Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

IpolydamásdMagyarországPest megyeHont vármegye - Zuvár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Archívum
  • Mellékletek
  • Térkép

Zuvár, Ódamásd

Zuvár, vagy a középkorban Damasdnak is nevezett vár, a Zuvár nevű hegy 318 m magas csúcsán épült. A ma látható maradványok alapján feltehetően szabálytalan négy - vagy ötszög alaprajzú vár lehetett. A felszínen épület nyomai nem láthatók. A várat körülvevő többszörös sánc nyomai felismerhetők.

A vár keletkezésének idejét és építőjének nevét nem ismerjük. A helységet először 1262-ben említik Damas alakban, amely királyi birtok. Várnagyát, Búza Balázst - aki egyben börzsönyi ispán is, "castellanus de Damas et comes de Bersen" - az 1361.évi oklevél nevezi meg. Minden bizonnyal királyi vár volt, ahol Lajos király 1372-ben oklevelet állított ki.

Az 1518-ban még királyi várat 1522-ben tartozékaival együtt az esztergomi káptalan szerezte meg. Az ezt követő időktől már nem említik, és minden valószínűség szerint ezen első vár a török hódoltság kezdetén pusztulhatott el.

A szabálytalan négyszög alakú, domború hegytetőt változó vastagságú – 1,4 méter és 3 méter közötti – kőfal, valamint kettős árok és sáncrendszer övezte, melyeknek nyomait napjainkban is ki lehet venni a fák között. Az így védett terület mintegy 100 x 100 méteres kiterjedésű volt, melynek központjában egy lakótorony állhatott. A várról Kormos Ottó és Benkóczy Béla közölt rövid leírást, 1983-ban pedig Miklós Zsuzsa tárta fel szondázó ásatással a vár alakját és szerkezetét. Ekkor fémtárgyak – kés, nyárs, lópatkók és sarlók – és XIII. századi kerámialeletek kerültek elő. Miklós Zsuzsa így írt a várról 1989-ben:

„A fal a felszíni nyomok alapján a peremet követte. Legépebben az északkeleti oldalon maradt meg, ahol 12 méter hosszan látható a külső síkja, és az északkeleti sarkon 1,75 méterre kiugró pillérhez csatlakozik. Pillér erősítette a falat a délkeleti oldalon is. A hegytető alatt körülbelül 5 méterrel – nyugat, észak és kelet felől ovális alakban – mintegy 5-6 méter széles árok, és annak külső szélén körülbelül két méter magas sánc védte a várat… A perem közelében körben mintegy 3-6 méter széles, lapos terület húzódik. Ezen a részen került felszínre északon a lakótorony, délen egy faszerkezetű épület részlete, északnyugaton pedig két kemence maradványa. E laposabb terület külső szélére épült a hegy formájához alkalmazkodó, durván eldolgozott kövekből készült fal. Vastagsága változó: 140-300 centiméter. A hegytető északkeleti részén, a leginkább támadható oldalon kerültek elő az ovális alaprajzú, 6,30 x 7 méteres belméretű épület, valószínűleg lakótorony maradványai.”

Forrás:

Miklós Zsuzsa: Ipolydamásd-Zuvár

GPS: É 47° 51.598 (47.859959)
K 18° 50.906 (18.848434)

Információk: Márianosztra felé vezető utat keresztező kék jelzésű turistaúton lehet egy, a romhoz legközelebbi ponthoz eljutni (kb. 20 perc). Innen a kék várjelzésű turistaúton, bozótos ösvényeken haladva további 20 perces közepesen nehéz gyaloglással érjük el a várat. Ez a délről haladó túraút a morzsalékos köves hegyoldalon nem könnyű terep! Viszont egyben itt a legszebb a kilátás.

Javasolt feljutás még, hogy a várhegy mellett elsétálva az északi ponton az országos kék jelzéssel ismét találkozó kék vár jelzésű turistaúton kapaszkodjunk fel a várhegyre. Sáros, nedves időben ennek az első része sem könnyű.

A melléklet térképen kockával jelölten, még egy általunk 2014-ben bejárt lehetőség van a feljutáshoz. Ez egy jelzés nélküli eleinte földút, majd ösvény, amely az északról érkező várjelzéssel találkozik. Változás! Ez az indulási pont és az erdei földút eleje, az út menti árok szélesítése és mélyítése miatt ma már nem létezik!

Várak Kastélyok Templomok évkönyv