott. Nyugati oldalán lévő kapujához hosszan kanyargó út vezetett fel, a falon és az árkon túl régi templom csatlakozott hozzá. Szentgotthárd és Körmend között a Rába völgyéből mindenhonnan látható volt.

1685-től az egykori kastély mellett éledt újjá a falu Hegyhátszentmárton néven. A török idők után először a föld feletti építőanyagot hordták el innen a környékbeliek, majd később "téglabányának" használva a várdombot, a föld alatti részeket is jórészt kiásták.

A falu főutcájának északi végén, a Rába magaspartján, a temető szomszédságában található a várkastély helye. A várat a Rába felé meredek szakadékszerű kb. 30 méteres lejtő határolja. A többi oldalon mély 15 méternél szélesebb szárazárok övezi. A védett terület nyugat-keleti irányban kb. 19 méter észak-déli irányban kb. 34 méter. A téglából épült kastély minden bizonnyal az északi magasabb területrészen állt, melyet az északi oldal kivételével földtöltés övez, ahol valószínűleg téglafal lehetett.

Források:

Dénes József - Vasi várak - Szombathely, 2008

Horváth István: A Hegyhátszentmártoni Ivánczy-kastély története a 15-16. században

 

A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 46° 56.361 (46.939350)
K 16° 28.807 (16.480118)

Információk: A Várdomb a község északi szélén, a temető mellett található. Az egykori várkastély árkai, sáncai ma is jól láthatóak.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció