Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Besztercebánya - Banská BystricaSzlovákiaFelvidékZólyom vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Térkép

A templomerőd leírása:

Az 1996 – 1997-ben végzett régészeti ásatások alapján ismert, hogy az itt emelkedő Szűz Mária plébániatemplomot a XV. század második felében vehették körbe kőfallal, mely előtt még egy palánkerődítést is kialakítottak a szász polgárok. Eredeti alakja nem ismert még, a napjainkban látható védőművek a XVI. századból valók. É-felé két magas őrtorony közötti rondellából áll, melyen már az akkori idők ágyúkkal vívott hadviselésének megfelelő lőréseket alakítottak ki az építőmesterek. Minden oldalról mély szárazárok kerítette, amit csak a D-i oldalon szakított meg a kettős felvonóhíddal {lovas és gyalogoskapu} és barbakánnal védelmezett kaputorony. A modern postaépület 1948-as létesítésekor lebontásra kerültek a K-i védőművek, egy kerek torony részletei. Ugyanígy eltűntek napjainkra a határoló kőfalak a Ny-i oldalon is, így szabadon beláthatunk a középkorban jól elkülönített besztercebányai templomerőd udvarára.

A templomerőd épületeinek leírása:

-- Szűz Mária templom: legkorábbi részeit 1255-ben rakták le román stílusban, majd a következő évszázadokban többször is átalakították, így 1473 – 1516 között késő-gótikus formajegyeket kapott, majd az 1761-es nagy tűzvész után nyerte el napjainkban is látható alakját. Az épületet hívják még „Német templomnak” is, mivel a szász polgárok elsőként ezt alapították meg a XIII. században.

-- Szent Kereszt templom, más néven „Szlovák templom”. Egy 1492-es kőfaragás árulja el az építésének korát. A XVI.

századtól az evangélikus hitre áttért szász polgárok használták az egyházat, melynek barokk stílus szerinti átalakítása 1742 – 1747 között történt meg. A templom jelentős sérüléseket szenvedett az 1782-es tűzvészben, mely utáni helyreállítás alkalmával kapta meg a jelenlegi külső képét.

-- Mátyás-ház: a szabad királyi város területén itt lakott a királyi kamaraispán. Az épület 1479-ből származik, nevét nagy valószínűséggel arról kapta, hogy alkalmanként itt szállt meg Hunyadi Mátyás király.

-- Városháza: a régészeti feltárás szerint a XVI. század elején készítették a reneszánsz stílusú városi épületet. A közelében feltárták egy régebbi ház alapfalait, mely talán az elődje lehetett. Ennek egykori szépségéről a napfényre került gótikus kályhacsempe töredékek tanúskodnak.

-- Barbakán és kaputorony: a templomerődítés D-i sarkában volt az egyetlen bejárat a mély szárazárokkal védelmezett területre. Itt egy kettős, lovas és gyalogoskapuval ellátott felvonóhídon keresztül juthatunk a magas kaputorony elé, melyen áthaladva elérkezhetünk a szűk udvarba. Mivel napjainkra lebontották a kerítő kőfalakat, a besztercebányai templomerőd már elvesztette a középkori zárt tér hatását.

A templomerőd története:

Besztercebánya területén az Árpád-házi királyok uralkodása alatt élő gyér számú szláv lakosság mellett az 1241 – 42-es pusztító tatárjárás után ide érkező németajkú szász telepesek vetették meg az elkövetkező évszázadokban virágzó és gazdag szabad királyi várossá alakuló település alapjait. Az eddig ismert oklevelek és a régészeti kutatások szerint a Szűz Mária plébániatemplom {„Német templom”} körül csak a huszita uralom bukása {1462} után készült el egy kőfal, melyet még palánkerődítés is védelmezett. Ezt erődítették a továbbiakban több toronnyal és egy ágyúrondellával, melyek az É-i oldalon napjainkig fennmaradtak. Mindennek ellenére a besztercebányai templomerőd nem képviselt komolyabb katonai erőt, a városi helyőrség általában kardcsapás nélkül kaput nyitott az ide vonuló ellenséges hadaknak.

A városerődítés leírása:

Besztercebánya városa azon a lapos dombtetőn alakult ki, melynek aljában a Beszterce patak beletorkollik a Garam folyóba. A szászok alapította település DNy – ÉK-i irányú, középen orsószerűen kiszélesedő főterének, a „Ringnek” házait csak a legelőkelőbb 32 patrícius lakhatta, akik fontos szerepet vittek a gazdasági és társadalmi életben. A századokon át piactérként szolgáló területről szétágazó kisebb utcákban laktak a kézművesek és földművelésből élők tömegei. Ezt vette körbe a XV. századtól kezdve egy szabálytalan sokszög alakú városfal, melyet – mivel napjaikra már nagyrészt lebontották – ismeretlen számú védőmű tagolt. Egyedül a vaskos Mészáros-bástya maradt fenn teljes épségben, tehát itt is a városbeli céhek feladata volt az egyes részek védelme. Régi fényképekről ismert még a városkapuk képe is, ezek az Alsó, a Felső, a Garami, az Alsó ezüst és Károly Péter utcai kapuk voltak. Lehetséges, hogy még más erődítmények is léteztek, de ezeket régészeti kutatások nélkül nem ismerjük. Besztercebánya sohasem számított fontosabb katonai jellegű helynek, az ide érkező ellenséges hadakat inkább a gazdag kereskedőváros kincses polgárházai vonzották.

A városerődítés története:

Ezen a területen már az Árpád-házi uralkodók alatt éltek szláv lakosok, akik a közeli Zólyom királyi váruradalmának kötelékébe tartoztak. Az 1241 – 42-es pusztító tatárjárás utáni országos újjáépítés során IV. Béla király hívására ide érkező németajkú telepesek {„hospesek”} ismét újjáépítették az üszkös romokat. A közeli arany, ezüst és rézbányák felfedezésével megkezdődött a kicsiny település felvirágzása, melyet a bányászattal, kézműiparral és távolsági kereskedelemmel foglalkozó szászoknak köszönhetett. Besztercebánya első okleveles említését 1255-ből ismerjük „Bystrice” alakban, de a középkor folyamán többnyire a német „Neusohl” {Újzólyom}, latinul „Novum Zolium” néven szerepel a forrásokban. A gyarapodó polgárokat az uralkodók egyre több kiváltsággal segítették, így V. István {1271}, IV. Kun László {1287} és Károly Róbert {1340} adott ki számukra oklevelet. A vagyonos lakosság a védelmére már a XV. században megkezdte a városfalak létesítését, eleinte csak fapalánkból, majd a török veszély megjelenésekor kőből átépítve a védőműveket. Ennek ellenére sohasem képviselt jelentősebb ellenálló erőt a felvonuló ellenséges hadakkal szemben a fontos bányaváros, mely gazdagságával mindig vonzó célpontot jelentett.

Bár a XVI. században eddig nem ért el a török hódoltság pereme, de egyes portyázó pogány lovascsapatok többször is felprédálták a vidéket. A Habsburg császári ház elleni hadjáratok idején fontos hadászati hely, így 1605-ben Bocskai István, 1619 – 23 között Bethlen Gábor erdélyi fejedelem csapatai tartották megszállva. Ez utóbbi nagyurat az itt összegyűlt országgyűlés magyar királlyá is kikiáltotta, de ő nem koronáztatta meg magát, mivel nem akarta végsőkig feszíteni a húrt a Habsburg császárral. 1678-tól Thököly Imre kuruc felkelői állomásoztak a falai között, majd az utolsó hadi cselekmények a Rákóczi szabadságharc idején zajlottak a térségében. Ekkor azonban már csak, mint kereskedelmi és hadianyag ellátó központként töltött be szerepet. A XVIII. századtól kezdve fokozatosan lebontották a városfalát, és védőművei jelentős részét, míg a kevés maradéka napjainkban restaurálva látható.

Besztercebánya fontosabb műemlékei:

-- Templomerőd: ennek területén több egyházi épület is emelkedik, magas tornyokkal és egy rondellával kerítve, mindez a XV. században létesült első alakjában. Részleteit lásd Besztercebánya – templomerődnél! -- Xavéri Szent Ferenc templom: a Főtér K-i sarkában emelkedik. Építették 1615 – 1729 között barokk stílusban. A kéttornyú egyházi épület jelentősebb átalakítását 1844-ben végezték el, ami 1776-óta a besztercebányai római katolikus püspökség székesegyházaként működik. A napjainkban már klasszicista formájú egyház a maga értékes oltáraival és falfestményeivel a Főtér ékessége.

-- Az Óratorony: az eredetileg tűzfigyelésre és riasztásra készült négyszögletes tornyot 1552-ben emeltették a szász polgárok, a napjainkban meglévő körfolyosó 1665-ből, a barokk stílusú kupola pedig 1784-ből származik a kissé ferde épületnek.

-- Püspöki palota: két gótikus polgárházból alakították át 1783-ban, hogy a besztercebányai püspök szállásául szolgáljon.

-- Városi erődítések: ezekből napjainkra már csak a DK-i, vastag falú és sokszögletű Mészáros-bástya maradt fenn, valamint a K-i városfal rövidebb részlete. A XV. századi palánkfalat a török veszély miatt fokozatosan építették át kőből, több városkapuval, tornyokkal és bástyákkal tagolva a védelmi rendszert.

Az egykori dokumentumokból az alábbiak ismertek: -- A XV. századból való fa és föld védőműveket az 1570-es évektől építették át kőből.

-- A Felső-kapu kőépítménye 1577-ben készült el, és 1872-ben bontották le.

-- Az Alsó-kapu tömbje 1577 és 1871 között létezett.

-- Az Ezüst-kaput 1589-ben emelték és 1883-ban bontották le.

-- A Károly Péter utcai kaputorony 1573 és 1898 között védelmezte az É-i oldalt.

-- A Garami-kaputorony Stollmann Andor 1923-as festményének tanúsága szerint akkoriban még teljes épségben állt a D-i oldalon. Később, ismeretlen időpontban bonthatták le.

{Szatmári Tamás}

Információ a Besztercebányától délre állt őrtoronyról:

Banska Bystrica Watchtower.It was built in the same epoch and had an identical function.This fortification used to stand in the position Vartovka (elevation 568,7 m,topography 19009418,9" E 4804345,7" N) south of the town Banska Bystrica. Alas,I don't posses wider historical or architectural data, since between 1958-1961 there was built an observatory right in the place of the locality, in consequence of which the watchtower is (probably) completely vanished. Photos and facts concerning Banska Bystrica Watchtower are very rare,one will need a good deal of luck to come by them. Yours sincerely Rastislav Toth.

(nyerfordítás: Besztercebánya, őrtorony. Ugyanabban a korszakban és ugyanazzal a funkcióval épült /mint több más> környékbeli őrtorony pl. Korpona, Végles stb.../. Ez az erődített torony valaha a Vartovka hegyen állt, Besztercebányától délre /..földrajzi adatok.../. Sajnos nincsenek a birtokomban történeti vagy építési adatok, mert 1958 és 1961 között pontosan az őrtorony helyén épült egy megfigyelőállomás, aminek következtében a torony valószínűleg teljesen megsemmisült. A besztercebányai őrtoronnyal kapcsolatos fotók és adatok rendkívül ritkák, nagy szerencse kell, hogy valaki ezekre rábukkanjon. /Rastislav Toth leveléből/)

Forrás:

Tolnai Gergely: Templomvárak, erődtemplomok Magyarországon {2001} 112. old.

Burgen und Schlösser Slowakei {1990} 28. 29. old. 

Csorba Marosi Firon: Vártúrák kalauza III. {1983} 249. 250. old.

Szombathy Viktor: Szlovákiai utazások {1980} 140. 143. old.

Veresegyháziné: Magyarország történeti topográfiai kislexikona {1996} 30. 31. old.

Kristó Gyula: Korai magyar történeti lexikon {1994} 102. old.

Gerő László: Magyarországi várépítészet {1955} 253. old. 

AB ART press: Hrady a známky na Slovensku {2002} 6. 7. old.

Ján Hajduch: Slovenské hrady {1972} 173. 175. old.

Jalsovszky Katalin – Tomsics Emőke: A tegnap világa {1992} 130. 133. old.

Száraz Miklós György – Tóth Zoltán: Emléklapok a régi Magyarországról {2002} 50. old.

Vendelin Jankovic: Národné kultúrne pamiatky na Slovensku {1984} 107. 113. old.

R. Várkonyi Ágnes: Két pogány közt {1975} 102. old.

Ján Baláz: Banská Bystrica v minolusti {1993}

GPS: É 48° 44.242 (48.737366)
K 19° 8.811 (19.146854)

Szlovákia középső táján, a Garam folyó kanyarulata mellett fekszik Besztercebánya {Banská Bystrica} városa, melyet több forgalmas főúton {66-os, 50-es, 65-ös} és vasúton is könnyű megközelíteni. A történelmi városmag hosszúkás, enyhén emelkedő főterének ÉK-i sarkában emelkedik a templomerőd.

Várak.hu mobil applikáció