Utolsó frissítés: 2018.03.21.
Selmecbánya – Óvár – Banská Štiavnica – Starý zámok
Ország: Szlovákia
Régió: Felvidék
Helységnév 1: Selmecbánya – Óvár
Helységnév 2: Banská Štiavnica – Starý zámok
Helységnév 3: Schemniz
Leírása:
A XIII. század első felében emeltették az ezüstbányászattal foglalkozó selmeci németajkú szász polgárok a Szűz Mária plébániatemplomot. A háromhajós román stílusú, oszlopos bazilika Ny-i bejáratú, toronypáros és karzatos felépítésű egyházi épület volt. A templomtól D-re emelték a Szent Mihály rotundát {körtemplom}. Ez egy kétszintű, félköríves szentélyű, centrális épület, boltozatát a későbbi évszázadokban alakították ki, temetések után csontházként is szolgált. A Szűz Mária templom gótikus stílusú átépítése 1497 – 1515 között történt meg. Alig néhány évtized múltán azonban, 1546 – 1559 között, a török veszély egyre inkább növekvő veszélye miatt a selmecbányai városi tanács úgy döntött, hogy az újonnan átalakított plébániatemplomot belső városi erődítéssé alakítatja át. A védelmi munkálatok során leszedték a csúcsos tetőt, és a boltozatot bedöntötték a főhajó felett. Így egy hosszú, téglaalap alakú belső udvar keletkezett, amit a mellékhajók, az előtér és a szentély vettek körül. Ez utóbbiak falát megmagasították és megvastagították, majd emeletekre osztották, ahol lőállásokat alakítottak ki. A földszinten a raktárak, a város felőli rész emeletén nagyterem, az egykori szentély kicsiny kápolna lett. A négy sarokra egy-egy kis megfigyelőtornyot építettek. A nagy gótikus ablakokat befalazták, csak keskeny lőréseket hagyva. Az egykori templomépület köré szabálytalan alakú területet övező várfalat emeltek, aminek sarkait kerek és négyzetes tornyok és ágyúbástyák tagolták. A bejáratnál kettős, lovas és gyalogos kaput alakítottak ki, ennek napjainkra még a láncvezető csigája is fennmaradt. A felvonóhidak előtt mély szárazárok tátongott. Bal felől vastag falú rondella ágyúi vigyázták az utat. Így alakították ki a töröktől való félelmükben a selmeci szász polgárok az „Óvár” nevű erődítést. Bár külsőre igen harcias benyomást keltett, de a fekvése miatt, mivel föléje emelkedik a Paradicsom-hegy, nem tudott hadászati szerepet betölteni a középkor évszázadaiban. Nem is jegyezték fel a krónikások egyetlen ostromát sem, maga a város is általában harc nélkül került a felvonuló ellenség hatalmába.
Megközelítése:
Szlovákia középső területén, a Garam folyó melletti hegyek között bújik meg a történelmi nevezetességű Selmecbánya {Banská Štiavnica} városa, melyet a 65-ös főútról D-i irányban kiágazó mellékútvonalon közelíthetnek meg a személygépkocsival közlekedők. A régi Óváros több völgy találkozásánál alakult ki a középkorban, míg a selmeci templomerődöt az ÉNy-i részén lévő magaslaton találjuk. A többéves régészeti feltárások után napjainkban ismét látogatható {2004-es adat}, csoportos vezetéssel, belépődíj ellenében.
Története:
A gazdag építészeti örökségéről és történelméről híres felvidéki bányavárosba látogató idegen a következőket tudhatja meg az „Óvár” nevű városi erődítésről. Már a XIII. század elején felépült a Szűz Mária plébániatemplom ezen a magaslaton. A huszita idők pusztítását kiheverendő, Hunyadi Mátyás király adókedvezményekkel igyekezett segíteni a sokat szenvedett Selmecbányát, hogy visszanyerje a gazdasági egyensúlyát. Ekkoriban történt, hogy a gyarapodó polgárok gótikus stílusban átalakítatták a régi plébániatemplomot. Korabeli források szerint a teljes belső berendezésével 1515-re készültek el. Miután az ország szíve, Buda török kézre került, az 1546-os évben elhatározta a selmeci tanács, hogy a plébániatemplomukat városi erődítéssé alakítatja át. A védelmi munkálatok 1559-re fejeződtek be. Igazából sohasem volt katonai jelentősége, nem tudunk egyetlen ostromáról sem Óvárnak. Ennek köszönhetően tornyai és bástyái túlélték a viharos évszázadokat, napjainkban {2004-es adat} szépen restaurálva, nyitott kapuval várja a történelmi múltra kíváncsi látogatókat.
Irodalom:
Engel Pál: Magyarország világi archontológiája I. 1301-1457 {1996}------------------ 408. old.
Kristó Gyula: Korai magyar történeti lexikon {1994}-------------------------------------- 598. old.
Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra II. {1996}----------------------------- 99.-- 107. old.
Szombathy Viktor: Szlovákiai utazások {1980}------------------------------------ 131.-- 135. old.
Veresegyháziné: Magyarország történeti – topográfiai kislexikona {1996}----- 220.-- 221. old.
Burgen und Schlösser Slowakei {1990, német nyelvű}------------------------------- 31.-- 33. old.
Csorba – Marosi – Firon: Vártúrák kalauza III. {1983}----------------------------236. -- 238. old.
Slovakia {1995 }-------------------------------------------------------- 127.-- 138. old.
Ludovit Janota: Slovenské hrady III. {1935, hasonmás 1996}-------------------- 148.-- 161. old.
Legeza László – Szacsvay Péter: Felvidéki utakon {1995}----------------------- 192. – 203. old.
Gerő László: Magyarországi várépítészet {1955}----------------------------------- 308.-- 309. old.
Jozef Labuda: Szlovákia a török terjeszkedés korában {1988}
R. Várkonyi Ágnes: Két pogány közt {1975} ------------------------------------------------ 87. old.
Vendelín Jankovič: Národné kultúrne pamiatky na Slovensku {1984} --------- 114.-- 119. old.
Jalsovszky Katalin – Tomsics Emőke: A tegnap világa {1992} ------------------ 140.-- 143. old.
Varjú Elemér: Magyar várak {1932} ------------------------------------------------- 144.-- 149. old.
{Szatmári Tamás}
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.