Detrekő vára
Detrekő várának romjai a Kis Kárpátok hegységben megbújó 400 méter magas hegyen találhatóak. A nagyrészben erdővel benőtt hegyre felkapaszkodva pillanthatjuk meg a napjainkban is tekintélyes méretű kőfalakat. A szabálytalan téglatest alakú vár bejárata a D-i oldalon van, ahol egy kis méretű torony védte a bejáratot. Szűk falszoros után szögletes kaputorony állja el az utat. Ezen belépve érjük el az alsóvár udvarát. Jobb kéz felé különálló várrészt láthatunk, ennek legerősebb védőműve a hatalmas, vastag falú ágyúrondella. Az alsóvár udvaráról tovább haladva rövid kaptatón és egykor az erős kőpilléreken álló fahídon keresztül érhetnénk el a legrégibb részt, a felsővárat. Négyszögletes kaputornyon keresztül a kicsiny várudvarra érünk, aminek ÉNy-i oldalán romladozik a palotaszárny. Mivel a fahíd már évszázadokkal ezelőtt elpusztult, a D-i rondella melletti falomláson kapaszkodhatunk fel a sziklagerincen álló felsővárba. A kőfalak sok helyen még kétemeletnyi magasságig állnak, máshol az alapokig leomlottak. A DK-i sarkon újabb rondella jelzi, hogy Detrekő várát a XVII. században a földesurai igyekeztek az újabb, ágyúkkal vívott hadviselésnek megfelelő állapotba hozni. A kutatók szerint az erősség legkorábbi állapotában a 70 x 20 méteres felső sziklagerincen végignyúló, kőfallal kerített, az É-i végén, szabadon álló, négyzetes öregtoronyból, míg D-n palotából állhatott.
A várban az elmúlt évtizedben jelentős változások történtek. A vár területét megtisztították és évről évre újabb falszakaszok megerősítése történt meg. A komoly helyreállítási munkáknak köszönhetően a vár korábban omladozó falait immáron sikerült nagy részben megmenteni. A munkálatok továbbra is folytatódnak, így biztosítottnak látszik a vár megmentése.
Története:
Valamikor az 1272-es esztendőben emeltette Detrekő várát V. István magyar király a legnagyobb ellenségének számító II. Ottokár cseh uralkodó ellenében, akinek csapatai a közeli Morva folyón átkelve sűrűn pusztították a Kis Kárpátok vidékét. A határvárat, már a következő évben, 1273-ban megemlítették a krónikák, mint amelyet a magyar helyőrsége sikeresen védelmezett meg az ostromló csehek ellenében. 1292-ben rövid ideig a központi hatalom ellen fellázadt Kőszegi nemzetség foglalta el, majd újra királyi kézbe került. 1301 után az erősség a kolostorba vonult Ágnes királyné özvegyi tartása címén osztrák kormányzás alá jutott a teljes Pozsony vármegyében együtt.
1328-tól szerezte vissza Károly Róbert király a váruradalmat, ami a további évtizedekben a pozsonyi ispán igazgatása alá tartozott. 1386-ban a magyar trónra törő Zsigmond brandenburgi őrgróf más erődítményekkel együtt Detrekőt is elzálogosította Jodok és Prokop morva főuraknak. Miután azonban sikeresen elnyerte a trónt, ez utóbbi nem akarta visszaszolgáltatni, ezért a magyar csapatoknak ostromban kellett meghódítaniuk a magas hegyen emelkedő várat.
1394 és 1414 között a lengyel származású Stiborici Stibor örökbirtokként szerepelt, akit a pozsonyi ispánság után az erdélyi vajda méltóságára emelt az uralkodó kegye. Halála után a fia örökölte meg, de mivel ez a főnemes fiúgyermek hátrahagyása nélkül halt meg, 1435-től ismét a királyi Kamara birtokába jutott. Már azonban három esztendő múltán Habsburg Albert király az egyik nagyúri hívének Szentgyörgyi és Bazini Györgynek adományozta oda.
Az 1520-as évektől, szintén a nagyúri família kihalása miatt, ismét a királyi birtokok közé került vissza a környező jobbágyfalvakat magába foglaló váruradalom. Egy időszakban a dúsgazdag német kereskedő család, a Fuggerok uralták zálogként. Közelebbről ismeretlen időpont óta a féktelen természetükről hírhedetté vált Balassa család uralta. 1578-ban az addig a Sempte városában működő nyomdájukat átköltöztették Detrekő várába, Balassa István úr birtokára. 1579 és 1582 közötti időszakban itt élt Bornemissza Péter
*1535 – 1584+} prédikátor-költő, Balassi Bálint nevelője. A török háborúk véres csatamezőitől távol eső magánvárban kinyomtathatta a műveit is. Költeményeinek egyike a rablólovag Menyhért úrról íródott, címe: „Comoedia Balassi Menyhért árultatásáról”, ebben nevezte el elmés szójátékkal Detrekőt „Gyötrőkőnek”, míg egy másik műve az „Énekek három rendbe külömb külömb félék”. Több mint tucatnyi könyvet jelentetett meg a detrekői vár nyomdájában. Detrekő vára soha nem volt hadászati szempontból fontos erődítmény. Birtokosa mindig a közeli, fontosabb Pozsony városától függött, akié volt a koronázó város, az, mondhatta magáénak, a detrekői váruradalmat is.
1600-as évek elejétől a laki Bakics família költözött a detrekői erősségbe. 1605 májusában Bocskai István felkelő hajdúi felégették Pozsony városának fallal nem kerített külső részeit, majd átkeltek a folyamon a dunántúli vidékekre. Arról, hogy elfoglalták volna Detrekő várát, nem maradt fenn híradás. 1607-ben Bakics Péter nemes úr megszöktette Holics várából Révay Ferenc feleségét, Forgách
*1582, férjhez ment 1598-ban}, akit Detrekőbe menekített el. Ebből az asszonyszöktetésből az egész ország közvéleményét foglalkoztató botrány támadt, úgy, hogy még az országgyűlés is foglalkozni volt kénytelen vele. A nádori idézésekkel a szerelmespár mit sem törődött, bántódás nélkül élték napjaikat Detrekő biztonságos falai között. A férj továbbra is erősen ivott, most már talán Zsuzsanna asszony utáni bánatában is. 1619 és 1623 közötti időszakban Bethlen Gábor erdélyi fejedelem seregei többször is elfoglalták ezt a területet Pozsony várával és városával együtt. Végül a több évtizedes pert megoldotta a sors, mivel 1625-ben meghalt Révay Ferenc, az elhagyott férj. A Pozsonyban összegyűlő országgyűlés újra foglalkozott az üggyel. Mivel a férj meghalt, „a karok és rendek ezt a Bakics Pétert és Forgách Zsuzsanna úrasszonyt a törvénycikk elmarasztaló ítélete alól fölmentik, és föloldozottnak nyilvánítják.” A szerelmi história női főszereplője Forgách Zsuzsanna úrasszony 1633 februárja előtt hunyt el, akit Bakich Péter az ekkor keltezett levelében már „néhai rokonának” nevezett meg. Hogy Péter úr mikor halt meg, azt nem tudni, de a várbirtok 1641 előtt már visszakerült a királyi Kamara kezelésébe.
1641-ben vásárolta meg Detrekő erősségét és minden hozzá tartozó jobbágyfalut a Habsburg királyok feltétlen hívének számító Pálffy Pál pozsonyi főispán. A főúr fényes pályát futott be a király szolgálatában, 1646 – 49 között országbíró, 1651-től örökös pozsonyi főispán, majd az 1649 – 54-es időszakban a legmagasabb hivatalt, a nádorispánit viselte a haláláig. A továbbiakban ez a főnemesi család birtokolta az erősséget a fennállása ideje alatt, de nem itt laktak, hanem a közeli Vöröskő várában. Nagy valószínűséggel a Pálffy család erősítette meg a várat két ágyúrondellával.
1703 után, közelebbről ismeretlen időpontban Rákóczi kurucai szállták meg Detrekőt, de mivel a Habsburg csapatok fő erőssége Pozsony közel esett a várhoz, a felkelők nem tudták sikeresen megtartani.
1706-tól újra a császárhű Pálffyak tulajdona lett, ezért 1711-ben, a szatmári békekötés után elkerülte a magyar várakra kimondott felrobbantási parancsot. A háborús idők elmúltával a főnemesi szállásnak már alkalmatlanná bizonyuló, magas hegyen álló erődítményből a várbeli népek leköltöztek a jobbágyfaluban épített, négytornyos, reneszánsz stílusú várkastélyba. Detrekő gondozás hiányában romosodni kezdett, bár még napjainkban is sok helyen magasan állnak a kőfalai.
Forrás:
Engel Pál: Magyarország világi archontológiája I. {1996} 299. old.
Burgen und Schlösser Slowakei {1990} 154.155. old.
CsorbaMarosiFiron: Vártúrák kalauza III. {1983} 140. old.
Kristó Gyula: Korai magyar történeti lexikon {1994} 167. old.
Fügedi Erik: Vár és társadalom a XIIIXIV. századi Magyaror.on {1977} 122.123. old.
Engel Pál: Királyi hatalom és arisztokrácia viszonya a Zsigmondkorban {1977}105. old.
Szombathy Viktor: Szlovákiai utazások {1980} 62. old.
Ludovit Janota: Slovenské hrady II. {1935, reprint 1996} szlovák nyelvű 281. 284. old.
Legeza László – Szacsvay Péter: Felvidéki utakon 3. 24.26. képek
Kovács – Veresegyházi: Magyarország történeti – topográfiai kislexikona {1996} 61. old.
Csorba Csaba: Legendás váraink {1999} 68. 71. old.
Révai Nagy Lexikona 5. 484. old.
Herényi István: Magyarország Nyi végvidéke 800 – 1242 {1997} 90. old.
Házi Jenő: Pozsony vármegye középkori földrajza {2000} 89. 92 és 541. 606. old.
/ Szatmári Tamás /
GPS: | É 48° 29.636 (48.493935) |
K 17° 16.120 (17.268665) |
Információ: Detrekőváralja (Plavecké Podhradie) település a Kis Kárpátok Ny-i lankái mellett található. Innét visz a széles földút a természetvédelmi területnek nyilvánított Várhegyre (kék jelzés). Autóval a vár, az erdős rész kezdetén lévő kis rétig közelíthető meg. Ez a természetvédelmi terület határa. Utunk a tempónktól függően 30-40 percig tart a közepesen meredek úton, ami nagy valószínűséggel a középkorban is használt feljárat lehetett.
A várban az elmúlt évtizedben jelentős változások történtek. A vár területét megtisztították és évről évre újabb falszakaszok megerősítése történt meg. A komoly helyreállítási munkáknak köszönhetően a vár korábban omladozó falait immáron sikerült nagy részben megmenteni. A munkálatok továbbra is folytatódnak, így biztosítottnak látszik a vár megmentése.
A vár területe a 2017-es bejárás alapján jól áttekinthető, de a falak közötti mozgás óvatosságot és figyelmet igényel! A vár kedvelt úti cél, így hétvégeken sok látogatója van. Végezetül szeretnénk a település központi részén lévő Pálffy kastélyra és Detrekőszentmiklós (Plavecké Mikulas) erődített templomára is felhívni a figyelmet.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.