Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Bazin - PezinokSzlovákiaFelvidékPozsony történelmi vármegye - Öregvár ( Alt Schlos)

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép
  • Szállás

Bazin - Öregvár, Alt Schlos

Az egykori, komor erősség napjainkra várkastéllyá átépítve áll Bazin település belterületén. Szerencsére azonban egy 1425-ből származó, a Bazini főúri család férfitagjai közötti vagyonfelosztó oklevél alapján képet kaphatunk, hogy milyen is volt a középkori vár fénykorában.

A két részre osztott, valószínűleg ovális alakú erősség külső és belső várát felvonóhíd kötötte össze. A külsővárban voltak a lóistállók és a raktárak, ezeket csak palánkfal és árok védelmezte. A belsővár bejáratánál kaputorony állta el az utat. A belsővár udvarát a palota, ahol a lovagtermet és a kápolnát alakították ki, valamint a sütőház fogta közre. Vizet a mély kútból nyertek a várbeli népek. 

A középkor végén, a XVII. – XVIII. században az erősséget annyira átépítették, hogy teljesen elvesztette védelmi jellegét, erődítéseinek nem maradt látható nyoma, így korai részleteit csak régészeti kutatással lehetne tisztázni. Napjainkban a reneszánsz és barokk stílusban pompázó várkastély falai között létesült borozóban ízlelheti meg a szomjas vendég a Kis Kárpátok lejtőin termett híres borokat.

Története:

A település első, napjainkig fennmaradt írásos említése 1208-ból származik, amikor Árpád-házi II. Endre király ezt a vidéket a Hontpázmány nembeli Tamás nyitra ispánnak adományozta oda. Ez az előkelő alapította meg a Szentgyörgyi nemesi famíliát. A következő évszázadokban, mint földesúri szállásként használt kővárat még 1271 előtt emelhették, mert abban az esztendőben megostromolta és elfoglalta Ottokár cseh király serege. 

A XIV. század első harmadában sikerült elkerülnie trencséni Csák Máté tartományúr uralmát, a kezdetektől fogva támogatták a nápolyi trónkövetelő, Anjou Károly Róbertet. Ezért aztán később a Szentgyörgyi família tagjai fontos királyi méltóságokat tölthettek be. 1386-ban az elzálogosított Pozsony vármegyével együtt Bazint is megszállták Jodok és Prokop morva őrgrófok, bár a magántulajdonú várbirtokra nem lett volna jogcímük. Ezért három esztendő múltán Luxemburgi Zsigmond király személyesen vezette fegyvereseit az ostromára. Visszakapta birtokosa, a Bazini bárói család. Egy 1425-ös birtokosztályból ismert, hogyan nézhetett ki a középkori vár.

1459-ben Bazini és Szentgyörgyi György, János és Zsigmond grófok más főnemesekkel együtt Hunyadi Mátyás ellenében Habsburg Frigyest választották meg a magyar trónra. Ezért jutalmul címerbővítést kaptak és vörös viaszpecsétet használhattak okleveleiken. Ugyanekkor Frigyes császár pénzverési engedélyt adott ki nekik. Bazini János és Zsigmond bárók csak 1464-ben tértek vissza a magyar uralkodó hűségére, miután a Habsburgok minden kísérlete kudarcba fulladt a magyar trón megszerzésére.

1514-ben Bazini és Szentgyörgyi Péter országbíró, a királyság egyik leggazdagabb földesura, végrendeletében hatalmas birtokai között felsorolta Bazin várát és mezővárosát is. Mivel a főnemessel férfiágon kihalt a dúsgazdag család, váruradalmai – közelebbről ismeretlen körülmények között {örökösödési szerződéssel?} Szapolyi János erdélyi vajda tulajdonába kerültek át. Miután 1527-ben János király ellenfele, Habsburg Ferdinánd osztrák főherceg zsoldos csapatai benyomultak Pozsony felől az országba, Bazin uradalmát is megszállták az idegen katonák. A továbbiakban a királyi Kamara kezelésébe tartozott. 1580-tól a Felvidék egyik leghatalmasabb főurának, Illésházy Istvánnak a zálogbirtokába került.

1598 szept. 5.-én az uralkodó engedélyezte Bazin és Szentgyörgy királyi mezővárosoknak, hogy Illésházy István zálogjogon való földes urasága alól 140 ezer tallérért magukat megválthassák, egyben szabad királyi várossá lépjenek előre. Illésházy megtagadta a két település átadását, arra hivatkozva, hogy ehhez országgyűlési végzést kell tenni. Mivel Bazin polgársága igyekezett megszabadulni a számára terhes földesúri igától, így sikerült elérniük, hogy egy összegben megválthassák magukat az uralkodónál. 

Természetesen ez ellen a földesúr, Illésházy minden lehetséges módon tiltakozott. Ellenkezése nagyrészt közrejátszott, hogy a Bécsi Kamara hűtlenségi pert indított ellene. 1601 folyamán megkezdődött Illésházy István báró hűtlenségi pere. 

A Habsburg hatalom koncepciós, hazug perekben igyekezett a magyar főurak vagyonát megszerezni, hogy feltölthesse a kiürült kincstárat. Erre alkalmas célpontnak tűnt a protestáns vallású Illésházy. 1602-ben Bazin mezővárosa felszabadult a földesúri kötöttségek alól. A következő esztendőben pedig ítéletet hirdettek a hűtlenségi perben, miszerint fej és jószágvesztés sújtja a magyar főnemest. Illésházy ennek hírét véve, Lengyelországba menekült el, míg trencséni, bazini és más várait császári zsoldosok szállták meg.

A Bocskai szabadságharc idején a fejedelem visszaadta a várat jogos tulajdonosának Illésházynak, akit így megnyerve magának, november 21-én a korponai gyűlésről Bécsbe küldött tárgyalni Mátyás főherceggel. Habsburg Rudolf császár és király 1606 szeptemberében teljes büntetlenséget biztosított a Bocskai-féle felkelésben részt vetteknek, így Illésházy hivatalosan is visszakapta a bazini váruradalmat. 1608 nov. 18.-án az országgyűlés nádorispánná választotta Illésházy István {*1540} bárót, trencséni főispánt, aki hivatalát 1609-ben elkövetkezett haláláig viselte. Illésházy nádor utasítására a középkori várban jelentős átépítéseket végeznek, miáltal a védelmi szerepét vesztett épületből kényelmes lakhatást biztosító reneszánsz stílusú várkastéllyá változott.

A szőlő és bortermelésből meggazdagodó városkát továbbra is az Illésházy főnemesi család uralta, akik utasítására 1643-tól erős kőfalakkal kerítették a polgárházakat. Négy év múltán Habsburg II. Ferdinánd császár és király Bazint mezővárosát a szabad királyi városok közé emelte. Egyes adatok szerint évi 250 hordó kitűnő minőségű borral adóztak a polgárok. Súlyos csapást jelentett a lakosságra az 1663-as év, amikor a török nagyvezér felvidéki hadjárata során megostromolta és elfoglalta a hadászati fontosságú Érsekújvár várát, majd Nyitra, Léva és Nógrád végvárait. Egy kisebb portyázó török sereg ekkor rohanta meg Szentgyörgy szabad királyi városát is, amit a közelében épült kicsiny várral együtt feldúltak, lakót pedig kardélre hányták. Ugyanekkor fosztották ki a közeli Bazin és Modor kereskedővárosokat is a hódítók.

Újabb hívatlan vendégek 1683-ban jelentek meg a falai előtt, amikor a Bécs ostromára felvonult hatalmas török seregek szövetségeseként Thököly Imre kurucait kellett ellátniuk élelemmel. Az 1700-as évek elején gróf Pálffy István koronaőr vette zálogba a bazini kastélyt a hozzá tartozó javadalmakkal.

A Rákóczi szabadságharc idején 1704-ben Ocskay László portyázó lovasai lepték meg a települést. A kurucok kifosztották a polgárokat, a házakat felgyújtották, majd a következő esztendőben Bercsényi Miklós és Esterházy Dániel (?) generális serege szállta meg Bazin, Szentgyörgy és Modor városokat. A gyakori seregjárást annak köszönhette Bazin, hogy a hadászati fontosságú Pozsony közelében állt, aminek elfoglalása döntő volt a szembenálló feleknek. Rákóczi fejedelem utasítására 1706.  novemberében Forgách Simon generális serege Pozsony bevételére indult, de végül a kurucok megelégedtek a gazdag bortermelő vidék – és benne Bazin városának – megsarcolásával.

A szatmári békekötés végre megnyugvást hozott a Kis Kárpátok vidékén is, ahol a terjeszkedő lakosság lebontotta a városi védőműveket, kőanyagukat felhasználva lakóházak építésére. Magát a középkori várat, lakókastéllyá átalakítva továbbra is a Pálffy főnemesi család lakta, akik közül az 1900-as évek elején János gróf restauráltatta az évszázados falakat. Egy 2005-ös adat szerint napjainkban is épségben áll, falai között borozót alakítottak ki. 

Források:

Engel Pál: Magyarország világi archontológiája I. {1996} 275. old.

Burgen und Schlösser Slowakei {1990} német nyelvű 152.- 153.old.

Csorba-Marosi-Firon: Vártúrák kalauza III. {1983} 149. old.

Kovács – Veresegyházi: Magyarország történeti – topográfiai kislexikona {1996} 25. old.

Révai Nagy Lexikona 2. 730.- 731. old.

Kristó Gyula: Korai magyar történeti lexikon {1994} 86.- 87. old.

Fügedi Erik: Vár és társadalom a XIII-XIV. századi Magyaror.-on {1977} 106. old.

Engel Pál: Királyi hatalom és arisztokrácia viszonya a Zsigmond-korban {1977} 96. old.

Szombathy Viktor: Szlovákiai utazások {1980} 65. old.

Slovakia {1995} angol nyelvű kiadvány 73.-- 80. old.

Herényi István: Magyarország Ny-i végvidéke 800 – 1242 {1997} 90. és 94. old.

Házi Jenő: Pozsony vármegye középkori földrajza {2000} 71.-- 79. old.

Összeállította: Szatmári Tamás

GPS: É 48° 17.457 (48.290955)
K 17° 16.099 (17.268324)

Információk: Szlovákia Ny-i részén, Pozsony (Bratislava) városától ÉK-re az 502-es közúton érhetjük el Bazin {Pezinok} városát.

A Kis Kárpátok K-i lejtőjén fekvő történelmi kisváros belterületén, parkkal övezve emelkedik a középkori várból kastéllyá átalakított épület.

A park és várudvar szabadon látogatható. Az épületben szálló és étterem is működik.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció
Ajánlott látnivalók
Vár
LentiVár
Várdomb
FelsőgödVárdomb
Keresési előzmények
Bazin - Öregvár