Holics, vár
Szlovákia északnyugati vidékén, a Nagyszombat {Trnava} városán át vezető 51-es főúton érhetjük el a cseh határ menti Holics {Holíč} ódon városát, melynek belterületén emelkedik az egykoron a Habsburg császári és királyi ház tagjainak rezidenciájául szolgáló épület.
Leírása:
A történelmi Magyarország egykori nyugati határát jelentő Morva folyó közelében emelt síkvidéki várat első alakjában a XIII. század közepén egy 57 x 38 méteres, szabályos téglaalap alaprajzú kőfal övezte. A kutatók ezen belül egy öregtornyot feltételeznek, míg a XIV. század közepétől eredeztetik a déli, 49 x 12 méteres három helyiségből álló lakóépületet. Mindezt mély vizesárok kerítette.
A XVI. század folyamán, mivel a tüzérségi eszközök, főleg az ágyúk egyre nagyobb szerephez jutottak az ostromokban, Holics várát is nagymértékben modernizálták. Ekkoriban emelték a nagyobb területű külsővárat, aminek sarkait ó-olasz és új-olasz típusú bástyákkal látták el. Lehetséges azonban, hogy nem egyszerre készültek el ezek a védőművek, mivel az ágyúbástyák egymást követő, modernebb változatairól van szó.
A háborús idők elmúltával megszűnt katonai szerepe, helyét átvette a főnemesi lakóhely minden kényelmet kiszolgáló jellege, ezért az átalakítások főként a belsővár palotáját érintették. A Habsburg uralkodói család barokk stílusú rezidenciája, egykori nyári nyaralója napjainkban is áll, bár romló állapota miatt jelenleg is tart a felújítása.
Története:
1256 előtt – A tatárjárás idején elpusztult Sasvár ispánsági vára helyett emelhették királyi parancsra Holics kővárát. 1299 előtt – A Trencsén székhellyel egyre nagyobb területeket meghódító Csák Máté oligarcha fegyveresei foglalták el Holics királyi várát. A továbbiakban a Felvidék nagy részét uralma alá hajtó báró katonasága vigyázta falait. A Morva folyó menti erődítmény kiváló támaszpontul szolgált az uralkodót maga felett el nem ismerő – és többek között János cseh királlyal is háborúban álló – Csák Máté oligarcha seregének, ahonnét többször is indultak rabló hadjáratra a közeli Morvaföldre.
1299 aug. – szept. – III. Endre király megbízásából a zólyomi Balassa nemzetségből származó Miklós fia Demeter pozsonyi és zólyomi ispán hadjáratot vezetett az uralkodó ellen fellázadt egykori nádor, Csák Máté ellen. Katonaságával ostrom alá vette az oligarcha holicsi várát is, de annak védői visszaverték a támadást.
1315 máj. – Károly Róbert magyar és János cseh király együttesen próbáltak szembeszállni a Felvidék leghatalmasabb oligarchájával, Csák Mátéval. A hadjárat során a csehek elfoglalták Veselit, majd ostrom alá vették a tartományúr ellenőrzése alatt álló Holics erődítményét. Tervük azonban kudarcba fulladt, mivel a várat sikerrel védelmezte meg az őrsége, a csehek utánpótlása nehezen érkezett meg az erdős vidéken, és Károly Róbert magyar király sem jött a segítségére, mint ígérte. Korabeli források úgy tudták, hogy hatalmas bárói nem voltak hajlandók hadba szállni a parancsára.
1321 márc.18 – Meghalt Csák nembeli III. Máté, a trencséni oligarcha. Tartományába rövidesen betört Károly Róbert király híve, Gutkeled nembeli Amadé fia Miklós soproni ispán és komáromi várnagy, aki seregével elfoglalta Appony, Ugróc, Privigye, Bajmóc és Tapolcsány várait.
1321 júl.13 – aug.8 – A Károly Róbert király által személyesen vezetett csapatok háromheti, kemény ostrom után megadásra kényszerítették Trencsén várának őrségét. A védők vezére, Csák Máté unokatestvére, Sternbergi {Cseh} István a vár feladásakor kötött egyezmény értelmében két, kisebb várat – Berencset és Holicsot – megtarthatott saját tulajdonában.
1332 – Károly Róbert király a magyar – cseh – osztrák háborút lezáró békekötés eredményeként János cseh király közvetítésével visszaszerezte Berencs és Holics várait azok birtokosától Stenbergi Istvántól {említése 1316 – 57 között}.
1335 – Ebből az esztendőből származó oklevél szerint, az uralkodó elrendelte a két visszakapott, de pusztulófélben lévő erősség újjáépítését és megfelelő épületek emelését.
1336 jan. 6 – 1338 márc. 29 – Korabeli oklevél tanúsága szerint Lackfi István lovászmester viselte a holicsi királyi várnagy tisztségét is.
1341 ápr. 19 – 1349 máj. 25 – Ebben az időszakban Őri „Veres” Tamás töltötte be a holicsi várnagy posztját.
1367 szept. 17 – Egykorú írás Oppelni László nádort nevezte meg holicsi várnagyul.
1375 okt. 17 – 1378 ápr. 30 – Szentgyörgyi Tamás várnagy parancsolt a továbbra is királyi birtok Holicsban.
1385 – 1389 – Jodok és Prokop morva őrgrófok zálogbirtokát képezi a holicsi uradalom. Még ez évben az uralkodó, hogy megerősítse a hozzá feltétlen hűséggel lévő, lengyel származású Stibor pozsonyi ispánt, élethossziglani használatra neki adta a holicsi váruradalmat.
1395 – Az uralkodó Stibor bárónak a holicsi örökbirtokról szóló oklevelet adatott ki. A főúr a királyi bőkezűségnek köszönhetően alig egy évtized alatt a királyság leghatalmasabb bárói közé került, magát az egyik oklevelében büszkén „a Vág urának” nevezte és teljes joggal. Stibor a királyi tisztségviselők között egyre fontosabb hivatalokat töltött be.
1414 feb. – Elhunyt a lengyel származású Stiborici Stibor erdélyi vajda, Zsigmond király egyik legbizalmasabb híve. Holttestét a fehérvári királyi koronázó székesegyházban helyezték örök nyugalomra, ahová az Anjou királyok-óta lett szokás az előkelő báróknak temetkezniük. Sírkőtöredékének egyik részét 1923-ban, az azonosítást lehetővé tevő fejrésze 1970-ben került elő a városban. A báró hatalmas váruradalmait egyetlen fia ifjabb Stibor örökölte meg.
1426 okt. – Ifjabb Stibor és Perényi Miklós lovászmester Vág völgyi kapitány {+1428} vezetésével magyar csapatok harcoltak a husziták ellen Morvaországban.
1430 ápr. – más forrás szerint 1431 nov. -- Ifjabb Stibor, mint az uralkodó által kinevezett „Vág vidéki kapitány” az országba betörő cseh husziták ellen vezetett sereget, de a nagyszombati csatában vereséget szenvedett.
1434 ápr. – Meghalt ifjabb Stibor trencséni, nyitrai és máramarosi ispán. Testét a budai Nagyboldogasszony templomban {napjainkban Mátyás templom} helyezték végső nyugalomra. Sírkövét, ami a hazai gótika jelentős emléke, 1907-ben, teljes épségben találták meg az egyházi épület közelében. Mivel a dúsgazdag báró fiú utód hátrahagyása nélkül halt meg, a birtokát képező 11 váruradalom visszakerült királyi kezelésbe. {kivéve Beckót és Detrekőt!}
1435 aug. 19 előtt – Korabeli forrásban még Grundberg Frigyest nevezték meg várnagyul, bár a holicsi váruradalom már újra visszajutott a királyi Kamara kezelésébe.
1437 dec. 2 – Ifjabb Rozgonyi István pozsonyi és nyitrai ispán, mint honorbirtokos kapta meg a Morva folyó menti, fontos határvárhoz tartozó jobbágyfalvak, út és hídvámok összes bevételeit.
1438 – 1439 körül – Közelebbről ismeretlen időpontban Habsburg Albert király egyik főnemesi hívének, Schlick Gáspár római főkancellárnak adományozta oda.
1480 körül – Eddig az időpontig tartozott a holicsi váruradalom a Schlick família földesúri hatalma alá.
1494 előtt – Közelebbről ismeretlen időpontban a Czobor bárói família szerezte meg.
1494 – Czoborszentmihályi Czobor Imre, a holicsi földesúr szőlőterületet vásárolt a Kis Kárpátok Ny-i lejtőin fekvő Modor városától.
A XVI. – XVII. század folyamán a holicsi váruradalmat a Bakics, majd a Révay főnemesi famíliák birtokolták. Mivel a török hódoltság véres hadszíntereitől távol esett, mindvégig megmaradt magánvárnak, csak, mint földesúri birtokközpont szerepelt.
1600-as évek eleje – Bakics Péter nemesúr, aki – egykorú feljegyzések szerint – „süvegében mindig virágot hordozott” – beleszeretett a durva, italozó Révay Ferenc feleségébe, Forgách Zsuzsannába {aki az unokatestvére volt!}. A féltékeny férj Holics várába záratta az asszonyát, de éppen ezt az erősséget birtokolták közösen Péter úrral. Amikor a férj távol volt, a szeretők vígan éltek, olykor még ki is lovagoltak. Zsuzsanna úrnő ilyenkor férfiruhát vett fel.
1605 máj. – Bocskai István erdélyi főnemes hajdú katonái a Habsburg császár ellen indított hadjáratuk során Morvaországban portyáztak. Egyes adatok szerint Holics várát Révay Péter őrsége megvédte a támadásukkal szemben.
1607 – Bakics Péter nemesúr megszöktette Forgách Zsuzsannát Holics várából és Detrekőbe várába menekített. A botrányos esettel még az országgyűlés is foglalkozott, de nem történt semmi a szerelmesekkel. A nádori idézésekkel a szerelmespár mit sem törődött, bántódás nélkül élték napjaikat Detrekő biztonságos falai között. A férj továbbra is erősen ivott, most már talán Zsuzsanna asszony utáni bánatában is. A beindult válóperes eljárás során kiderült Révay erőszakossága.
1623 nov. 3 előtt – A császár elleni hadjárat során az erdélyi katonaság Holics vára alá ért, amit, nagy pusztítást téve elfoglaltak. A támadó csapatok innen tovább vonultak a Morva folyó túlpartján álló Hodonin erőssége ellen.
1623 nov. 3 – Bethlen Gábor erdélyi fejedelem serege körbezárta a morvaországi Hodonin várába szorult Habsburg zsoldos csapatokat.
1623 nov. 8 – A Bethlen és török szövetségesei hadaitól körbefogott császári csapatok főparancsnoka, Montecuccoli császári generális béketárgyalások megindítását javasolta urának, Habsburg II. Ferdinánd császár és királynak.
1624 máj. 8 – Az erdélyi fejedelem és a császár megbízottjai megkötötték a II. bécsi békét, aminek értelmében a Felvidék Ny-i része visszakerült Habsburg befolyás alá.
1625 – A több évtizedes pert megoldotta a sors, mivel meghalt Révay Ferenc, a férj. A Pozsonyban összegyűlő országgyűlés újra foglalkozott az üggyel. Mivel a férj meghalt, „a karok és rendek ezt a Bakics Pétert és Forgách Zsuzsanna úrasszonyt a törvénycikk elmarasztaló ítélete alól fölmentik, és föloldozottnak nyilvánítják.” 1633 feb. 26 előtt – Meghalt Forgách Zsuzsanna úrasszony, akit Bakich Péter az ekkor keltezett levelében már „néhai rokonának” nevezett meg. Hogy Péter úr mikor halt meg, azt nem tudni. Közelebbről ismeretlen időpontban megépült Holicsban a négyszögletes külsővár, sarkain hatalmas olaszbástyákkal.
1736 – Holics vára ebben az esztendőben került a Habsburg uralkodói család kezére, akik a belsővárat pompás, barokk stílusú, kétemeletes palotává alakítatták át, itt rendezve be nyári nyaralójukat. A reprezentatív épületnek 98 szobája volt, pompás berendezése, bútorai az akkoriban uralkodó divat legpompázatosabb alkotásai közül kerültek ki. 1780 – 1790 között – Az egykori várat körülvevő külső sánc árkát II. József császár utasítására lecsapolták és betömték földdel. Kiszárították a belső vizesárkot is, de ez megmaradt eredeti formájában. 1919-ig szolgált Holics várkastélya a Habsburg uralkodók nyári pihenőhelyéül.
2006-ban az egykoron fényes napokat látott épületkomplexumot egy Európai Uniós pályázaton nyert anyagi keretből kezdték meg felújítani. A munkálatok még napjainkban is zajlanak. Az 2024-es bejárásunk alkalmával az erődítés területe és környezete rendezett, szabadon bejárható volt. A kastélyépület még megújulásra vár, az nem látogatható.
Források:
Engel Pál: Magyarország világi archontológiája I. {1996} 327. 328. old.
Burgen und Schlösser Slowakei {1990} 89. 90. old.
CsorbaMarosiFiron: Vártúrák kalauza III. {1983} 141. old.
Kristó Gyula: Korai magyar történeti lexikon {1994} 265. old.
Engel Pál: Királyi hatalom és arisztokrácia viszonya a Zsigmond.. {1977} 165. 166. old.
Engel Pál: Az ország újra egyesítése. I. Károly küzdelmei {Századok 1988} 128. old.
Szombathy Viktor: Szlovákiai utazások {1980} 63. old.
Legeza László – Szacsvay Péter: Felvidéki utakon 3. {1997} 7. kép
Kovács – Veresegyházi: Magyarország történeti… kislexikona {1996} 102. old.
Fügedi Erik: Vár és társadalom a XIIIXIV. századi Magyarországon {1977} 141. old.
Révai Nagy Lexikona 10 {1913, hasonmás 1993} 199. old.
Gerevich Tibor: Magyar kastélyok {1939} 57. old.
Vendelín Jankovič: Narodné kultúrne pamiatky na Slovensku {1984} 193. 197. old.
/ Szatmári Tamás /
