Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Csütörtökhely - Vár

A csütörtökhelyi (Spišský Štvrtok) erődített település Közép-Európa korai őstörténetének egyik legjelentősebb lelőhelye. A korai és a középső bronzkor közötti átmeneti időszakból származik, az Otomani-Füzesabony kultúrához kötődően, i. e. 1700-1500 körül. Az erődítés dombon fekszik Kelet-Szlovákia dombvididékén. A domb nyugati oldalán nagyon meredeken, keleti oldalán pedig fokozatosabban emelkedik. A csúcson, mintegy 625 méterrel a tengerszint felett található erődítmény mintegy 6600 négyzetmétert foglal magába, harminckilenc házzal és egy kultikus hellyel, valamint egy összetett sánc-, bástya- és árokrendszerrel. A terület használata a kora bronzkor végfázisa és a középső bronzkor első fázisa.

A lelőhelyet az 1930-as években ismerte meg a tudományos közösség a még látható falak és számos látványos felszíni lelet révén. Szisztematikus feltárására 1968-1974 között került sor Dr. J. Vladar, a Szlovák Tudományos Akadémia Nyitrai Régészeti Intézetének munkatársa vezetésével. A lelőhelyet teljes egészében megvizsgálták, és kiváló állapotban van. Vladar több kisebb jelentésben ismertette az ásatási eredményeket, míg a végleges jelentés még várat magára.

Az egész települést kőfal veszi körül, kivéve a kaput, amely a keleti, jobban megközelíthető oldalon található. Itt az erődítményt két további fallal és egy széles, kőből kirakott árokkal erősítették meg, amely valószínűleg vízzel volt feltöltve. A falak közötti távolságokat valószínűleg a széles árok ásásából származó kaviccsal töltötték ki. Ez utóbbi észak-déli irányban, megszakítás nélkül fut végig a bástya külső oldalán, a kapunál feltehetően egy fahíd állt.

A falakat vékony kőlapokból építették, amelyeket a környékről, 2-3 kilométeres távolságból hoztak. A bástya teljes szélessége a tövénél 7,5 méter volt. A magasságot körülbelül 4 méterre becsülik. Feltehetően a tetején további megerősítésként fából készült palánkot emeltek. A település bejáratát két közel 6 méter átmérőjű, kör alakú bástya - valószínűleg őrtornyok - védték. Maga a kapu kifelé jelentősen kiszélesedik, valószínűleg azért, hogy helyet biztosítson egy harcosokból álló védelmi egységnek arra az esetre, ha a települést megtámadnák.

Az erődítmény által körülzárt területnek csak egy kisebb részét építették be. A település kőházakból állt, amelyek alapjai megmaradtak és utcák tagolták az elfoglalt területet. Az ásató szerint a településnek egyértelmű kétosztatú tagolódása volt, ami egy elit és egy szélesebb, kézművességgel foglalkozó réteg létezésére utal. A kézműves negyedből származó leletek egy egész sor különböző termék előállítására utaltak, amelyek szövetből, kőből, kerámiából, csontból, agancsból, aranyból és bronzból készültek. A lakosság kiváltságos része által lakott házak sokkal jobb minőségűek voltak, az erődítmény legjobban védett részén helyezkedtek el, és különböző kincseket tartalmaztak. Az értékes fegyvereket és bronzból és aranyból készült dísztárgyakat a padlók alatti ládákban helyezték el. Ezek a házak U alakban szerveződtek egy "főtér" köré.

Csütörtökhely csupán egyike a Délkelet-Szlovákiából ismert számos korabeli, erődítményekkel rendelkező helynek, nevezetesen Bárca, Alsómislye, Bodrogszerdahely és Gánóc. Hasonló, az otomani-füzesabonyi kultúrához tartozó - és nagyjából a Kr. e. 1700-1500 közötti időszakra datálható - lelőhelyek Magyarország és Románia szomszédos területein is találhatók. Egyes települések megerősítettek voltak és dombtetőkön helyezkedtek el, mint például a romániai Otomány és Szalacs erődítményei és több szlovákiai lelőhely. Az erődített települések a folyók közötti mocsaras területeken is elhelyezkedhettek. Vannak továbbá úgynevezett tell-települések körfallal, mint például Tószeg-Laposhalom a Tisza partján a magyar Alföldön, valamint a közeli Tell Gyulavarsánd és Székudvar a határ túloldalán, Romániában. Ismeretesek nagy kiterjedésű nyílt települések is, amelyek látszólag erődítmények nélkül, de természetesen védhető helyen helyezkedtek el.

http://www.hradiska.sk/2010/06/spissky-stvrtok-slovenske-mykeny.html