Karakó
Karakó község Vas és Veszprém megye határánál, a Marcal folyó és a Torna-patak találkozásánál, egy régi történelmi főútvonal, a mai 8-as főút elődje mellett található. Történelmét és egykori jelentőségét fekvésének köszönheti, ugyanis itt volt az akkor még mocsaras, szinte átjárhatatlan Marcal völgyének egyik legjelentősebb átkelőhelye, melynek felügyelete céljából István király várat emeltetett itt a XI. század elején.
Karakó neve ugyanis már a „Legenda Sancti Stephani regis” néven ismert, sajnos elveszett várföld-összeírásban is szerepelt. Ezt onnan tudjuk, hogy I. (Nagy) Lajos királyunk 1349-ben felszólította a fehérvári káptalant, írják ki a könyvből, hogy a karakói várjobbágyok és várnépek hol laktak. Tehát volt egy a várak birtokait tételesen felsoroló összeírás, melyet még az államalapító idején fektettek fel.
Karakó határában, a Marcal-menti mocsaras rétből egykori szigetként emelkedik ki a Várhely. A védett terület központja egy 35 m átmérőjű kerek, 10-13 m széles árokkal övezett belső várrész. Ettől északra trapéz alakú 0,25 ha-os, délre pedig egy félhold alakú külső várrész van (0,1 ha). A három részt kétszeres, északon viszont háromszoros vizesárok védte. A külső várrészekkel együtt a teljes védett terület nagysága 0,45 ha.
A Várhelytől délkeletre néhány száz méterre egy nagyobb méretű sáncvár (Ókarakó) található, azonban már Zalaszegvár határában. Ennek kora még bizonytalan – de valószínűleg régebbi, mint az ismert – most bemutatott karakói vár.
Régészeti ásatást 1976-ban végeztek a vár belsejében. Többek között késő Árpád-kori edénytöredékek, sarló, ajtóvasalás és nyílhegyek kerültek akkor elő. A késő középkori okleveles említések (1335, 1347, 1409) az egykori karakói várispánságra, annak tisztségviselőire és várföldjeire utalnak, magára a várra nézve azonban nincsen forrásértékük.
Egyes kutatók részéről felvetődött az is, hogy esetleg Karakó lett volna Vas megye eredeti központja. Ez azonban nyilvánvalóan téves elképzelés, hisz a két várispánság egymással párhuzamosan létezett. Karakó egyértelműen a szórt birtokokkal rendelkező ún. szolgagyőri típusú várispánságok közé tartozott.
Feltűnő a karakói várhely kerek belső magjának hasonlósága a Pusztacsalád határában lévő Szolgagyőr és Babót váraival. Mindkettő a karakóhoz hasonló – az ország nyugati támadás elleni védelmével kapcsolatos – szerepet játszhatott a korai Árpád-korban.
A vár jelenlegi összetett alaprajza azonban már egy későbbi újjáépítés, bővítés eredménye lehet és valószínűleg egy 15. századi, Giskra-féle huszita hevenyészett erődítés eredményeképpen alakult ki az 1440-1443 közti polgárháború idején (oklevélben Csép castellum néven szerepel!). Ugyanilyen jelenségeket tapasztalunk ugyanis a szintén a zsoldosok által újraerődített Pikaóváron is (ma: Burg an der Pinka).
1277. december 20-án a kőszegi és a velem-szentvidi várak sikertelen ostromát követően Karakón tartózkodott IV. László király, aki itt fogadta vissza átmenetileg és többedszerre is a kegyeibe a nagy Henrik bán fiait, a híres Kőszegieket. A későbbi századokban Karakó falu már Somló várának tartozékai közé számított. Ez felveti a gyanút, hogy az egyelőre ismeretlen korai történetű somlói királyi vár valamilyen formában a karakói ispánság jogutódja lehetett. Fogalmunk sincsen arról, hogy a lázadó oligarchákat kegyeibe visszafogadó király még láthatta-e a karakói várat? Létezhetett-e még a Szent István korában épült vár 1277-ben is? Karakói ispánokat egészen 1300-ig ismerünk. Ők az ország vezetésben részt vevő főurak voltak. Az utolsó ismert karakói ispán 1299-1300-ban az utóbb Északkelet-Magyarország tartományuraként elhíresült, Aba Amadé volt, aki a nádori tisztséggel párhuzamosan viselte a címet. E sorok írójának erős a gyanúja, hogy ő már lovagi kísérete élén a somlói várba lovagolhatott be! Ugyan Somló első említését csak 1352-bőlismerjük, de nyilvánvalóan régebben épült. Karakó és Somló várai egymástól 13 km-re esnek.
A somlói uradalom későbbi birtokosai, Kinizsi Pál és Magyar Benigna adományaként aztán az általuk alapított vázsonyi pálos szerzeteseké lett 1483-ban a falu.
Adatainkból következően a karakói Marcal-átkelőnél folyt újkori harcok már nem a vár területéhez kapcsolódnak, hanem a faluból keleti irányban, a Dabrókai-csárda s aztán Veszprém, Pápa felé vezető főúthoz, annak a Marcal-völgyön átvezető töltéséhez köthetők: 1707 augusztusában egy alkalommal Bottyán János foglalt állást Karakónál a Rabutin vezette császári csapatokkal szemben. Ágyúit úgy helyezte el, hogy azok végigpásztázhassák a mocsáron átvezető töltést. A császári parancsnok jobbnak látta ennek következtében nem erőltetni a Marcalon való átkelést. 1809. június 11-én a Napóleon hadseregéhez tartozó, Grenier és Abbé tábornokok vezette francia sereg itt győzte le a magyar nemesi felkelőket is soraiban tudó osztrák császári csapatokat az átkelőért folytatott küzdelemben.
Forrás:
Dénes József - Szent István legendás vára? - publikálva - Varak.hu, cikkek 2018.
GPS: | É 47° 6.496 (47.108269) |
K 17° 12.508 (17.208467) |
Információk: Karakó vára a Karakó településtől kb. 1 km-re DK-re Zalaszegvár irányába, megközelítően félúton helyezkedik el. A várat a településről a Kossuth utcán haladva, majd a Marcal hídján átkelve a jobbra tartó mezei úton kb. 20 perces sétával érhetjük el.
A 2018-as bejáráskor tehenek és bikák is voltak a területen, ezért javasolt, főleg az utóbbi miatt figyelmesen belépni és áthaladni ezen a területen. 1000-1200 m megtétele után jutunk a várhoz. Innen párszáz méterre helyezkedik el Ókarakó sáncvára, melyet szintén érdemes felkeresni.
Zalaszegvár irányából cirka 1,5 km távolságot megtéve jutunk el a két várhelyre. Ez esetben a gátőr háztól cirka 200 métert haladunk a műúton, majd a jobbra induló, északi irányba vezető földúton először Ókarakaót, majd párszáz métert É-Ny irányba haladva Karakó várhelyét érjük el.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Fotóink elérhetőek vászonképen!Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.