Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Selmecbánya – Óvár – Banská Štiavnica – Starý zámok

Vármegye: Hont

Ország: Szlovákia

Régió: Felvidék

Helységnév 1: Selmecbánya – Óvár

Helységnév 2: Banská Štiavnica – Starý zámok

Helységnév 3: Schemniz

Leírása:

A XIII. század első felében emeltették az ezüstbányászattal foglalkozó selmeci németajkú szász polgárok a Szűz Mária plébániatemplomot. A háromhajós román stílusú, oszlopos bazilika Ny-i bejáratú, toronypáros és karzatos felépítésű egyházi épület volt. A templomtól D-re emelték a Szent Mihály rotundát {körtemplom}. Ez egy kétszintű, félköríves szentélyű, centrális épület, boltozatát a későbbi évszázadokban alakították ki, temetések után csontházként is szolgált. A Szűz Mária templom gótikus stílusú átépítése 1497 – 1515 között történt meg. Alig néhány évtized múltán azonban, 1546 – 1559 között, a török veszély egyre inkább növekvő veszélye miatt a selmecbányai városi tanács úgy döntött, hogy az újonnan átalakított plébániatemplomot belső városi erődítéssé alakítatja át. A védelmi munkálatok során leszedték a csúcsos tetőt, és a boltozatot bedöntötték a főhajó felett. Így egy hosszú, téglaalap alakú belső udvar keletkezett, amit a mellékhajók, az előtér és a szentély vettek körül. Ez utóbbiak falát megmagasították és megvastagították, majd emeletekre osztották, ahol lőállásokat alakítottak ki. A földszinten a raktárak, a város felőli rész emeletén nagyterem, az egykori szentély kicsiny kápolna lett. A négy sarokra egy-egy kis megfigyelőtornyot építettek. A nagy gótikus ablakokat befalazták, csak keskeny lőréseket hagyva. Az egykori templomépület köré szabálytalan alakú területet övező várfalat emeltek, aminek sarkait kerek és négyzetes tornyok és ágyúbástyák tagolták. A bejáratnál kettős, lovas és gyalogos kaput alakítottak ki, ennek napjainkra még a láncvezető csigája is fennmaradt. A felvonóhidak előtt mély szárazárok tátongott. Bal felől vastag falú rondella ágyúi vigyázták az utat. Így alakították ki a töröktől való félelmükben a selmeci szász polgárok az „Óvár” nevű erődítést. Bár külsőre igen harcias benyomást keltett, de a fekvése miatt, mivel föléje emelkedik a Paradicsom-hegy, nem tudott hadászati szerepet betölteni a középkor évszázadaiban. Nem is jegyezték fel a krónikások egyetlen ostromát sem, maga a város is általában harc nélkül került a felvonuló ellenség hatalmába.

Megközelítése:

Szlovákia középső területén, a Garam folyó melletti hegyek között bújik meg a történelmi nevezetességű Selmecbánya {Banská Štiavnica} városa, melyet a 65-ös főútról D-i irányban kiágazó mellékútvonalon közelíthetnek meg a személygépkocsival közlekedők. A régi Óváros több völgy találkozásánál alakult ki a középkorban, míg a selmeci templomerődöt az ÉNy-i részén lévő magaslaton találjuk. A többéves régészeti feltárások után napjainkban ismét látogatható {2004-es adat}, csoportos vezetéssel, belépődíj ellenében.

Története:

A gazdag építészeti örökségéről és történelméről híres felvidéki bányavárosba látogató idegen a következőket tudhatja meg az „Óvár” nevű városi erődítésről. Már a XIII. század elején felépült a Szűz Mária plébániatemplom ezen a magaslaton. A huszita idők pusztítását kiheverendő, Hunyadi Mátyás király adókedvezményekkel igyekezett segíteni a sokat szenvedett Selmecbányát, hogy visszanyerje a gazdasági egyensúlyát. Ekkoriban történt, hogy a gyarapodó polgárok gótikus stílusban átalakítatták a régi plébániatemplomot. Korabeli források szerint a teljes belső berendezésével 1515-re készültek el. Miután az ország szíve, Buda török kézre került, az 1546-os évben elhatározta a selmeci tanács, hogy a plébániatemplomukat városi erődítéssé alakítatja át. A védelmi munkálatok 1559-re fejeződtek be. Igazából sohasem volt katonai jelentősége, nem tudunk egyetlen ostromáról sem Óvárnak. Ennek köszönhetően tornyai és bástyái túlélték a viharos évszázadokat, napjainkban {2004-es adat} szépen restaurálva, nyitott kapuval várja a történelmi múltra kíváncsi látogatókat.

Irodalom:

Engel Pál: Magyarország világi archontológiája I. 1301-1457 {1996}------------------ 408. old.

Kristó Gyula: Korai magyar történeti lexikon {1994}-------------------------------------- 598. old.

Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra II. {1996}----------------------------- 99.-- 107. old.

Szombathy Viktor: Szlovákiai utazások {1980}------------------------------------ 131.-- 135. old.

Veresegyháziné: Magyarország történeti – topográfiai kislexikona {1996}----- 220.-- 221. old.

Burgen und Schlösser Slowakei {1990, német nyelvű}------------------------------- 31.-- 33. old.

Csorba – Marosi – Firon: Vártúrák kalauza III. {1983}----------------------------236. -- 238. old.

Slovakia {1995 }-------------------------------------------------------- 127.-- 138. old.

Ludovit Janota: Slovenské hrady III. {1935, hasonmás 1996}-------------------- 148.-- 161. old.

Legeza László – Szacsvay Péter: Felvidéki utakon {1995}----------------------- 192. – 203. old.

Gerő László: Magyarországi várépítészet {1955}----------------------------------- 308.-- 309. old.

Jozef Labuda: Szlovákia a török terjeszkedés korában {1988}

R. Várkonyi Ágnes: Két pogány közt {1975} ------------------------------------------------ 87. old.

Vendelín Jankovič: Národné kultúrne pamiatky na Slovensku {1984} --------- 114.-- 119. old.

Jalsovszky Katalin – Tomsics Emőke: A tegnap világa {1992} ------------------ 140.-- 143. old.

AB ART press: Hrady a známky na Slovensku {2002} --------------------------------- 7.-- 9. old.

Ján Hajduch: Slovenské hrady {1972} -------------------------------------------- 168.-- 172. képek

Varjú Elemér: Magyar várak {1932} ------------------------------------------------- 144.-- 149. old.

Kőnig Frigyes: Várak és erődítmények a Kárpát-medencében {2001}-------- 671.-- 673. képek

{Szatmári Tamás}