Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Végles, őrtorony

Végles (Vígľaš) községtől délre, 1 km-re, a Šamilovec-hegyen valaha őrtorony állt, melynek alapfalai ma is láthatók. A torony építése Végles várának közelében a 16. század második felében vált szükségessé, miután a törökök 1554-ben elfoglalták Füleket, és állandósuló portyáikkal Zólyom vármegyét dúlták.

A Véglestől délre elhaladó középkori utat, mely a Krivány felől vezetett a Samilovec-hegy horpadásán keresztül a Szalatna (Slatina) - patak bal partján Észak-Nógrád felé, a török rablócsapatok elleni védekezésül gyakran kivágott fatörzsekkel és gallyakkal torlaszolták el. Az eltorlaszolt út miatt a bányavárosok panaszkodtak, hogy a Véglesen túli területekről nem tudnak élelmiszert beszerezni.

Mivel Végles várából az utat nem lehetett sem belátni, sem megvédeni, ezért Dersffy István főkapitány a vártól nem messze, a hegyfokon egy katonákkal megrakott őrtornyot akart építtetni, melyről a fontos útvonal jól szemmel tartható. Több levelet írt a városoknak 1568. tavaszán ebben az ügyben, de azok vonakodtak e célra pénzt áldozni.

I. (Habsburg) Miksa magyar király engedelmességre intette a bányavárosokat, mire azok szegénységükre hivatkoztak, és abbéli félelmükre, hogy a török elfoglalhatja a tornyot, és onnan veszélyeztetheti őket. A király ekkor úgy döntött, hogy átvállalja az építési költségeket, Selmecbánya, Besztercebánya és Körmöcbánya azonban még mindig tiltakozott. Úgy érezték, nem szolgálja javukat a torony, és továbbra sem kívántak semmiféle támogatást nyújtani hozzá. 1573-ban még mindig vitáztak az őrtorony építéséről, az ezt követő egy-két évben azonban a torony mégis elkészült. Az utat ezután 30-40 fegyveres vigyázta, egészen a török idők végéig. Az építmény az 1600-as évek utolsó harmadában pusztult el.

A torony helyreállított alapfalait a véglesi-vár kapujának közeléből induló földúton kereshetjük fel, mely D-i irányban az erdővel borított Šamilovec-hegyre vezet.

A hatszögletű torony belső átmérője 8 m, fala kb. 1 m magas. Eredeti falvastagsága 1 m, a helyreállításkor az alapfalra felhúzott ráfalazás azonban csak 80 cm vastag. A toronyromtól 10 m távolságban, a D-DK-DNy-i oldalon kb. 4 méter széles és 1 méter mély védőárok maradványa húzódik. Az ÉNy-É-ÉK-i oldalon az ároknak már csak a torony felőli pereme észlelhető, a többi elpusztult. A torony bejáratának helye ma nem látható. Egykor valószínűleg magasabban lehetett, mint a helyreállított falmagasság.

A közelmúltban a LIDAR ábrázolásnak köszönhetően egy eddig ismeretlen védmű került felfedezésre az őrtoronytól 30 méterre délre. A "V" alakú védmű kapcsolata az őrtoronnyal egyenlőre nem tisztázott. A V alak belső területe 20 x 25 x 25 méter. Az árok szélessége a külső peremszéltől a belső peremszélig 10-12 méter. Az árok a V alak végein 1-1,5 méter mély, ám középen, a V csúcsa körül már a 2-2,5 métert is eléri. A védmű a legkönnyebben támadható déli nyereg irányába néz. Fontos megjegyezni, hogy az örtoronynak hely adó magaslaton számos világháborús lövészfészek és beásás található. Azonban nehezen magyarázható, hogy egy ilyen védmű kialakítására ekkora földmunkát végeztek volna el ekkor. Az ilyen jellegű védmű sokkal inkább a kuruc szabdságharcok idején volt jellemző. Talán a szakemberek tisztázni tudják majd, mely időszakhoz köthető ezt az objektum. ( A képanyag az "Ábrázolások" fül alatt,  elkülönítve látható.)

Források:

Végles, Őrtorony - A honlap korábbi szócikke - 2004

Matunák Mihály: Véghles vára. Breznóbánya. 1904. 28-33.
Václav Hanuliak: Odkrytie stredovekey strážnej veže na Vígľaši. Avans v Roku. 1986. 47-48.

Végles, Őrtorony és " V" alakú védmű - Terepbejárási feljegyzések - Keserű László, 2025