Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

FertőrákosMagyarországGyőr-Moson-Sopron megyeSopron vármegye - Püspöki vár és városerődítés

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Archívum
  • Mellékletek
  • Térkép
  • Szállás

Fertőrákos, püspöki vár és városerődítés

A település környezete már a rómaiak előtt lakott hely volt és valószínűleg római korban is népes település lehetett. Ezt igazolja, hogy rengeteg római pénz került elő a fertőrákosi szőlőkből és az ebből a korból való egy ritka emlék, a hajdani borostyánút mellett található Mithrász-szentély is, amelyet a napistennek hódoló katonák részére építettek a 3. században.

1001 körül a terület a győri püspökség birtoka volt, melyet talán még Szent István adományozott számukra, annak megalapításakor. A helység első írásos említése "Racus" néven egy 1199-ben egy Imre kirány által keltezett ajándékozó oklevél szövegében történik. A település nevét valószínűleg a patakban élő sok rák miatt kapta, amelyet a helység címerében is ábrázolnak a kezében pásztorbotot tartó püspökkel. Rákosnak nemcsak templomát és plébánosát említik a forrásokban, hanem püspöki kastélyát is.

A szabad királyi várossá fejlődő Sopron hamar szemet vetett a gazdagodó település területére és vámjaira. Többször próbálkozott a birtok és a hozzá tartozó kikötői vám megszerzésével, ennek során a soproniak 1311-ben lerombolták a püspöki-kastélyt, amiért 100 márka kártérítés megfizetésére kötelezték őket.

A kastély 1318-ban már újra lakható volt, melyről Kőszegi Miklós püspök innen keltezett Kismartonba küldött leveléből értesülünk. Egyes történészek szerint Rákos várát Kőszegi Miklós püspök építtette 1311 és 1326 között a püspöki birtokközpont védelme céljából. Ezt támaszhatja alá I. Lajos és Zsigmond királyok több oklevele, amiben Rákos váráról is szó esik. Ez a várfal első időszakban csak a mai helyen álló püspöki kastélyt, a szervitorok házait és a vámházat vette körbe. A várrá való átalakulás bizonyítéka, hogy az 1360-as évek végén több alkalommal is a rákosi várnagy megnevezés szerepel az oklevelekben.

Egyes források szerint a települést védő városfal már 1370-ben állhatott, míg más források az építését a 16. századra teszik. Rákos a mezővárosi rangot 1582-ban kapta meg.

Miután Győr 1594-ben török kézre került, ide költözött át a püspökség. Győr 1598-as visszafoglalása után a püspöki kastélyt nyári rezidenciaként használták. 1670 és 1674 között innen irányították a Sopron környéki ellenreformációt.

A török Bécs elleni utolsó hadjáratában 1683. július 26-án elpusztította a mezővárost. Gyászos nap volt ez a nagyobbrészt magyar lakosság teljes elűzésének és rabságba hurcolásának. A kastély még 1687-ben is leégett állapotban volt, végül az 1690-es években lett kijavítva. Ekkor főleg morva és osztrák telepesek érkeztek a szinte teljesen lakatlan Rákosra.

A Rákóczi szabadságharc idején gyakran egymást váltották a kurucok és császáriak. Rákos lakosságból számosan részt vettek Sopron védelmében a kurucok ellen. 1712-ben pestis, 1728-ban tűzvész pusztított. A kastély végső kiépítése és díszítése, a gyakran itt tartózkodó Zichy Ferenc gróf (1743-1783) püspök nevéhez fűződik.

1945 után a többi egyházi nagybirtokkal együtt a rákosi uradalom is az állam tulajdonába került, így szünt meg a 900 éves püspöki fennhatóság. A települést egykor övező városfalak részletei jelenlegi házak udvaraiban, falaiban fedezhetőek fel. Három jelentősebb szakasza látható jól napjainkban. Kettő a települést átszelő főút északi és déli részén, egy pedig a Püspöki vizimalom magasságában a Patak sor mellett.

Források:

Nagy Imre - Sopron vármegye története. Oklevéltár második kötet (Sopron, 1891)
Ágostházy László - Fertőrákos
Bán János - Fertőrákos politikai, gazdasági, egyházi és kulturális története
Nemes András - Fertőrákos, műemlékek
Fertőrákos település honlapja


GPS: É 47° 42.985 (47.716415)
K 16° 39.247 (16.654118)

Információk: A települést egykor övező városfalak részletei jelenlegi házak udvaraiban, falaiban fedezhetőek fel. Három jelentősebb szakasza látható jól napjainkban. Kettő a települést átszelő főút északi és déli részén, egy pedig a Püspöki vizimalom magasságában a Patak sor mellett.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció