Vágsellye - vár
A szabálytalan négyszögletes alakú vágsellyei {Sala} erődítményt nagy valószínűséggel a XVI. században emelték egy korábbi földesúri szállás köré. A reneszánsz stílusú egyemeletes épület négy sarkát egy-egy kerek torony erősíti, míg a kapuját felvonóhíd védelmezte. Erről tanúskodik a napjainkig megmaradt kőkeretes kapunyílás is. Esetleges külső védőműveiből – palánkfal, vizes árok és huszárvár – nem maradt meg semmi, ezek nyomát csak egy régészeti feltárás tudná igazolni. Vágsellye egykori végvárát a háborús idők elmúltával várkastéllyá alakították át tulajdonosai.
A 2006-ban kezdödőtt felújítást követően, napjainban szépen helyreállított formában, levéltárként működik.
Története:
A középkor korai évszázadaiból nem maradt fenn okleveles forrás, hogy a településen létezett földesúri birtokközpont komolyabb mértékű {castellum} erődítéssel létezett volna. Csak a XVI. századból származik az első feljegyzés, miszerint a török hódítók egyre gyakoribb rablóportyái elleni védelmül erődítménnyel vették körül a földesúri lakóhelyet. Az itt szolgáló végvári vitézek a környékbeli kisebb-nagyobb erősségekből álló végvárrendszerben állomásozó társaikkal együtt igyekeztek feltartóztatni a hatalmas túlerővel rendelkező török hódítókat. Természetesen a kis létszámú királyi zsoldosok csak a könnyűfegyverzetű portyázók ellen voltak hatásosak, míg a muzulmánok nagyobb hadát, főleg ha tüzérséggel is rendelkeztek, nem tudták megállítani az előrenyomulásukban. A török hódoltság másfél évszázadára azonban inkább a lesvetések, várostromok a jellemzőek, a nagy seregeket felvonultató véres csaták ritkábban fordultak elő. Ehhez alkalmazkodott a végváriak hadi felszerelése is, akik a régebbi teljes páncélzatú, lovagi hadviselés harcmodorának feladásával átvették a török ellenfél taktikáját, ezt pedig a könnyű fegyverzet, a villámgyors támadások és visszavonulások jellemezték. Az ilyen harcmodort alkalmazó „huszárok” állomásoztak a végvárrendszer erősségeiben, külső „huszárváraiban”. Mivel ezeket a védőműveket a háborús helyzet miatt sietve kellett létrehozni, a legtöbb esetben fából, palánk módra emelték, a könnyen korhadó faanyag miatt pedig sűrűn kellett javítani. A háborús idők elmúltával katonai jelentőségük megszűnt, anyagukat lebontották. Az 1660-as évekből származó írások sűrűn emlegettek egy vágsellyei magyar vitézt, aki sok borsot tört az érsekújvári törökök orra alá. Egy ízben például az erősen őrzött muzulmán végvárba ment, ahol a minaretből kihajította az imádkozó török müezzint. Eme virtus után a török erődítményből kijutva a nyílt mezőn, paripáján száguldozva párbajra hívta ki a muzulmán helyőrség bátrabb tagjait. Senki sem mert kiállni ellene. Bottyán János, mert róla szólt a história, a későbbiekben császári ezredesi rangra emelkedett, majd a „nagyságos fejedelem” mellett ő lett a kuruc szabadságharc legendás „Vak Bottyán apója”. Az 1703 – 1711 között zajló kuruc szabadságharc idejéből nem maradt fenn híradás a hadászati szempontból már jelentéktelenné váló erősségről. A békésebb korszakok beköszöntével a vágsellyei végvár erődítmény jellegét megszűntették, az épületből pedig kényelmes lakóhelyet jelentő kastélyt alakítottak ki birtokosai. A XX. század második felében állami levéltárt alakítottak ki falai között. A 2006-os terepbejárás tanúsága szerint a sok történelmi vihart látott épületben nagyarányú helyreállításokat folytatnak, hogy valószínűleg iskolaként működhessen a továbbiakban.
Rastislav Tóth kiegészítése Vágsellye / Šaľa várairól :
Vágsellyén az alábbi várak voltak:
1. (Vágsellye, vár I. : Palánkvár, amely a folyó közvetlen közelében épült. Csak rövid ideig létezett, mert egy áradás teljesen elpusztította. Különös módon mégis több régi rajzon látható.)
2. (Vágsellye, vár II. : Valószínűleg a településen belül épült városi vár volt. Központi részét később alakították át castellummá, amely még ma is létezik, jóllehet elveszítette majdnem minden erődítés jellegét, ami szinte már csak az alaprajzán látszik.).
3. (Vágsellye, Veča vár : Egy "kisvár"-nak nevezett, másképpen nem meghatározott típusú vár. Vágsellye Veča nevű városrészében volt. Ez egy kevéssé ismert vár, amely közel lehetett a folyóparthoz. )
Rastislav Tóth - Vágsellye / Šaľa castles:
1. Šaľa Castle I – a palank-type castle built in a close vicinity of the river, its existence was very short because it got completely destroyed by flood, it is captured on several historical drawings, paradoxically
2. Šaľa Castle II – probably a town-type castle located in the intravillan, its central part later became a fortified manor-house that still exists, although it is nowadays deprived of almost all the fortification features except for the ground plan
3. Veča Castle – an unspecified type of the so-called small castle situated in Veča, a local part of the town Šaľa, it should have been located close to the river bank, an extremely unknown one.
GPS: | É 48° 9.141 (48.152355) |
K 17° 52.624 (17.877060) |
A várkastély a város központi részén, a Vág hídjától délkeletre található. A 2006-ban kezdödőtt felújítását követően, napjainban szépen helyreállított formában, levéltárként működik. Látogathatóságáról nincs információnk.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.