Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Felsőkéthely - Neumarkt im TauchentalAusztriaBurgenlandVas vármegye - Vár

  • Történelem
  • Alaprajzok
  • Térkép

Felsőkéthely – Neumarkt im Tauchental


Részlet az alábbi munkából:


DIE GÜSSINGER Beiträge zur Geschichte der Herren von Güns/Güssing und ihrer Zeit (13./14. Jahrhundert)

Technische Leitung: Rudolf Kropf und Wolfgang Meyer /Eisenstadt, 1989/

In: Wolfgang Meyer: DER BURGENBAU ZUR ZEIT DER HERREN VON (GÜSSING) - GÜNS IM HEUTIGEN BURGENLAND 

246-247 old.

(ford.: Jakab József)


A „Niclas tuern” azon erődítések közé illeszthető, melyek besorolása az egy terepemelkedés a völgyszint fölé mint közös ismertetőjegy alapján lehetséges. Ehhez tartozik egy kissé emelkedő háttér, a leválasztó elem egy mesterségesen kialakított nyakárok. Ez a fajta erődítésmód a legszembetűnőbb, amit a Kőszegiek várépítéseinél megfigyelhetünk. Erre a különlegességre I. Albert megszálló erői nyilvánvalóan a felszerelésnél is tekintettel voltak, könnyen mozgó hajítógépek (Bliden) és dárdavetők (Schiesszeuge Rutten) amikkel a várak terepadottságaiból származó hátrányt az ostromlók a maguk hasznára fordíthatták.

A felsőkéthelyi torony esetében előre kell vetíteni, hogy itt, ahogy ez a névből is következik, egy kisebb védműről van szó. Az ostrom történetéről az oklevelek és az elbeszélő források nem közölnek semmi adatot. Mindenesetre elfogatható, hogy Rohonc, Városszalók és más objektumok eleste a környéken bizonyosan azt okozta, hogy a tornyot említésre méltó ellenállás nélkül feladták.

Alapvetően a Rheimchronik kronológiáját tanulmányozva fel kell merülnie annak a gondolatnak, hogy talán itt csak azon várak kerülnek megemlítésre, ahol ez a hadműveletek miatt érdemes, míg azon erődítéseket nem említi meg mik harc nélkül vagy csekély ellenállás után gazdát cseréltek.1


1 Lásd:”700 Jahre Neumarkt/Tauchental” (1989) 28/29. A 26. oldalon teljesen légből kapottan leírják Borostyánkő és Németújvár elfoglalását 1289-ben. Teljesen hiteltelenül közlik, hogy „IV. Béla halála után a pogány irányzat került Magyarországon hatalomra.” és evégett menekültek a Kőszegiek Ottokárhoz, itt figyelmen kívül hagyják IV. Béla és fia V. István közötti ellentéteket, ahol a Kőszegiek Béla pártjára álltak és ezért emigráltak. Összességében sajnálattal kell megállapítani, hogy a folyóirat kiállításánál egyáltalán nem gondoltak, a SCHLAININGER GESPRAECHE tudósainak anyagaiból – ennek keretében mégis csak több mint 100 előadó szerepelt – néhány előadást szerepeltetni vagy a Bgld. Landesarchiv történészeit bekapcsolni, úgyhogy hosszabb távon a folyóiratnak lemondásokkal kell számolnia.

GPS: É 47° 17.850 (47.297508)
K 16° 13.156 (16.219267)
Várak.hu mobil applikáció