Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Kismácséd - Várdomb

Kismácsédon a legnagyobb értékű műemléknek az 1252-ben épült (újjáépült) antióchiai szent Margit római katolikus templom számít a maga eddig fel nem tárt rejtélyeivel.

Kevés szó esik viszont az elfeledett, eddig felderítetlen múltú, titokzatos Várhelyről és Várdombról. Nagyobb domb volt, melyet a második világháborút követően a helybeliek buldózerrel egyenesítettél el, eredetileg ide volt tervezve az új focipálya létrehozása. A futballpálya végül a domb keleti oldalán lett kialakítva

Kismácséd észak-nyugat irányában elterülő, erdővel körülvett Várdomb és az azt körülvevő Várhely helyrajzát szemlélve is szemmel észlelhető előbb a medernek megfelelő mély árok, majd a fákkal benőtt terepen a fokozatos emelkedés. A sűrű bozótból elénk tárul egy magas domb, aminek nem is tulajdonítanánk nagyobb jelentőséget. A domb közepén vágás van, mintegy két részre osztva a dombot. Mellette gyalogút vezet, s egyben ez a kigyúrt ösvény vezet végig a Szuglai Dudvág-parti lejárótól a domb mellett, egészen a futballpályáig. 

A Várdombot a Dudvág egykori holtágai veszik körül, és környékén a 6.-10. század táján már komoly katonai-védelmi rendszer léte feltételezhető, melyet a terepviszonyok is megerősítenek. Ami viszont ezt megcáfolja, az az építő-anyag-ill. más leletanyag hiánya. Ez viszont nem is csoda, hiszen az akkori építőanyag alapanyaga, a nád-fa kombináció nem időtálló. Az avar-kori, Dudvággal védett földvár, a Várdomb és a Várhely csak egy része volt a Kismácséd területén kimutatható avar település-rendszernek. További ilyen avar települések nyomai kimutathatók a Fenékben, valamint a templom körüli Reznek-dűlőn és a Paperdei-dombon. Ezek a részek máig is a legmagasabb pontjai a község területének. Ebből kifolyólag egyértelmű, hogy az avarok a mocsarak, nádasok és kiemelkedések sokaságában elterülő településeik sokaságával szinte település-rendszert hoztak létre, melynek része volt a katonai védelmi-rendszer kiépítése is. 

A 13.-16. században már leletek és dokumentumok bizonyítják a vár létét. Az eddigi bizonyítékok meggyőzően utalnak arra, hogy ez a palánk szerkezetű földvár-erődítmény az avar, majd szláv, később a honfoglalás-korban is létezett a körülötte lévő, folyamatosan lakott településsel együtt. Ezen kutatás eredménye alapján azt az eredményt lehet megállapítani, hogy a Várhely, de a templomhoz közeli Paperdei-domb, Reznek-dűlő, Bíróság-dűlő, melyek közt jelentős a távolság, ennek ellenére a 6.-10. században lakott települések voltak. Lakói nagy területet népesítettek be, egy nagy Terra Machedot alkotva. A vár körüli védőrendszer is nagyobb területet foglal el. A vár területe megközelítőleg 100 x 120 méter területű lehetett, nem feltétlenül négyzet alakú. A várárok, másképpen vizesárok és a másik 4 akadályt jelentő földsáncok több soron voltak kialakítva. A palánkfalak szintén több soron védték a központi részt jelentő várat. A vizesárokba a vizet a Dudvág tudatos elvezetéséből nyerték. Dr. Habovštiak megemlíti, hogy az árok mélysége eléri egészen a kövecses rétegű talajszintet.

Dr. Habovštiak 1970-ben így térképezte fel a Várhely és a Várdomb tereprajzát.

http://www.hatartalan.net/index.php/varak-a-szorvanyban/1253-vardomb-es-a-varhely