Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Delzsény vára

A települést 1272-ben említik először. 

A modern kutatók közül Szerémi József történész említette elsőként a Delzsény várat. 1912-ben azt írta róla, hogy ez nem egy nagy erőd, hanem kastély, jó stratégiai fekvéssel egy magas dombon. Az 1930-as években Štefan Janšák nagyobb figyelmet szentelt a delzsényi várnak.  A Nyitrarudnó völgy középkori történetének kutatásából ismeretes, hogy a középkor során a vidék a Divéki családhoz tartozott. A várat feltételezhetően a Divéki család egyik tagja építhette.

Vályi András így ír róla: „DLTZEN. vagy Dlzsen. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura Bossányi Uraság, ....”

Borovszky Samu monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Dlzsin, kis tót község a Rudnóvölgyben, az Oborszki és Lazni nevü hegyek tövében, a Belanka-patak mellett. ... Földesurai a Rudnayak voltak. E községről már a XIII. században van említés téve; akkoriban »Dolsin« néven nevezték.”

A várat egykor kőfalak vették körül, és alaprajza nagyjából ellipszis alakú volt. E falak maradványai részben még ma is láthatók. A vár északi oldaláról egy masszív nyakárok, nyugatról és délről pedig egy külső sánc húzódik. Kelet felől természetes védelmet nyújtott egy meredek, sziklás lejtő. A vár körítőfalainak csak minimális föld feletti maradványai maradtak fenn, de a belső épületekből semmi sem maradt meg. J. Nešpor szerint feltételezhető, hogy a várnak volt egy excentrikusan elhelyezkedő tornya, amely a keleti lejtő fölött a sziklás gerincen épült. Az északi fennsík, a várárok mögött, gazdasági épületek helyéül szolgálhatott.