Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

KamondMagyarországVeszprém megyeVeszprém vármegye - Nagyváralja

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Térkép
  • Szállás

Várhely - Nagyváralja

Kamond Veszprém megye nyugati peremén, a Marcal folyó árteréből 3-4 méternyire kiemelkedő alacsony dombháton kialakult község. A mai településtől északra, a vasúttól délre, a Marcal mentén, a bobai delta-vágánytól nem messze található, a zömmel az egykori Kiskamond északnyugati határába eső négszögletes Várhely.

A Várhely-domb (Nagyváralja) szabálytalan sziget a Marcal mocsarában, melynek északi végén kisméretű, négyszögletes erőd árka látható a füves felszínen. A sziget területe is lakott volt. A régi feljegyzések római téglákat, pénzeket említenek Váraljáról. (Kalicz, 1967)/MRT/. Dénes József szerint lehetséges, hogy az erődítésnyomok Napóleon-kori sáncolás maradványai. Az erődítés keletkezésére utaló adat nincs.

Felmérését a régészeti topográfia számára annak idején Virágh Dénes készítette el. A rajz ábrázolástechnikája némileg megtévesztő, ugyanis az árok két oldalán valójában nincsenek sáncra utaló domborulatok, amint azt egy terepbejáráson még 1978-ban Nováki Gyula megállapította. A terepbejárás során semmiféle kormeghatározásra alkalmas leletet sem találtak. Még zavarba ejtőbb, hogy mintha két egymástól független célú árkolás metszené egymást.

Úgy tűnik, az északi oldalon a tompaszögben megtörő egyenes vonalú árok, későbbi a négyszögletesnél. Funkciója a kataszteri térképpel összevetve értelmezhető, melyen látszódik, hogy egyben Kiskamond és Boba határvonala. Tehát joggal feltételezhető, hogy egy határárokról van szó. A négyszögletes árokról pedig valamennyi archív légifotón és Google műholdképen úgy tűnik, hogy északkeleten befejezetlen, nyitott.

További kérdéseket vet fel a létesítmény kora és funkciója. Formai alapon az 1809-es francia háború idején emelt redout-okra emlékeztet. Valóban sor került a szomszédos Karakónál egy kisebb csatára 1809. júniusában, melynek kapcsán például a 8-as főút melletti Dabrókai-csárda körül sáncokat emeltek a császári-királyi és magyar nemesi felkelő csapatok.

Az akkor készült sáncok, ágyúállások elhelyezkedését ceruzával rárajzolták az első katonai felmérés térképére. Negatív bizonyíték azonban, hogy a kamondi erődítmény ezen nem szerepel! A helyi adatközlők 1864-ben Pesty Frigyes kérdéseire azt mondták, hogy a Várhely “ember emlékezetét túlhaladó korban” készülhetett. Ezen aligha az 1809 óta eltelt 55 évet értették.

Jelenleg az látható, hogy több itt a nyitott kérdés, mint amiről biztos tudásunk van. Nem tudjuk tehát, a Várhely melyik korba tartozik, de az sem egyértelmű, hogy nem csak egy félbehagyott erődítményről van-e szó.

A település története:

Kamond szláv eredetű szó, jelentése kő, szirt. A település a szlávok alapította Pribina-hercegség területén volt, a honfoglalás után került magyar fennhatóság alá. A település környéken számos őskori edénytöredéket, római kori kőépítkezés maradványokat és Árpád-kori temetkezési helyet tártak fel.

Oklevélben Kamondot először 1062-ben említik. A tatárjárás (1241 - 1242) teljesen elpusztította a falut. Az újratelepülés lassan zajlott. A XV. században már különálló két község lett, az északi része Kis Kamond a déli része Nagy Kamond nevet kapta.

A XV. század elején Kis Kamond a pannonhalmi apátság, a XV. század közepén Choron Mártoné, 1457-ben Barócs Mihályé, 1465-ben pedig a Dégieké. 1488-ban a neve Felsew Kamond. Kinizsi Pálnak is volt itt birtoka. 1550-ben a települést I. Ferdinánd a Kamondi-családnak adományozta.

A falu neve 1603-ban Kis Kamond. Kis Kamond Batthyány Ádám dunántúli főkapitány hadiövezetébe tartozott, ezért a török elleni harcot vállaló parasztok szabadságot élveztek. 1657-ben és 1660-ban erre a szabadságra hivatkoztak, amikor megtagadták a tized fizetését a győri püspöknek és többen megszerezték eredeti paraszttelkeiket és a nemesség soraiba kerültek. A neve 1715-ben Nemes Kamond, 1788-ban pedig Felső seu Kis Kamond. 1779-től tartozik a Veszprémi püspökségbe (Mária Terézia rendelete). 1785-ben és 1828-ban a nemességé a vezető szerep a társadalmában.

A napóleoni-háborúkban 1809 június 7-8-án az Andrássy-dandár Jánosháza, Karakó, Kamond és Dabróka-puszta térségében utóvéd-harcokat folytat a francia itáliai hadsereg csapatai ellen. A cél az, hogy az Itáliából harcolva visszavonuló osztrák-magyar csapatok IX. hadtestének három hadosztályát fedezze visszavonulás közben, amíg azok Tüskevárról Pápán át Győrig érnek. Június 11.-én a francia támadás egészen Borsosgyőrig vetette vissza az Andrássy-dandárt.

Források:

Dénes József - Kamond várhelye - 2021-01-30 (djnaploja)

MRT 3. -  1970 - Veszprém megye - Devecser-Sümeg járás

Wikipédia - Településtörténet

 

GPS: É 47° 9.945 (47.165749)
K 17° 11.818 (17.196966)

Információk: Kamondról Boba község felé haladva, még mielőtt átmennénk a Marcal hídján, a folyó jobb parti gátján Kamond felé indulva 10 perces sétával juthatunk a vár maradványaihoz.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Fotóink elérhetőek vászonképen!