Surány egykori vára
Surány várát a Hontpázmány nembeli Szegiek építették 1382 és 1401 között. Egy 1382. június 15-ről származó királyi oklevél, mely Garay Miklós nádornak volt címezve, még nem utal a várra. 1401-ben Stibor vajda ostrommal foglalta vissza a Zsigmond ellen lázadóktól. Ezért egy 1403-as oklevélben Zsigmond király a várat Ctibor vajdának adja. Az ő 1414-es halála után a várat fia, ifjabb Ctibor örökölte. 1431-ben az ifjabb Ctibor a végrendeletében a várat feleségére, Szécsényi Dorottyára hagyja. A surányi uradalom helységeit az alábbi módon írja le:
Andód község a vágújhelyi ágoston rendieké lesz
Nagysurány város a hozzá tartozó Kissuránnyal
Keszi (Kessew)
Kisvárad (Warad)
Nagyszeg – Egyháznagyszeg része
Egyházszeg – Egyháznagyszeg része
Salgó
Tolmác (Tolmass) – puszta Tótmegyertől északra
Szentgyörgy (Sant Iurd) – puszta Tótmegyer és Érsekújvár között
Keresztúr – Ma puszta Tótmegyertől nyugatra
Tótmegyer (Meger)
Csikó (Chykew) – puszta Tótmegyer és Nagysurány között
A vár első kapitánya Török Benedek (Benedikt de Turuch) lehetett. 1434-ben ifjabb Ctibor is meghalt, amivel a beckói család kihalt, a várat Ctibor özvegye, Szécsényi Dorottya kapta meg. A vár helyettes kancellárja ebben az évben Csuklyás Pál volt, a kapitány pedig Petrás István. Ellentétbe kerültek az esztergomi érsekkel, amiért 1434. december 3-án Budán elítélték őket. Szénás László lett a következő kapitány. 1444-ben a várat Országh Mihály nyitrai ispán és nádor kapta meg, mivel feleségül vette Szécsényi Dorottyát. Országh a vár megszerzése után elfoglalta a komjáti kastélyt és megölette a kastély urát, Forgáchot. Ebben a gyilkosságban több környékbeli úr is részt vett: Zana Lőrinc, Kőrösközi Miklós surányi várkapitányok, Kürthy János, Ebedeczy Miklós, Kismányai László, Balogh Miklós, Thúroczy János, Soóky János és Zekne Pál. Bár Forgách testvére, János feljelentést tett az ügyben a királynál, azonban Országhtól sokan tartottak, így az ügyből nem lett semmi. Országh hű szolgája volt Mátyásnak. 1462-ben Horváth Péter lett a vár kapitánya. 1482-ben, Országh Pál halála után a várat fia, László örökölte, aki azt lányának, Dorottyának adta. Dorottya férjhez ment Korláthkőy Péterhez, így a vár az övé lett. Korláthkőy Péter a mohácsi csatában esett el 1526-ban. Lánya, Erzsébet Nyári Ferenc honti ispán felesége lett. Nyári Ferenc, a kiváló katona utód nélkül halt meg 1553-ban. A vár Országh Kristófé lett, aki a várat csak 1560-ban vette át, addig a várat Nagyváthy Antal igazgatta. 1565 és 1569 között a vár kapitánya Dersky István volt. Ezután egy évig volt itt kapitány a lepoglavai Krusics János báró. 1569-ben Forgách Simonnak jutott a vár, akinek 1598. szeptember 24-én bekövetkezett halála után Illésházy István vette meg Surányt, Trencsénnel és Bánnal együtt 201 065 tallérért a Forgách családtól 1599-ben. Ekkor már minden bizonnyal szlovákok lakták a várost, mivel a vár gondnoka szlovák nyelven írt levelet Körmöcbányára, melyben tudatja, hogy Illésházy a vétellel jó üzletet csinált. A trencséni várral megszerezte a trencséni ispán címet is. Illésházy valóban kiváló üzleti érzékkel bírt, szívesen kölcsönzött még a királynak is, hogy így gyarapíthassa birtokait. 1609. május 5-én halt meg Bécsben és a bazini katolikus templomban temették el. Halála után Illésházy özvegye, Pálffy Katalin a várat 1613-ban Bosnyák Tamásnak adományozta, aki Surány több épületét is kijavíttatta és új építkezésekbe kezdett. Tamás fia, Bosnyák István idejében épült a surányi templom. Bosnyák Tamás 1634. december 19-én halt meg Surányban. Mivel országos jelentőségű személy volt, ezért temetését csak 1635. június 4-én tartották Nyitrán, hogy a vendégek el tudjanak jönni. A végrendeletet június 7-én hajtották végre, mely szerint a Surányi vár egyik fele fiát, Istvánt, esztergomi kanonokot, későbbi nyitrai püspököt illeti, másik felét lányára, Zsófiára hagyja, aki Wesselényi Ferenc felesége volt. Bosnyák Zsófia Sztrecsényen halt meg 1644. április 28-án. Mumifikálódott testét 1689-ben Vágtapolcán helyezték el. 1663. október 10-én a várat elfoglalják a törökök. Ebben az időben járt Magyarországon Evlija Cselebi, aki közvetlenül elfoglalása után járt Surányban. Evliya szerint a vár tölgyes dombok alatt fekszik, négyszög alaprajzú favár, mely palánkkal rendelkezik. Dél felé kettős kapuja van és körben vizesárok övezi. Evliya leírásából Surányt Bekke pasa vette be ruméliai katonáival. A vár gyakorlatilag megadta magát. A törökök 227 foglyot ejtettek. Evliya szerint ezek a foglyok segítettek bevenni Érsekújvárat úgy, hogy lecsapoltatták az érsekújvári várárkot. A segítségükért cserében Ali pasa az iszlámra való konvertálás után szabadon engedte őket. A leírás vélhetőleg nem igaz, mivel a török történetírók igencsak szerettek mesékkel és mondákkal tarkított elemeket beleszőni a történeteikbe, hogy ezáltal olvasmányosabbak legyenek. Fényes Elek tévesen jegyzi meg Surányról, hogy várát a törökök lerombolták.[10] A várat a törökök elfoglalása után még meg is erősítették. 1664-ben Souches sikeres ostrommal visszavette Nyitrát és Lévát, azonban Suránnyal nem boldogult, pedig az esztergomi érsek sürgette Surány visszavételét. Még a pápa is küldött 20 000 aranyat Surány visszavételére, azonban mindhiába. A császár ígéretet tett, hogy a surányihoz erős várat épített Gútán vagy Stomfán. Amint erről tudomást szereztek a törökök, ismét megerősítették az érsekújvári és surányi várat. A várat 1684 októberében beveszi Czobor Ádám 1200 huszárjával. Bercsényi Miklós 1704-ben veszi be a várat. Rákóczi De Riviére és La Maire francia mérnökökkel megjavíttatja a surányi várat. 1709 áprilisában Wallis nyitrai kapitány 400 bányavárosi lovassal megerősítve beveszi Surányt. Surány palánkját a labancok megerősítették. Éppen ezért 1709. április 11-én a kurucok gyors ostrommal visszafoglalták Surányt és a palánkot lerombolták. 1710. szeptember 14-én Sigbert Heister ostrom alá vette Érsekújvárt és Surányt is. Surány szeptember 21-én, Érsekújvár szeptember 23-án esett el. A surányi vár lebontására a Rákóczi-szabadságharc után került sor, azonban ennek pontos ideje ismeretlen. A teljes várat nem bontották azonban le, ezt a 20. század elejéig folyamatosan a surányiak tették meg. Az egyháznagyszegi Csery Imre leveleiből maradtak ránk a surányi vár utolsó említései, amelyek az 1720-as évek közepéről származhatnak.
A vár valahol a mai Váraljácska (Podzámeček) és a Pallacini grófok egykori kastélya között állhatott és négy, egyenként 15-20 méter magas tornya volt. A földszinti termeket raktárnak használták. A vár rendelkezett kúttal is. Mivel a surányi vár alföldön feküdt, így palánkkal volt megerősítve, amely kezdetben csak facölöpből állt, később viszont már kőből épült. A vár udvarán néhány kúria is állt. Matunák Mihály, a vár első kutatója megemíti, hogy a Nyitrácska folyó jobb partja jelentősen magasabban fekszik, mint a bal partja. A későbbiekben a jobb parti építkezések alkalmával az alábbi szövegtöredéket tartalmazó kőre bukkantak: "S BOSNIAK EQUES KIENSIS * FF * ANNO 1". Ebből kiolvasható: Thomas Bosniak Capitaneus Fülekiensis fieri fecit Anno 1…, ami annyit jelent, hogy Bosnyák Tamás aranysarkantyús lovas, füleki kapitány építette 1…(évszám hiáyzik). Matunák a helyiek elbeszélései alapján próbálta a helyi várat rekonstruálni. Jánosszegen maga is talált egy 17. századi sarkantyút. Ez alapján és egyéb forrásokból feltételezte, hogy Jánosszegen voltak a vár legelői. A vár romjaiból a legtovább az egyik torony maradt meg, melyet egy szélvihar döntött le 1867-ben. Ezen szélvihar döntötte le az újvári plébániatemplom tornyát is. Az északi városkaput 1889-ben nagyrészt szétszedték. Eredetileg a várat körbefolyta a Nyitra, amelynek az itteni oldalágát nevezték Nyitrácskának, amely a mai Szigettől folyt az alsó malomig. A másik ág egykor a mai szőlőhegy irányába folyt (ennek a helynek a mai neve: Sáncok mögött) át a Baláton egészen a Váradi járdáig, ahol mindkét ág újra egyesült a Nyitra folyóvá. A surányi vár romboid alaprajzú volt. A várkapitányok az igényeknek megfelelően a két ágat zsilipek segítségével árasztották el. Ha nagyobb területet árasztattak el, az egész várat bevehetetlenné tették a kialakuló nagy mocsár miatt.
forrás: Wikipedia
GPS: | É 48° 5.113 (48.085220) |
K 18° 11.482 (18.191364) |
Információk: a vár helyét már csak a Zámocká és Hradná utcák jelzik Nagysurány település dél-keleti részén.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Fotóink elérhetőek vászonképen!Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.