Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Zsibritó, vár - templomerődítés

Zsibritó (Žibritov) település a Selmeczi-hegység egyik festői völgyében, Korponától 8 km-re északnyugatra fekszik. Első írásos említésére 1266-ban kerül sor "Seurdfolou" névek és a Hont-Pázmány nemzetség volt a birtokosa. A litvai vár tartozékaként, 1342-ben, Sebrethfolua alakban szerepel a neve.

A 15. század közepén a falut gyakran érték huszita támadások. A falu régi templomdombján 15. századi források várat említenek, mely egy bizonyos Zsibrid Jakab tulajdona volt. A falu később a szitnyai uradalomba olvadt és annak sorsában osztozott. A 1629-től a Koháryak birtoka, majd a 19. században a Coburgok szerezték meg.

A napjainkban ismert régi templomdombon, a 14. században emelt templom kürüli erődítést a török elleni védekezésül alakították ki a 16. század második felében. A török időkben fontos őrhely volt, állandó őrséggel, majd a török veszély elmúlásával, a 17. század végére jelentőségét vesztette.

Az erődítés elrendezéséről és állapotáról Könyöki József 1887-es látogatásáról készült beszámoló ad képet. Leírásában még magasan álló templomromot és támpillérrel kiegészített, erős védőtornyot említ. Az udvar falainak magasságát még közel 1 méteresnek említi. Leírása mellett az erődítés alaprajzát is elkészítette ekkor.

Napjainkban az egykori erődítés leglátványosabb részlete a délkeleti sarkon álló, 6 méter átmérőjű, kör alakú torony. A régi templomnak, már csak csekély alapfalait látni. Az erődítést körítő falszakasz, a torony bekötő szakaszán túl, a déli és keleti részen erősen lepusztult állapotban, szinte omladékában látható. Máshol nem, vagy csak terepvonalként érzékelhető. Az udvar déli külső falát erős pillér támasztotta, amely jelenleg szintén omladékában áll.

A torony felső, figyelő szintjére egyszerű létra vezet fel, amit 2024 őszén elég elhanyagolt állapotban találtunk. A torony földszinti részén, három kifelé bővülő lőréses nyílás látható, melyből az egyik keletre, míg a másik kettő, a keleti és a déli falszakasz védelmére irányul.

/ Keserű László - 2024 /

Források:

Borovszky Samu – Sziklay János: Magyarország vármegyéi és városai, Hont vármegye
Könyöki József műemlékfelmérései 1869-1890, 2000
Könyöki József - A templom és a körítőfal sematikus alaprajza - 1887
Váliné Pogány Jolán szerk.: Az örökség hagyományozása Könyöki József műemlékfelmérései 1869-1890
Várak.hu terepbejárási feljegyzések - 2024 - Keserű László