Blatnica vára
Az 500 méter tengerszint feletti magasságban csobogó Blatnica patak völgye fölé emelkedik a 685 méteres hegycsúcson álló Blatnica vára. Rövid, de meredek gyalogúton jutunk fel a községből az alsóvár kőfalában nyíló kapuhoz, amelyet a Ny-i sarkon egy félkörös torony védelmezett.
Az ÉK-i oldalon egy talán a XVI. században emelt védőművet figyelhetünk meg. A Ny-i sziklagerincen 6 – 8 méterre fölénk magasodik a felsővár tömbje. A kutatók feltételezése alapján a keskeny sziklagerinc legmagasabb pontján emelkedő É-i, nagy kerek torony és a hozzá csatlakozó keskeny, mintegy 14 méter hosszú, falaival ma is magasan álló palota származhat a XIV. század elejéről.
A felsővár kapujával szemben a külső falat egy kis négyszögletes torony oltalmazza. Blatnica vára, azon erősségek közé tartozik, amit az ágyúk XVI. századi tömeges alkalmazása után már nem építettek át a hadviselés korszerű elveinek megfelelően, hanem megmaradt hadászati szempontból harmadosztályú főnemesi menedékvárnak. Miután az 1790-es esztendőben a Révay család kiköltözött a kényelmetlenné vált középkori erősségből a faluban emelt barokk stílusú kastélyába, azóta rohamosan pusztultak a falai.
Feltárása és restaurálása 2011-ben kezdődött meg és napjainkban is tart.
Története:
Egy 1272-ből fennmaradt oklevél, még mint „villa” {terület, föld} említette meg Blatnica vidékét de nem szerepel a XIV. század elején a Felvidék jelentős részeit elfoglaló Csák Máté oligarcha háborúiban sem. A nagyúr 1321-ben bekövetkezett halála után az összeomló tartományát Anjou Károly király serege foglalta el.
A győztes uralkodó Domokos fia Doncs magisztert {mestert} nevezte ki a zólyomi erdőispánság vezetőjének. Ebből a hatalmas területből, amely kezdetben a Garam folyótól a Tátra hegységig ért, vált különálló vármegyékké a későbbi Zólyom, Turóc, Árva és Liptó vidéke. Doncs mester a korszak nagy várépíttetői közé tartozott, így az ő nevét kell megemlíteni Liptóújvár, Likava és Blatnica erősségeinek létrehozásánál.
Blatnica várának első, napjainkig fennmaradt okleveles említése 1341-ben történt, amikor az uralkodó a valkói váruradalomért cserében megszerezte. A további évtizedekben a turóci királyi ispánok viselték egyben a blatnicai várnagy tisztségét is. Magánkézbe Luxemburgi Zsigmond király trónra lépte után került, aki megerősítendő a kezdetben csekély számú támogatóinak táborát 1389 után Pogány Domokos nemes úrnak adományozta oda.
De már a következő esztendőben visszacserélte és Oppelni László hercegnek zálogosította el a kővárat minden hozzá tartozó jobbágyfaluval egyetemben. 1415-ben Zsigmond az időközben elhunyt Oppelni László nádorispán unokáit, a glogaui hercegeket megerősítette a blatnicai várbirtokra érvényes zálogjogukban. 1421-es visszaváltása után Berzeviczy Péter tárnokmester {+1433} birtokolta élethossziglani adományként.
Az egykorú források szerint 1434-től Cillei Borbála királyné élvezte a váruradalomból befolyt jövedelmeket. Az úrnő rövidesen elzálogosította 2300 aranyért Szentmiklósi „Liptói” Pongrácz nemesnek, aki ez időben a blatnicai várnagy tisztét viselte. 1441-ben Pongrácz úr továbbadta 9 ezer aranyért Necpály László főnemesnek, majd később az ő veje, Szentmiklósi Pongrác István vehette a birtokába.
Blatnica várának legsötétebb időszakát az 1450 – 1470-es évek közötti időszak jelentette, amikor a lengyel származású Peter Komorowsky uralta fegyvereseivel. Ez a rablólovag eredetileg Jan Giskra cseh huszitavezér szövetségeseként került a Felvidékre, de amikor a csehek 1462-ben kiegyeztek Hunyadi Mátyás királlyal, ő is kegyelmet kapott. 1471-ben viszont csatlakozott az uralkodó politikájával elégedetlen, összeesküvést szervező magyar főnemesekhez, akik trónkövetelőként behívták az országba Kázmér lengyel herceget. Tervük azonban csúfos kudarcot vallott, majd 1474 tavaszán Mátyás bosszúja következett. Parancsára királyi katonaság fogta ostrom alá Komorowsky várait, köztük Blatnicát, Likavár, Liptóújvárt és Liptóóvárt. Sorra megostromolták és bevették a rablólovag erődítményeit, aki végül Árvába szorulva kegyelmet kért és kapott Hunyadi Mátyástól. Az uralkodó nagylelkűségére jellemző, hogy a nyolcezer arannyal megfizetett egykori rettegett nagyúr a továbbiakban békésen élhetett halála napjáig.
A királyi kezelésbe került váruradalmat a XVI. század közepén a Felvidéket megszálló Habsburg Ferdinánd osztrák főherceg majd magyar király feltétlen hívének számító Révay família kapta meg adományul. Ismerjük, hogy ebben az időszakban mindössze öt környékbeli jobbágyfalu tartozott hozzá földesúri szolgáltatásokkal. A török háborúk vérzivataros csatamezőitől távoli erősség mindvégig megmaradt főúri birtokközpontnak, a meredek hegycsúcsot koronázó vár épületeiben a családtagok laktak a szolgaszemélyzetükkel együtt. Idővel kibővítették falait, de nem létesültek korszerű, az ágyúkkal vívott hadviselésnek ellenálló védőművei, bástyái. Így persze kis létszámú helyőrsége harc nélkül megnyitotta kapuját 1606-ban Bocskai István felkelő hajdúserege, majd később Bethlen Gábor erdélyi fejedelem katonasága előtt is.
Írásos adat szólt arról, hogy 1678-ban leégtek a vár épületei, ami talán a kuruc felkelők támadására utalhat. Rövidesen helyreállítatja a Révay família, mert 1687-ben Permay András zsolnai harmincados összeírta a várban található javakat, a ládák sorában birtokjogi okleveleket, könyveket és ruhaneműket őriztek.
1703 végén a Habsburg császár és király önkényuralma ellen felkelést szervező II. Rákóczi Ferenc kuruc vitézei kardcsapás nélkül szállták meg az erősséget. Falai közül 1708 őszén, a vesztes trencséni csata után kénytelenek kivonulni. Ismét visszakapta a jogos tulajdonosa, a Révay família. Mivel ők a kuruc szabadságharc alatt rendíthetetlen Habsburg-hűségükről tettek bizonyságot, blatnicai váruk megmenekült a feleslegessé vált magyar erődítményekre kimondott felrobbantási parancstól.
1711 után is lakták épületeit, bár egyes családtagok már kényelmesebb barokk stílusú kastélyaikba költöztek le, amiket a völgybeli falvakban építettek fel. Korabeli forrás szerint még 1744-ben Révay József örökös főispán kijavítatta a középkori vár roskatag falait, de 1790-ben utolsó lakosai is kiköltöztek Blatnica várából.
A gazdátlanná váló erősséget az időjárás viszontagságai az eltelt évszázadok alatt erősen megrongálták, kőfalai és épületei részben ledőltek.
Források:
Engel Pál: Magyarország világi archontológiája I. 13011457 {1996} 382. old.
Kristó Gyula: Korai magyar történeti lexikon {1994} 115. old.
Engel Pál: Királyi hatalom és arisztokrácia viszonya a Zsigmond…{1977} 98. old.
Fügedi Erik: Vár és társadalom a XIII. – XIV. századi Magyar. {1977} 110. 111. old.
Csorba – Marosi – Firon: Vártúrák kalauza III. {1983} 180. – 181. old.
Burgen ind Schlösser Slowakei {1990} 42. old.
Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra I. {1996} 18. – 20. old.
Ludovit Janota: Slovenské hrady I. {1935, hasonmás 1996} 51. 57. old.
AB ART press: Hrady a známky na Slovensku {2002} 14. 16. old.
{Szatmári Tamás}
GPS: | É 48° 56.832 (48.947205) |
K 18° 56.836 (18.947262) |
Információk: Szlovákia középső területén, a Nagy és Kis Fátra hegységek által közrefogott Turóci-medencét déli irányból a 65. számú főúton közelíthetjük meg. A főútról keleti irányban letérve Mosócz {Mošovce} községből vezet egy mellékút Blatnica {Blatnica} településére.
Innen a sárga jelzést követve, először a Blatnica patak völgyében haladunk kb. két kilométert, majd rövid, de meredeken emelkedő gyalogösvényen kapaszkodhatunk fel a középkori várromhoz.
Másik és egyben rövidebb megközelítés, hogy a 2231-es úton elhagyva Blatnica települést cirka egy kilométer megtétele után, az út mentén parkolunk és a mezőn keresztül vezető földúton közelítjük meg a várat. A várat az elmúlt időszakban megtisztították a fáktól, így a vár az útról már jól látható.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.