Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Kisszeben - SabinovSzlovákiaFelvidékSáros történelmi vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Archívum
  • Térkép

Története:

1160 körül – Kisszeben települését az Árpád-házi II. Géza király uralkodása alatt behívott flamand vendégek {„hospesek”} alapították meg a Tarca folyó menti termékeny völgyben.

1241 – 1242 – Bár az országot lerohanó tatár lovasseregek elpusztították ezt a helységet is, de a király hívására érkező új lakosok ismét felvirágoztatták.

1299 jan. 28 – III. Endre király a kisszebeni hospeseknek városi kiváltságokat adományozott.

XIV. század folyamán – A Károly Róbert király által adott privilégiumok és a közeli Lengyelországgal való kereskedés gazdaggá és irigyeltté tette a várost.

1347 máj. 31 – Nagy Lajos király megerősítette apjának, Károly Róbertnek azt az oklevelét, amelyben Sáros, Eperjes és Kisszeben városoknak a szepesi hospesek kiváltságait adta.

1405 – Egykorú forrás szerint Kisszeben városát ekkorra már erős kőfal övezte, amit 13 torony erősített.

1472 okt. 2 – Hunyadi Mátyás király a településnek Buda és Kassa városok kiváltságait adta.

1488 – A magyar királyság pénzverő kamaráiban vert összeg 60 – 70 %-át Körmöcbánya és Kisszeben szolgáltatta.

1490 júl. vége – Az újonnan trónra lépett II. Jagelló Ulászló magyar király öccse, János Albert lengyel herceg, mivel ő is a koronára vágyott, csapataival betört a Felvidékre, ahol, más városok mellett, elfoglalta Kisszebent is.

1490 aug. 9 – Eredménytelenül végződött a magyar király és János Albert személyes találkozója.

1490 szept. – dec. – A lengyel herceg katonasága Kassa városát ostromolta, de nem értek el eredményt.

1491 feb. 20 – Ezen a napon az egymással ellenséges viszonyban lévő fivérek békét kötöttek. A herceg lemondott a magyar trónigényéről, amiért cserében sziléziai birtokokat kapott, valamint zálogként megtarthatta Eperjes és Kisszeben városait.

1491 ősze – János Zsigmond herceg sereg ismét támadásba lendült.

1491 dec. 24 – János Albert herceg serege vereséget szenvedett Eperjes közelében, ami után kénytelen volt végleg elhagyni Magyarországot.

1526 aug. 29 - A törökkel vívott vesztes mohácsi csatában elpusztult II. Lajos király, Tomori Pál és Szapolyai György seregvezérek valamint a magyar sereg jelentős része. Rövidesen a köznemesség a tokaji gyűlésén Szapolyai János erdélyi vajdát választotta meg magyar királynak, míg a főnemesség szűkebb csoportja Habsburg Ferdinánd osztrák főherceget kívánta a trónon látni. A két uralkodó hívei között megkezdődött az országot romlásba döntő belháború.

1527 - Habsburg Ferdinánd király zsoldos serege hadjáratot indított a János király uralta vidékek ellen. Ennek folyamán Nicolaus Salm generális csapatai szeptember 17.-én a tokaji csatában legyőzték János híveit, maga az uralkodó is kénytelen volt Erdélybe menekülni.

1528 márc. 8 - A Kassa városának visszafoglalására indult Szapolyai János király csapatai Abaújszinánál ismét vereséget szenvedtek Katzianer Habsburg-párti zsoldosvezér hadától. Maga János király, csekély kíséretével Lengyelországba menekült el. Katzianer generális kétheti ostrom után a Szapolyaiak családi fészkét, Szepesvárt foglalta el, míg vezértársa petrovinai Pekry Lajos a lovasaival bevette Likava és Liptóújvár erősségeit. Ugyanekkor szállhatták meg a János király hívének számító Laszky Jeromos várát Késmárkon, míg a szászok Lőcse városában örömmel nyitottak kaput a velük egy nyelvet beszélő Habsburg Ferdinánd király seregének. Ezzel tehát Kisszeben városa is Ferdinánd király uralma alá került.

1539 nyara – Thomas Lascano az Eperjesen állomásozó Habsburg párti zsoldosvezér a János király által uralt Kassa városa ellen indult meg. Mivel túlnyomó erővel akart támadni, magához rendelte Lőcse, Eperjes, Bártfa és Kisszeben felfegyverzett szász polgárságát is.

1539 júl. 22 – Czeczey Lénárd kassai városparancsnok katonasága meglepte és véres csatában szétverte az ellenük vonuló Habsburg-párti csapatokat. Maga Lascano parancsnok is elesett, míg sok szász polgárt a környékbeli jobbágyok vertek agyon.

-- Eme győzelem után a Szapolyai párt kiterjesztette hatalmát a felvidéki szász településekre. A szepességi kereskedőket harmincad, rovás és tized fizetésére kötelezték Czeczey emberei.

1546 nov. 2 – Kassa, Eperjes, Bártfa, Kisszeben és Lőcse városok evangélikus lelkészei zsinatot tartottak, amin megválasztották az egyházmegye első esperesét.

1604 okt. 16 – Kassa, Eperjes, Bártfa, Lőcse és Kisszeben városok elöljáróságai elhatározták, hogy ha kell erővel is megvédelmezik a protestáns vallásukat.

1604 nov. - Kisszeben városának szász polgársága egyöntetűen csatlakozott a Bocskai István erdélyi főnemes által kirobbantott Habsburg király elleni felkeléshez és kaput nyitott a hajdúk előtt.

1605 - 1606 - Ebben az időszakban a Bocskai István erdélyi főnemes szolgálatában harcoló hajdúcsapatok ellenőrizték a vidéket. A szabad királyi város erődítései nem szerepeltek a krónikák által említett hadi eseményekben, de mint kereskedőváros igen fontos szereppel bírt a Lengyelország felé vezető úton.

1607 - Bocskai István erdélyi fejedelem halála után, a bécsi Béke egyezménye szerint, ez a város is visszatért a Habsburg király fennhatósága alá.

1619 szept. 29 körül – A Habsburg császár és király ellen felvonuló Bethlen Gábor erdélyi fejedelem serege előtt, a környező vidékhez hasonlóan, önként meghódoltak Kisszeben város lakosai.

1619 dec. 4 – Abafy Miklós tokaji várkapitány csapatai Kisszebennél szétverte a Bethlen fejedelem ellen támadó Habsburg hű, Homonnai Drugeth György 8 ezer főnyi katonaságát.

1621 dec. 31 – Az ezen a napon megkötött nikolsburgi béke értelmében Sáros vármegye is visszakerült a Habsburg császár és király fennhatósága alá.

1623 szept. – Bethlen fejedelem a második hadjárata során is bevonult Kassára, így a felvidéki szász kereskedővárosok ismét a hatalmába jutottak.

1644 - Rövid ideig I. Rákóczi György erdélyi fejedelem csapatai állomásoztak ezen a vidéken, de a császári ellentámadás rövidesen kiszorította őket.

1645 dec. 16 – A linzi béke rendelkezései értelmében Kisszeben ismét a Habsburgok befolyási övezetébe tartozott.

1671 máj. – A Szepesség területén, a Wesselényi-féle összeesküvés leverése után Habsburg ellenes szervezkedés indult meg kisnemesek, szegénylegények és jobbágyok részvételével.

1679 ápr. 29 – Az egykorú forrásból tudni, hogy a Kis Ferenc vezette kuruc sereg egy hirtelen rohammal elfoglalta a települést, ahol a bujdosók kirabolták a szász polgárok házait. A továbbiakban ez a vidék a felkelők uralma alatt állt. 1682 aug. – Mivel Kassa és Eperjes városai kaput nyitottak a törökkel szövetségben harcoló Thököly Imre felső-magyarországi fejedelem kurucainak, Lőcse város polgársága is behódolt a felkelőknek.

1683 szept. – A török nagyvezér hatalmas serege vereséget szenvedett a Bécs városát felmentő egyesített császári-lengyel-német keresztény csapatoktól. Megkezdődött a török kiűzése az országból, így a velük szövetséges kurucok is egyre hátrálni voltak kénytelenek.

1683 dec. 8 – Eperjes sikertelen császári ostroma idején Sobieski János lengyel király Kisszebent elfoglaltatta és helyőrséggel látta el.

1684 márc. 4 -- A korabeli dokumentum szerint a lengyel csapatok ezen a napon vonultak ki a megszállt településről.

1684 márc. 17 – Thököly Imre kuruc vitézei ötnapi ostrom után elfoglalták a várost.

1684 szept. 15 -- Schultz császári generális 7 ezer fős sereg megostromolta a kereskedővárost. Az egykorú forrás szerint a védekező Rácz Ádámot és 140 kuruc felkelőjét Barkóczy huszárjai vágták le.

1684 után – A városban nagyobb létszámú császári helyőrség állomásozott, amit 68 Sáros vármegyei jobbágyfalu tartozott ellátni eleséggel és abrakkal.

1697 – A hegyaljai felkelés idején a vármegye parancsára rendbe hozták a városi erődítéseket.

1703 dec. – Kisszeben városát elfoglalták a II. Rákóczi Ferenc zászlaja alatt harcoló felkelők. Úgy látszik, az esemény nem mehetett könnyedén, mert a kitört tűzvészben leégett az egész város.

1709 – Az országban pusztító pestis különösen súlyos helyzetet teremtett a településen, mivel lakóinak fele odaveszett a tomboló járványban.

1710 nov. 26 – A Habsburg császár és király csapatai Szepes vármegyéből Sáros területére nyomultak, ahol Virmond generális katonasága kardcsapás nélkül megszállta Kisszebent.

1711 után – A vérzivataros, háborúkkal terhes évszázadok elmúlta után feleslegessé váltak a városi védőművek. Az erős kőfalakat és tornyokat sok helyen lebontották, míg a maradékuk napjainkban is láthatók a polgárházak közé beépítve.

Leírása:

Kisszeben városának alakja tojásdad, falait egy korabeli oklevél szerint a XV. század elején emelték. A középkorban létezett 13 tornyából még 6-ot lehet látni. Ezeket a viszonylag jó-rosszabb állapotban lévő védőműveket a városfal maradványai kötik össze, amik a házak közé beépítetten láthatók. A legtöbb torony kisméretű, rajtuk még a korai időszak tűzfegyverei számára kialakított kulcslyuk alakú lőréseket találunk, míg a korszerűbb, ágyúkkal vívott hadviselésre alkalmas bástyákat nem építettek a török hódoltság hadszínterétől távoli Kisszeben városában. A legépebb részleteke a K-i és D-i oldalon láthatjuk, míg az É-i részek teljesen elpusztultak, mivel ide egy modern lakótelepet emeltek a XX. század második felében. Az egykori kereskedőváros főtere orsó alakban kiszélesedik, két oldalán egységes sorban állnak a gótikus és reneszánsz stílusban épült szász polgárházak. A település plébániatemploma eredetileg román stílusú, amit 1460-ban gótikus, majd az 1523-as esztendőben, reneszánsz formában építettek át. A különálló harangtornya csak 1657-ben készült le, szintén reneszánsz stílusban. A piarista rendház annak a régi líceumnak a helyén áll, ahol egykoron még Comenius is megfordult.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció
Ajánlott látnivalók
Evangélikus templom
BérEvangélikus templom
Várhegy
ZalabaVárhegy
Keresési előzmények
Kisszeben - Vár