Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Berzéte, református erődtemplom

Berzéte (Brzotín) község Rozsnyó városától 3 km-re délnyugatra, a Sajó folyó mellett fekszik. Győrffy György Árpád-kori Magyarország történeti földrajzi munnkájából kiderül, hogy az egyik korai, a 12. századra kiépülő gyepű Berzéte és Szalóc között húzódott, és 1200 körül a pelsőci uradalomhoz tartozott.

A falu első írásos említése a forrásokban 1242-ben történik „Berzethe" alakban. Berzéte vidékét 1243-tól az Ákos nembéli Fülöp és Detre birtokolta. A falu feletti Berzéte várának építése Fölöp, vagy fiának Lukácsnak a nevéhez köthető. A falu a vár fennállása alatt annak tartozékaként szolgált egészen a 15. század végéig. Birtokosai a vár mindenkori urai voltak.

Berzéte templomát, amely egy enyhe dombon áll a település közepén, a Boldogságos Szűz tiszteletére emelték és szentelték fel. Az építésére valamikor a 13. század második felében került sor. Ez román kori, félköríves szentélyű, egyhajós templom volt, a nyugati oldalán álló toronnyal. A téglából épült tornyot még ugyanabban az évszázadban lebontották. Helyén épült fel a napjainkban is látható rendkívűl zömök, erős torony. A templom első írásos említése a pápai tized leltárában található, amely az 1330-as évekből származik.

A templom bővítésére a 14. század közepén került sor. Ekkor a hajót a keleti irányba meghosszabbították, a korábbi szentély helyére pedig egy négyszögzáródású, sekrestyével kiegészített szentély épült. Kisebb átalakításokat végeztek 1420-ban, majd a 15. század végén. A következő átalakításra a 18. században került sor, meikor a román kori hajó északi falát lebontották, majd egy keskenyebb oldalhajót hoztak létre. A felújítás során a falakat megemelték, a hajót boltozatossá tették, az ablakokat megnagyobbították, az épületet tartópillérekkel erősítették meg. A késő barokk szószék építése is ekkor történt. Az utolsó lényegesebb változás 1806-ban történt, mikor egy árkádos előcsarnokot építettek a templom északi bejáratához.

2004-2006 között zajlottak a templomban a régészeti kutatások Peter Tajkov vezetésével, melynek román kori eredetét a szakemberek addig csak hipotézis szintjén vélelmezték. A kutatók az eredeti román stílusú bejárat helyét a hajó déli oldalán találták meg. A félköríves apszis alakú román stílusú templom eredeti szentélyét azonban nem sikerült véglegesen megerősíteni, mivel a hely régészeti kutathatósága korlátozott volt. Feltételezhető emellett, hogy ennek alapjait a kripta későbbi építésekor elbonthatták. A templomnak két gótikus kapuja is van, melyek kívülről a torony nyugati oldalán és a hajó déli falának keleti részén találhatók. Belülről megmaradt a sekrestye gótikus bejárata. A hajó déli falának keleti részén egy nagyméretű falfestmény nehezen kivehető maradványai figyelhetőek meg, amely Szent Kristófot ábrázolja a vállán a kis Jézussal. A régészeti kutatásokat követően kezdődtek meg a restaurásási és felújítási munkálatok, amelyek bár elkészültek, kisebb nagyobb munkálatok és az ehhez kapcsolódó kutatások még ma is zajlanak.

A templomot napjainkban is álló, lőrésekkel kialakított védőfal övezi, amelynek helyreállítása szinte teljesen megtörtént. Csak kisebb részletek várnak további állagmegóvásra. A fal 2-2,5 méter magasságban áll, melynek középmagasságában, egymástól kb. 5-6 méter távolságra helyezkednek el a kifelé szűkülő lőrésnyílások. A védőfalon a bejárat az északi oldalon kialakított kapun nyílt. Később az újkorban a nyugati részen alakították ki a nagy meretű kapubejáratot. A falakkal kerített védett terület nagysága 58 x 46 méter.

Egyes feltételezések szerint egykor Berzétének két vára is volt. Az ismert kővár mellett a templom erődítése, annak vártoronyra utaló jellege és az övező védőfala alapján nem kizárható, hogy egy időszakában a templomerőd ezt a szerepet is betőlthette. A szlovák kutatók a védőfal kialakítását, a környékbeli huszita jelennléttel is összefüggésbe hozzák.

A templom mellett áll az egykori kegyúr Máriássy-család szépen felújított sírboltja és szintén megemlítendő a településen álló, a birtokos Máriássyak nevéhez köthető három, felújításra váró kastély is.

Köszönettel tartozunk Mudi Róbert református lelkésznek, a szívélyes fogadtatásért és a helyszínről nyújtott információkért!

Keserű László, 2025

Források:

Deáky Zita - Smid Bernadett: Történeti, néprajzi megközelítések a gömöri Berzétéhez, ELTE BTK 2018
Peter Tajkov: Archeologický výskum reformovaného kostola v Brzotíne. In: Studia archaeologica slovaca mediaevalia VI. 2007
Győrffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza II. 1987
Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai - Magyarország monografiája - Gömör-Kishont vármegye, 1903
Mudi Róbert református lelkész: szóbeli közlések, 2025
Keserű László: Berzéte - Terepbejárási feljegyzések - 2025 www.varak.hu