Somorja városerődítés
Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai - POZSONY VÁRMEGYE - POZSONY VÁRMEGYE TÖRTÉNETE. Írta Dedek Crescens Lajos dr. - ELSŐ KORSZAK. - VÁRAK ÉS VÁROSOK A MEGYE TERÜLETÉN. - Somorja.- leírásában az alábbiakat írja Somorja városerődítéséről:
"(...)
Azon helyek között, a melyeknek erődítését Zsigmond király elhatározta, volt Somorja is. 1405-ben kelt szabadalomlevelével a községet város rangjára emelte és azon kikötéssel, hogy az mielőbb falakkal és erődítményekkel vétessék körül, Pozsony város jogával ruházta fel; de egyúttal kötelezte, hogy adó fejében a királyi kincstárba évenként 88 arany forintot fizessen be. Ez időtől kezdve Zsigmond király többször tüntette ki kegyével a somorjaiakat. Így megengedte nekik, hogy a Dunán révet nyithassanak. 1405-ben felmentette őket a királyi vámok fizetésétől. 1411 szept. 29-én megengedte, hogy évenként kétszer: szt. Orbán pápa és szt. Bertalan apostol napján, pozsonyi módon országos vásárt tarthassanak és külön oklevélben a somorjai vásárra menőket királyi védelméről biztosította. Mindezen kiváltságokat ismételten megerősítették a többi magyar királyok is.
Azonban daczára ennek a sok jóakaratú oklevélnek, a város teljes függetlenséget és szabadságot alig élvezett. Már maga Zsigmond 1410 júl. 25-én elzálogosította a várost, Pozsony városával egyetemben, Frigyes nürnbergi várgrófnak mindaddig, míg neki a megigért 20,000 aranyat le nem fizeti. (Uj Magy. Múz. 1851. II. 239.)
(...)
1519-ben pedig a király megengedi, hogy a város régi pecsétjével újólag törvényesen élhessen és ez alatt ügyvédet vallhasson.
A város anyagi előhaladásának biztosítását czélozta I. Mátyás királynak az a rendelete, a melyről 1487-ben tettek tanúságot a pozsonyi káptalan előtt Nagy János somorjai bíró és Schik István esküdt. E szerint a nagy király azon kiváló kegyelemről tanúskodó igéretet tette nekik, hogy a városuk környékébe, egy mérföldnyi távolságba eső minden nemesi birtok, a jelenlegi tulajdonosok magvaszakadtával, Somorja városára szálland. Mivel pedig most hírét vették, hogy némely tejfalusi, becskésházi és kisgútori fiörökös nélkül szűkölködő nemesek javaikat idegen kézre akarják adni, mindenkit eltiltanak ezen javak megvételétől. Volt-e a város eme tiltakozásának gyakorlati értéke vagy sem, azt adatok hiányában felderíteni egyelőre nem tudjuk.
1599-ben Somorja, mely ekkor már várjelleggel bírt, a hozzátartozó javakkal egyetemben, Pálffy Miklós gróf tulajdonába ment át. Úri jogon, a jobbágyszolgálmányok és kisebb királyi haszonvételek megváltása czímén, évenként 606 frtot tartozott a város az új földesúrnak fizetni, a mely összeget Pálffy János gróf 1560-ban „kvártélypénz” czímen még 200 forinttal megnövelt.
Az úrbéri szabályozás alkalmával, Pozsony vármegyének 1768 decz. 19-én tartott űlésén adott véleménye alapján, a helytartótanács 1769-ben kimondotta, hogy Somorja nem vetendő úrbériség alá, hanem régi földesúri viszonyában tartandó fenn. (Lásd: Kisfaludy, Somorja város története czímű kéziratos művét és az ahhoz csatolt okmánytárat.)
A vármegye területén, a pozsonyi váron és az imént felsorolt erődített városokon kívül számos vár is állott." - 1683-ban a Bécs elleni hadjárat során a várost felgyújtották. Az épülő városfalat soha nem fejezték be. Egykori erődítményeinek már nyoma sincs.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Somorja református temploma
Somorja Szent István idejében vált állandó településsé. A 13. században már általánosan ismert Zenthmaria, Sancta Maria néven, amit templomának titulusáról kapott. Ebből alakult ki a Somorja helységnév.
Somorja ma álló, a Szűz Mária tiszteletére szentelt temploma a 13. század első felében épült. Nem ez volt a település első temploma, hiszen Szent István rendeletét követően már állott itt templomépület. Ennek alapjai a legutóbbi kutatások eredményeként a felszínre kerültek. A templom háromhajós bazilikás formában, román stílusban épült. A 14. század közepén gótikus stílusban átalakították. Az újabb átalakítás 1405 után történt, amikor igazi várossá vált Somorja. Ekkor készült a déli oldalhajó bordás keresztboltozata, a szentély két déli ablakának gótikus mérmíves díszítése, és a szentély északi falán a pasztofórium, a szentségház. Mind a szentély, mind a hajó faliképei a somorjai templom legszebb és legértékesebb középkori emlékei.
A szentély a nyolcszög három oldalával záródik. A román stílus elemei: kívül fűrészfogas díszítés és a három keleti ablak, belül a bordás keresztboltozat és a kettős félköríves záródású papi ülőfülke. Az északi hajóba nyílik a templom főbejárata, a román stílusú, bélletes, félköríves záródású kapuzat. Ide vezetett a város főutcája. A 13. század végén, 1290 körül, az átépítés után pompás figurális falfestészeti díszt kapott a teljes templom. Ezek közül a Mária halála és a három szent ábrázolása ma is látható.
Az 1370-es években teljesen új, gótikus falfestészeti díszítést kapott a szentély és a hajó is. A szentély főhelyén, a csillagos kék ég előtt közös trónuson ül Mária és Jézus. Erre a központi képre mutat a négy evangélista szimbolikusan ábrázolt alakja. A szentély oldalfalain a 12 apostol nagy méretű álló alakja látható. A szentély hajó felőli keresztboltozatának cikkelyeiben Mária életének legfőbb eseményei láthatók, az Angyali üdvözlet, Mária halála és mennybevétele, s a főhelyen Máriának az Ég királynőjévé való koronázása.
A somorjai templom legnagyobb szabású és művészileg is legjelentősebb építészeti beavatkozása 1521-ben történt, amikor a főhajó a mai pompás, késő gótikus, hajlított bordás boltozatát kapta. Ennek a műnek az építőmesterét és segédjének a nevét is ismerjük: Péter mester készítette a boltozatot, Wolfgang Fleischakher és Méri Márton segítségével. A boltozat még 1521-ben, közvetlenül az építést követően reneszánsz díszítő festést is kapott. A templom főhajójában, a déli fal nyugati felső részén II. Ulászló király és a Jagelló-család címerét festtették meg a Szentgyörgyi grófok, akik Ulászló királytól vették zálogba egy időre Somorját.
https://ma7.sk/kozelet/somorja-reformatus-temploma
