Znió, Turóc vára
Znió vagy Turóc vára 11–12. századi előzmények után a tatárjárás idején épülhetett. A legenda szerint IV. Béla király menekülése során már megpihent a várban, sőt, a néphagyomány a vár tatár ostromáról is megemlékezik. A várat először írott forrás 1243-ban említi. IV. Béla király 1242/1243 telén a trónörökössel együtt itt tartózkodott. Itt keltez oklevelet 1243. január 29-én.
A vár alatt terül el Znióváralja, az egykori mezőváros. A településen épségben fennmaradt a premontrei prépostság épületegyüttese és a plébániatemplom. Mindkét épület 13–14. századi gótikus részleteket őriz a reneszánsz és barokk átépítések mellett.
1532-ben I. Ferdinánd király serege elfoglalta a várat, ekkor, vagy valamivel korábban pusztult el végleg a felső vár. 1570-ben Radecius István egri püspök szerezte meg az erősséget. A mezőváros a kolostorral és várral együtt 1596-ban a jezsuita rend tulajdonába került, a nagyszombati jezsuita rendházhoz tartozott. Thököly mozgalma során, 1681-ben ostrommal foglalták el a várat. 1713-ban említették utoljára.
Az erődítmény a Kis Fátra 1000 méternél alig alacsonyabb hegygerincén emelkedik, a hegyláncokkal teljesen körbevett Turóci-medence nyugati oldalán. A kettős vár a hegygerinc két végére támaszkodik. A magasabban fekvő régi vár vagy felső vár nagyrészt elpusztult, a felszínen csekély nyomai láthatóak.
Maga a felső vár kb. 35–40 méterrel magasabban helyezkedett el az alsó várnál. Központi épülete egy háromosztatú palotaépület volt, melynek ma csekély alapfalai láthatók. Ezt külső kerítőfal is övezte. A felső várat mesterséges árokkal választották le a hegygerinctől.
A gerinc másik alacsonyabb végén, egy nagyobb sziklaátvágás mögött áll az alsó, avagy „újvár” romja, amely az erődítmény központi lakóépülete volt. Az alsó vagy újvárban a toronyszerű vármagot nagy kiterjedésű, a terepadottságokat kihasználó külső vár veszi körbe. A ma romos építmény pusztulási folyamata rajzi és fényképes források alapján jól dokumentálható, sőt egy olyan rajzi forrással is rendelkezünk, amelynek létezése kivételes szerencsének számít a várkutatásban. A jezsuita rend birtokait, épületeit felmérő 18. századi tervanyagban fennmaradt a kolostor épületegyüttesének felmérése mellett a vár részletes tervanyaga is.
A 18. században már egyáltalán nem ritkák az építészeti tervek, azonban korábban felépített épületeket ezek ritkán ábrázolnak. A Znió várát bemutató rajzokon a földszint és mindkét emelet alaprajza szerepel. A rajzok feltüntetik az ajtók, ablakok és a lőrések elhelyezkedését. Jelölik a lépcsőházat a lépcsőfokok számával, valamint az azonos emeleten található helyiségek közötti szintkülönbségeket is. Megtalálhatóak a boltozatok, kályhák és tűzhelyek valamint a kémények elhelyezésének adatai is. Az inventáriumok értelmezése szempontjából nagyon fontos az első emelet nagytermének teréből egy kisebb kamrát leválasztó favázas falnak és fölötte a második emelet terét két szobára osztó hasonló falnak a jelölése.
Ezek magyarázatot adnak arra, hogy olyan épületeknél, ahol ismert a kőből készült belső választófalak elrendezése, miért említenek az inventáriumok több teret, mint ahányat az alaprajz szerint meg tudunk határozni. Maga a terv a vár felújítási terve lehet a második emeleten még befejezetlenként említett épületrészekkel. A rajzon látható kapukeret alapján, az épületrészen a 15–16. században is építkezhettek, a kapukeret jellegzetes későgótikus formájú.
A szlovák várkutatás elérhető adatai alapján ekkor az épület közel négyzetes alakú lakótorony volt a keleti traktus későbbi bővítés eredménye. A rajzon a kapu előtt falépcső áll, de korábban a kapu felvonóhidas lehetett, a felvonószerkezet csigáinak nyílásai a kapu keretében láthatóak a rajzon is. Az ablakok nagyon egyszerű formájúak, a rajzon annyi látható, hogy a keretek profilját élszedéssel készítették.
Felmerül a gyanú, hogy a várnak a 17. században pártázatos lezárása lehetett, a 18. század eleji felújításnál pedig az ároktetős fedési rendszer megtartása mellett a pártázatot visszabontották és a falakat erősebben védő párkányokat alakítottak ki.
A Zniót ábrázoló rajzok egyértelműen megadják a terek funkcióját, ami lehetőséget ad arra, hogy ezeket az adatokat analógiaként használhassuk hasonló várak 16–18. századi mindennapi használatának megértéshez. Jó példa erre a Znión berendezett első emeleti várkápolna. A várakban berendezett kápolnák gyakran előfordulnak a forrásokban, helyük és méretük azonban nehezen azonosítható. Az első emeleten berendezett kápolna mérete a többi térhez viszonyítva kicsi, csak egy nagyobb szobából nyíló, boltozott melléktér. Ez a példa is mutatja, hogy a várkápolnáknak nem kellett feltétlenül a kisebb templomokhoz hasonló méretű és elrendezésű tereknek lenniük.
Források:
Szőke Balázs: Znió várának palotaépülete egy 18. század eleji felmérésen. Vrak, kastélyok, templomok 2017/1. 8–11.
A várról bővebben: Karczag Ákos–Szabó Tibor: Felvidék és Kárpátalja erődített helyei. Budapest, 2018. II. 1335-1337.
GPS: | É 48° 58.104 (48.968403) |
K 18° 46.374 (18.772902) |
Információk: Znió, vagy más néven Turóc vára Znióváralja (szlovákul Kláštor pod Znievom) településről a zöld turistajelzésen érhetó el kb. 3,5 km-es, közepesen nehéz túrával. A településre érve a főutcán a templom magasságáig haladunk. Itt a temető felé balra nyíló kis utcán továbbhaladva a temető előtt, vagy mellett tudunk leparkolni.
A vár felé kaptatva, a várhegy elötti lankásabb részen egy kápolna mellett vezet el az utunk, melyet Árpád-házi Szent Margit tiszteletére emeltek. IV. Béla király lányának kegyhelye található itt.
A vár az egész hegygerincet kitölti. Az alsó vár romjainak megtekintését követően, a jelzett ösvényen az Óvár irányába még közel 200 m megtétele után érünk fel a hegy legmagasabb pontjára. Óvár csekély romjait körbejárva csodálatos panorámát kapunk a Strázsa hegységre és a Kis-Fátrára.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Fotóink elérhetőek vászonképen!Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.