Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Litva vára

Litva (szlovákul: Litava) várát Balassagyarmattól ÉNy-ra, 20 km-re, a „Korponai-Erdő”-nek nevezett tájegység vadregényes hegyei között találjuk, a hosszan elnyúló Pusztavár-hegy É-i végében.

A 75-ös főútról a Cseri (Cerovo) felé ágazó mellékútra térve 3 km-t autózunk, a Litva-patakot átívelő hídig. A járművet a hídon túl kialakított autóbeállóban hagyva visszagyalogolunk a hídon, majd jobbra, K felől felkapaszkodunk a várhegyre. Mivel azonban a kb. 35-40 fokos lejtőjű hegyoldal megmászása veszélyes és fárasztó, a várnak ezen megközelítése csak gyakorlott túrázóknak ajánlott. Kevésbé meredek, de hosszabb túra vár azokra, akik 2 km-rel lejjebb, a műúttól balra beágazó földúton haladva, a Pusztavár-hegy gerincén gyalogolva a nyereg felől közelítik meg a hegy É-i, 391 m magas kúpját.

Litva (vagy másik nevén Haradnok) várát Hontpázmány nb. Hont vagy fia, Nagy Ders (Dezső) építtette. Először 1276-ban említik. Ekkor Hontpázmány nb. Lampert unokái, Kis Ders és Demeter elfoglalták, és a várban őrzött 3000 márka értéket és okleveleket elrabolták. A király e tettükért jószágvesztésre ítélte őket és birtokaikat Nagy Dersnek juttatta. Még 1307 előtt Hontpázmány nb. Nagy Ders fia, Túri Kövér Miklós cserében átadta Litva várát a rokon Hunt fiainak, Dersnek és Demeternek. 1318-ban Hontpázmány nb. Ders fia Tamás mester tiltakozott, hogy Csák Máté elfoglalta Litva várát, s őt elűzte onnan. Nem sokkal ezután – valószínűleg a tartományúri harcok során – a vár elpusztult. Tőle ÉNy-ra, 3 km-re azonban egy másik hegyen új várat építettek, mely szintén a „Litva-vár” nevet kapta, a 15. századtól pedig már Csábrágnak nevezik. Minderről oklevél tanúskodik, mely szerint 1342-ben a király Dobrakutyai Demeter fia Lőrinc fiaitól, Pétertől és Leukustól elkobozta Litva várát (a későbbi Csábrágot) a másik romos Litva várral, valamint 26 faluval és 6 vámmal együtt.

A két vár múltja és helye közelségük, valamint azonos nevük miatt egybemosódott, a történetírás pedig napjainkig sem választotta szét őket, hanem tévesen, Csábrág-várral kapcsolatban tárgyalja. Az első Litva-vár helye így feledésbe merült, maradványait benőtte az erdő. Az 1342-es oklevél alapján Karczag Ákos kutatta fel a vár helyét, melyet 2002. aug. 25-én sikerült azonosítani a Cseritől D-re fekvő Pusztavár-hegy É-i kiszögellésén. 2003. okt. 19-én Szabó Tibor készítette el a maradványok első, vázlatos felmérését.

A jó áttekinthető vár területét erdő borítja. A hegytető alakját követő, É – D-i irányban elhelyezkedő, kétrészes vár teljes hossza kb. 150 m, szélessége 40 m. A két, nagyjából azonos nagyságú várrészt K – Ny-i irányú, sziklába vájt árok választja el egymástól.

A várat NY és É felől ma is jól kivehető árok, és az árokból kidobott földből emelt sánc kerítette. K-i irányban a meredek hegyoldal elegendő védelmet biztosított, a vár legkönnyebben megközelíthető D-i végét pedig széles, de nem túl mély árok, ill. kis mesterséges kősánc választotta el a hegygerinctől.

A vár északi része 40 x 15 m-es, É-i csúcsán részben mesterséges eredetű földhalom található. Ennek kb. 6 m átmérőjű platóján állhatott a vár központi része, egy feltehetően kerek alaprajzú lakótorony.

A déli, kb. 50 x 20 m-es várrész Ny-i oldalának alapfala végig jól követhető a terep domborulatai ill. az itt-ott kibukkanó kövek alapján, sőt, egy helyen 2 m hosszú, 1 m magas falsík formájában látható. E várrész K-i kerítőfalának nyomai még szintén jól kivehetők, és a platón látható terepalakulatok is valószínűleg falakat rejtenek. A D-i várrész D-i végében 1,5 m-re kiemelkedő, 5 m átmérőjű domb terül el, melyet természetes szikla határol.

A vár területét jelentős mennyiségű kő és habarcstörmelék borítja, többek között egy méternyi magas faltömb, mely a Ny-i kerítőfalból gurulhatott le, és most a vár DNy-i részén, az árok felett, egy fának dőlve található.

Forrás:

Győrffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza III. Bp. 1987. 217.

Karczag Ákos-Szabó Tibor: A két Litva vára. Várak, kastélyok, templomok. 2005/2. 7-9 

/Karczag Ákos/