Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

https://djnaploja.wordpress.com/2023/08/04/galgoc/

Galgóc vára

Balambér vezérlete alatt a hunnok mint pusztitó förgeteg zúdultak nyugat felé. Törtetésük azonban nem volt akadálytalan. Az útjukba kerülő népek úgy ahogyan tudtak, de mindenesetre vitézül védekeztek ellenük. Eljutottak a mai Nyitra megyébe, annak is Vágvölgyébe. Itt megtorpantak egy időre. Mert oly erősségre akadtak, mely még az ő győzedelmes hódításukhoz szokott fegyvereiket is próbára tette. Hatalmas vár terpeszkedett előttük : Galgóc. 

... aztán Attila s ennek a Balti tengertől az Aldunáig, a Kaspi tótól a Rajnáig terjedő birodalmában bizony a galgóci hatalmas erősség úgy veszett el, mint marék por a sivatag homokjában. ... Az ő halála után ... Pannónia is önálló lett, már amennyire önállóságról szó lehetett az egymás ellen acsarkodó longobardok, avarok, bajorok és szlávok között. Ennek ... Árpád vezér megjelenése vetett véget. ...

S ebben az aránylag kisebb területű országban, majd pedig szent István király birodalmában, itt már ugyancsak érvényesülhetett és fontos szerepet is játszott Galgóc ősi vára. A nagy király s közvetlen utódjai az ilyen kulcsos várakat erősen kezükben tartották és szó sem lehetett arról, hogy azok magántulajdonba menjenek át. ... Galgóc ilyen vár volt. A Vágvölgy kapuja. Aki e kaput betörte, az sétapálcával kényeskedhetett végig a völgyön át fel s le. Kiváló vár vezetésére s őrzésére kiváló embereket is kellett kiválasztani, különösen ha ez a vár úgy mint Galgóc, várispánság székhelye volt. 

Sajnos az árpádházi királyok idejének jellegzetes és érdekes méltóságai közül Galgócra vonatkozólag csak hármat ismerünk. Kettője zászlósúr, ami a galgóci várispánság fontos kiválóságát bizonyítja. A 13. század közepén Eynard mester töltötte be Galgóc várispánságának tisztét, de egyúttal Mária királyné főlovászmestere is volt. Kiváló lovas lehetett, hogy az egykor niceai császárleány s most magyar királyné mellé a lovaglás fortélyainak tökéletesítésére őt választotta ki IV, Béla király. 

De már a másik ismert galgóci várispán ama Rainald, egészen más természetű záslósúri méltóságot töltött be várispánsága mellett. Főételfogómesíer volt. Stílszerű és nagy elfoglaltsággal járó hivataloskodás IV. László király alatt, midőn is a főételfogónak sok gondot okozott, hogy a kun dorbézolások alkalmával rendben s bőségben kerüljenek asztalra az ínyenc falatok. 

No, a harmadik galgóci várispán akinek nevét ismerjük, az nem ért reá holmi udvari méltóságok testet-lelket megkötő s hajbókoló cikornyáit betölteni. Mert Miklós várispán kardja folytonosan munkában volt. Hol a vidék rablólovagjai, hol Pektári Joachim szlavóniai bán és a főurak országos viaskodása, hol pedig II. Ottokár cseh király betörései foglalták őt le vitézi tettekkel. Különösen a győri csata alkalmából tüntette ki magát. Miklós vitézi tetteivel záródik le a galgóci várispánság is mint ilyen. Mert az Árpádok kihalta után trónra került vegyesházi királyoknak nagyon érdekükben állott, hogy az egyes főurakat magukhoz édesgessék, erre pedig legjobb eszköz volt egy-egy váradományozás. Galgóc is magántulajdonba ment át, de nem úgy ahogyan Vencel, Ottó és különösen Róbert Károly elgondolták. Az ország királyának kezéről a kiskirály kezére vándorolt : Csák Máté lett benne az úr. Galgóc vára is a Csák féle Mátyusföld területébe esett és Róbert Károlynak húsz évi viaskodásába, hadakozásába s vérontásába került, amig ennek a fiókfejedelemnek végre megtörte erejét. 

Galgóc várától s birtokrészeitől nem siettek megválni a királyok, mert a vár maga elsőrangú erősség, a hozzátartozó erdők-mezők pedig a királyi pénzes tarsolyt duzzasztották. V. Lászlónak azonban mindegy volt, vannak-e vagy nincsenek várai. Csak azzal törődött, van-e dőzsölő mulatozásra. Láttatlanba irta alá a donációs levelet, mely Galgócot az Újlakiaknak juttatja. ...

Újlaki Lőrinc mégis aztán pardont kapott Ulászlótól, sőt II. Lajos alatt a macsói bánságig s országbiróságig vitte. Mint ilyen halt el 1524 ben. 

Ez időtájt kezdett fölvirradni a Thurzó nemzetségnek. ... Thurzó Elek körmöci kamaraispán és kincstáros Galgócot szemelte ki, mint amelyet a király eladóvá tett. Megvette 180 ezer forintokon. A Thurzók idején Galgóc virágzó korát élte. ... ezeket a napsugaras időket elsötétítette s véget vetett azoknak a török előretörése. Érsekújvár és Nyitra eleste után Galgóc került sorra : 1663 ban bevette s elpusztította a pogány sereg. Ez időtől fogva mint erősség nem igen szerepel többé. Montecuccoli ugyan ide vonult vissza, midőn Szentgotthárdon Köprili pasát elpüffölte, azonban a vasvári béke létrejötte után elvonult az amúgy is halódó várból. 

A Rákóczi kor után Bécs tette rá kezét Galgócra és III. Károly király Erdődy Györgynek adfa a már jórészt romokban heverő várat s birtokot. Ma is a családé az uradalom. Erdődy József a vár helyén impozáns kastélyt épitett könyvtárral, múzeummal, színházzal, lovardával. A régi vár egyes csonkjai szinte elvesznek a nagyarányú várkastély roppant méretei mellett. 

Forrás: Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935) Galgóc