Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Vágsellye - vár

A szabálytalan négyszögletes alakú vágsellyei {Sala} erődítményt nagy valószínűséggel a XVI. században emelték egy korábbi földesúri szállás köré. A reneszánsz stílusú egyemeletes épület négy sarkát egy-egy kerek torony erősíti, míg a kapuját felvonóhíd védelmezte. Erről tanúskodik a napjainkig megmaradt kőkeretes kapunyílás is. Esetleges külső védőműveiből – palánkfal, vizes árok és huszárvár – nem maradt meg semmi, ezek nyomát csak egy régészeti feltárás tudná igazolni. Vágsellye egykori végvárát a háborús idők elmúltával várkastéllyá alakították át tulajdonosai.

A 2006-ban kezdödőtt felújítást követően, napjainban szépen helyreállított formában, levéltárként működik.

Története:

A középkor korai évszázadaiból nem maradt fenn okleveles forrás, hogy a településen létezett földesúri birtokközpont komolyabb mértékű {castellum} erődítéssel létezett volna. Csak a XVI. századból származik az első feljegyzés, miszerint a török hódítók egyre gyakoribb rablóportyái elleni védelmül erődítménnyel vették körül a földesúri lakóhelyet. Az itt szolgáló végvári vitézek a környékbeli kisebb-nagyobb erősségekből álló végvárrendszerben állomásozó társaikkal együtt igyekeztek feltartóztatni a hatalmas túlerővel rendelkező török hódítókat. Természetesen a kis létszámú királyi zsoldosok csak a könnyűfegyverzetű portyázók ellen voltak hatásosak, míg a muzulmánok nagyobb hadát, főleg ha tüzérséggel is rendelkeztek, nem tudták megállítani az előrenyomulásukban. A török hódoltság másfél évszázadára azonban inkább a lesvetések, várostromok a jellemzőek, a nagy seregeket felvonultató véres csaták ritkábban fordultak elő. Ehhez alkalmazkodott a végváriak hadi felszerelése is, akik a régebbi teljes páncélzatú, lovagi hadviselés harcmodorának feladásával átvették a török ellenfél taktikáját, ezt pedig a könnyű fegyverzet, a villámgyors támadások és visszavonulások jellemezték. Az ilyen harcmodort alkalmazó „huszárok” állomásoztak a végvárrendszer erősségeiben, külső „huszárváraiban”. Mivel ezeket a védőműveket a háborús helyzet miatt sietve kellett létrehozni, a legtöbb esetben fából, palánk módra emelték, a könnyen korhadó faanyag miatt pedig sűrűn kellett javítani. A háborús idők elmúltával katonai jelentőségük megszűnt, anyagukat lebontották. Az 1660-as évekből származó írások sűrűn emlegettek egy vágsellyei magyar vitézt, aki sok borsot tört az érsekújvári törökök orra alá. Egy ízben például az erősen őrzött muzulmán végvárba ment, ahol a minaretből kihajította az imádkozó török müezzint. Eme virtus után a török erődítményből kijutva a nyílt mezőn, paripáján száguldozva párbajra hívta ki a muzulmán helyőrség bátrabb tagjait. Senki sem mert kiállni ellene. Bottyán János, mert róla szólt a história, a későbbiekben császári ezredesi rangra emelkedett, majd a „nagyságos fejedelem” mellett ő lett a kuruc szabadságharc legendás „Vak Bottyán apója”. Az 1703 – 1711 között zajló kuruc szabadságharc idejéből nem maradt fenn híradás a hadászati szempontból már jelentéktelenné váló erősségről. A békésebb korszakok beköszöntével a vágsellyei végvár erődítmény jellegét megszűntették, az épületből pedig kényelmes lakóhelyet jelentő kastélyt alakítottak ki birtokosai. A XX. század második felében állami levéltárt alakítottak ki falai között. A 2006-os terepbejárás tanúsága szerint a sok történelmi vihart látott épületben nagyarányú helyreállításokat folytatnak, hogy valószínűleg iskolaként működhessen a továbbiakban.

Rastislav Tóth kiegészítése Vágsellye / Šaľa várairól :

Vágsellyén az alábbi várak voltak:

1. (Vágsellye, vár I. : Palánkvár, amely a folyó közvetlen közelében épült. Csak rövid ideig létezett, mert egy áradás teljesen elpusztította. Különös módon mégis több régi rajzon látható.)

2. (Vágsellye, vár II. : Valószínűleg a településen belül épült városi vár volt. Központi részét később alakították át castellummá, amely még ma is létezik, jóllehet elveszítette majdnem minden erődítés jellegét, ami szinte már csak az alaprajzán látszik.).

3. (Vágsellye, Veča vár : Egy "kisvár"-nak nevezett, másképpen nem meghatározott típusú vár. Vágsellye Veča nevű városrészében volt. Ez egy kevéssé ismert vár, amely közel lehetett a folyóparthoz. )