Frics, kastély - erődített udvarház, castellum
Frics (Fričovce) község Eperjes városától 20 km-re nyugatra, a Nagy-Szinye-patak partja mentén fekszik. A falu kialakulása a 13. század közepe táján történt betelepítéssel kezdődött, melynek területe a szinyei uradalom része volt. 1320-ban „Frich” alakban említik először Tóth Péter birtokaként.
1330 előtt már birtokosai közt szerepel a Szalánc nembeli Wilermus mester, aki 1330-ban a birtokot Drugeth Ferencnek adja. 1333-ban Péter fiai Miklós, János és György lépnek birtokba. 1357-ben a Fricsi Petőcz család, majd 1360-ban a Somosiak birtoka. 1403-ban Friccsel összefüggésben Fricsi Bárius és István nevével találkozunk, akik Durazzói László lázadóihoz csatlakoztak a király ellen. Büntetésül a király elveszi birtokaikat és Sárosi Kelemennek, valamint Hedry Györgynek adja.
1430-ban Görgey György és Hedry Miklós, 1448-ban a Szepessy család, 1454-ben a Sirokay, Hedry és Berthóty család tűnik fel a birtokosok között. 1687-től Frics önálló uradalom. A 18. századtól házasság révén Frics a Ghillány család kezére kerül, akik 1945-ig birtokolták.
Az egykoron itt állt, valószínűleg 15. századi erődített nemesi udvarház maradványai teljesen eltűntek, amikor Berthóty Bálint a reneszánsz kastélyt 1623 és 1630 között felépíttette. A munkálatokat a neves kassai építőmester, Sorger Mihály irányította. A következő évtizedekben a kastély a földesúri famíliának szállásul és egyben birtokközpontként szolgált.
Egy 1673-ban készült összeírás szerint, az idő tájt Berthóty János birtokolta. Majd az 1675-ös összeírás, a „lázadó Berthóty János” castellumának mondja, amelyet kőfal vesz körül, de már romladozó állapotú. Az 1680-ból fennmaradt összeírás viszont, mint Berthóty János elkobzott jószágát említi.
A fennmaradt feljegyzés szerint a kastély 1715-ben meglehetősen rossz állapotban volt. Ezekben az években vásárolta vissza Berthóty Miklós. 1739-ben fiú utód nélkül halt meg. Leánya, Viktória 1760-ban Ghillány Domokos asszonya lett, így e házasság útján, Frics közel két évszázadra a Ghillány család birtokába került.
1834-ben egy átépítés során lebontották a hátsó homlokzati tornyot. A kastély a mai végleges formáját az 1840-ben történt építkezéssel nyerte el. Az épület földszintjének falaiba csak ekkor vágtak ablakokat. A külső védőfalát lebontották, a vizes árkát is feltöltötték, majd a külső erődítési elemek helyén angolparkot hoztak létre.
A kastély utolsó tulajdonosai Ghillány Imre fia, Sándor és felesége, Péchy Angéla voltak. A II. világháborút követően a csehszlovák államé lett. Az épület állapota rohamosan romlott, ezért 1953-55 között renoválták, de már 1977-78 között ismét tatarozni kellett. Tíz évig szakiskola működött benne, majd ennek távozása után 1990-től lakatlanná lett, elhanyagolt állapotba jutott.
1998-ban került magántulajdonba, melyet követően megkezdődött a kastély külső és belső helyreállítási munkálatai. Ennek elkészülte után, a gazdasági épületek és a kastélypark megújítására került sor. Napjainkban szépen gondozott kastélyszállóként működik, amely a külső látogatók előtt is nyitott.
A helyszín érdekesség, hogy Szinyei Merse Pál, Lilaruhás nő című festményének reprodukciója látható a kastély szalontermében. Ennek magyarázata, hogy a híres festményen szereplő titokzatos hölgy, Probstner Zsófia, Szinyei Merse Pál feleségeként vált ismertté. Vállásukat követően a miniszterként politizáló Lázi Berniczei Ghillány Imre báró lett a lila ruhás nő második férje. A híres asszony 96 éves korában hunyt el. Első férjétől 7, második férjétől 5 gyermeket szült.
A kastély leírása:
A kastély a felső-magyarországi pártázatos reneszánsz építészet egyik legértékesebb emléke, miután igen jó állapotban maradt fenn. A 17. század húszas éveiben felépült kastély megőrzött egyes erődítési elemeket, amelyekkel feltehetően a helyén állt középkori erősség is rendelkezett. A kelet–nyugati irányban 30 méter hosszan elnyúló, téglalap alaprajzú kastély déli homlokzatának sarkaira egy-egy négyszögletes tornyot építettek.
A tornyok felső szintjére, az attika-díszítések alá lőréseket készítettek, de kulcslyuk alakú lőrések sora látható a kastély déli, keleti és nyugati homlokzatának felső szintjén is, az attika-díszítés alatt. A kétszintes épület bejárata a déli homlokzat közepén, a földszinten nyílik. A földszint helyiségei boltozatosak.
A kastély északkeleti sarkát, nagy méretű támpillérrel támasztották meg. A támpillér mellett a keleti oldalon végigfutó külső folyosó gyámkövei is láthatók az első emelet magasságában. Az épület különleges dísze a párkányon végigfutó vakárkádos attika-fal, valamint a felette készített díszes oromzat. Az attika mögött, a keleti, a déli és a nyugati oldalon egy belső kerengőfolyosó fut végig.
A lőréssorok fölött végigfutó vakárkádokat eredetileg 150, a történelemből és mitológiából választott alak sgraffito ábrázolása díszítette, melyeket Waxmann Márton készített, ezekből jó néhány még napjainkban is látható. A homlokzatra eredetileg jóval több ornamentális díszítést és feliratot festettek föl, ennek nagy része azonban elpusztult.
Felhasznált források:
Szatmári Tamás - Frics – várkastély, kézirat - 2004
Lázi Gilányi Lázár - szóbeli közlése - Magyar Várarchívum Alapítvány - Terepbejárás - 2023
Karczag Ákos–Szabó Tibor: Felvidék és Kárpátalja erődített helyei - 2018
Legeza László - Szacsvay Péter: Felvidéki utakon I. - 1994
Csorba - Marosi - Firon: Vártúrák kalauza III. 1983
Szombathy Viktor: Szlovákiai utazások - 1980
Gerő László: Magyarországi várépítészet - 1955
Rados Jenő: Magyar kastélyok - 1939
GPS: | É 49° 1.009 (49.016823) |
K 20° 58.447 (20.974115) |
Információk: Frics (Fricovce) települést az Eperjes (Prešov) városa felől a szepesség felé tartó 18-as főút mentén találjuk. A műemlék a helység közepe táján emelkedik. A főútról autóval is behajthatunk, az árnyas fákkal benőtt udvar mellett elhelyezkedő parkolóba.
Napjainkban a kastély, benne étteremmel és kávézóval, szépen gondozott szállóként működik, amely a külső látogatók előtt is nyitott.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.