Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Selmecbánya - Schemnitz - Banská ŠtiavnicaSzlovákiaFelvidékHont történelmi vármegye - Újvár, Leányvár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép

Utolsó frissítés: 2026.04.23.

Selmecbánya, Újvár - Leányvár

Selmecbánya (Banská Štiavnica / Schemnitz) városa a Selmeci-hegységben, Besztercebányától és Zólyomtól délnyugatra, az 1009 m-es Szitnya hegytől északra húzódó völgykatlanban fekszik. Az ősi bányaváros az egykori Magyar Királyság egyik legjelentősebb bányásztelepülése volt, ahol főként ezüstöt bányásztak.

A mai város elődjének tekinthető Óvárost, a 12-13. században a település északi része fölé elemkedő Glanzenberg nevű hegyen hozták létre. Jelentőségét a területén futó érctelérek adták, melyet már az őskorban is felfedezett az itt megtelepült Puchov-kultúra népe. Az Óváros területén zajlott régészeti feltárások, a lelőhelyet egy 13-16. század között fennálló várként határozták meg. Azonban a vitás kérdések végleges tisztázása céljából, további ásatások folytatására lenne szükség. Teljesen kutatatlan ezidáig a bejárati kapu, a sáncerődítések és a teraszok területe is. A 13-15. században fokozatosan várrá alakuló Óváros egyben a királyi kamaraispán székhelye is lett.

Pusztulásának és felhagyásának időpontja nem tisztázott. A feltárások alkalmávan nagy tömegben kerültek elő nyílhegyek, melyek jelentős harcokra utalnak. Írott forrásokban is feljegyezték, hogy 1442-ben a környékbeli főurak támadása során hatalmas tűzvész tombolt, de ismert tény az is, hogy 1443-ban szörnyű földrengés pusztította a várost. Feltehetően ezen események után építették ki a város alsó részén lévő Óvárat, majd az új város fejlődésével és a török fenyegetés megjelenésével kialakultak a város további erődítései. Selmec városa a virágkorát a 15. századtól a 18. századig élte.

1717-ben itt kezdődött meg az iskola rendszerű bányászati szakemberképzés, amely 1735-től Bergschola néven (Felsőfokú Bányatisztképző Intézet) felsőfokú szintre emelkedett. Ezzel megszületett a világ első műszaki felsőoktatási intézete, melyből 1770-re a világ első bányászati akadémiája (Academia Montanistica) lett.

Az Újvárat, ismertebb neván a Leányvárat, a város körüli védőrendszer legutolsó tagjaként, a hegybányai-kapu közelében emelkedő dombra emelték 1564-1571 között. Fő feladata a bányásztelepülés déli oldalának védelme volt, miután ebből az irányból lehetett leginkább a török támadására számítani.

A több emelet magas, négyszögletes, vastag falú épületet, először kettő, majd a 17. század második felében, újabb két kerek bástya megépítésével erősítették a sarkokon. A korabeli források szerint, a 24 ágyúval felszerelt védőmű igen pusztító össztüzet tudott lőni a bányavárost dél felől megközelítő ellenségre. Ennek dacára nem ismeretes egyetlen ostroma sem. Maga Selmecbánya városa is általában harc nélkül került az ide érkező hódító sereg hatalmába.

Napjainkban a török hódoltság másfél évszázadára emlékező kiállítás látható a falai között. A középkor évszázadait épségben túlélő Újvárat, a 18. század óta tűzfigyelőtoronyként használták. Ennek őre időnként kürtjellel tudatta a völgybeli városlakókkal, hogy éberen figyel. Ezt a hagyományt elevenítették fel napjainkban, amikor minden negyedórában felhangzik a kürtszó.

Források:

Jozef Labuda: Selmecbánya-Óváros/Glanzenberg (Banska Štiavnica – Stare Mesto) Castrum Bene 2020.
Szatmári Tamás - Selmecbánya - Újvár - Leányvár, a varak.hu honlap korábbi szócikke
Engel Pál: Magyarország világi archontológiája I. 1301-1457, 1996
Kristó Gyula: Korai magyar történeti lexikon, 1994
Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra II. 1996
Szombathy Viktor: Szlovákiai utazások, 1980
Veresegyháziné: Magyarország történeti – topográfiai kislexikona, 1996
Csorba – Marosi – Firon: Vártúrák kalauza III. 1983
Ludovit Janota: Slovenské hrady III. 1935
Legeza László – Szacsvay Péter: Felvidéki utakon, 1995
Gerő László: Magyarországi várépítészet, 1955
Jozef Labuda: Szlovákia a török terjeszkedés korában, 1988
Vendelín Jankovič: Národné kultúrne pamiatky na Slovensku, 1984
AB ART press: Hrady a známky na Slovensku, 2002
Varjú Elemér: Magyar várak , 1932

A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 48° 27.347 (48.455791)
K 18° 53.770 (18.896173)

Információk: Selmecbánya (Banská Štiavnica) városa, Besztercebányától és Zólyomtól délnyugatra, a Selmeci-hegységben fekszik. Megközelíthető déli és északi irányból a 51-es főúton, vagy délnyugat felölt az 524-es úton.

Figyelem! Selmecbányán csak fizetős parkolók vannak, ezért célszerű az Újvár alatti parkoló használata a város bejárására.

A város épített öröksége, többnyire belépők váltása mellett tekinthető meg. Kivételt képez a Glanzenberg, amelynek területe szabadon bejárható.

Utolsó frissítés: 2026.04.23.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu támogatás kérés 2025
Ajánlott látnivalók
Hajnács-kő
AbasárHajnács-kő
Keresési előzmények
Selmecbánya - Újvár, Leányvár