Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Nagycsanád - CenadRomániaErdély és PartiumTorontál vármegye - Csanádvár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

Leírása:

Csanád település sok évszázados történelme során a következő épületek játszottak fontosabb szerepet:

-- Ajtony vára a XI. század elején. Semmiféle közelebbi információt nem ismerünk róla, így csak feltételezni lehet, hogy a korabeli krónikákban Marosvárnak nevezett erődítmény a korszakban szokásos fa-föld szerkezetű vár lehetett. Pontosabb helye sem ismert, régészeti nyomára még eddig nem bukkantak rá. A honfoglalás után keletkezhetett, a törzsfők későbbi leszármazottja Ajtony idejében is jelentős katonai támaszpontot képezett. 

-- Ajtony törzsfő által építtetett Keresztelő Szent János kolostor. A görög rítusú szerzetesek számára emelte az önálló politikát folytató nagyúr. A templom alapfalait és keresztelőmedencéjét feltárták, ezek szerint 13 x 24 méter területet foglalt magába. Gellért püspök István király győzelme után a görög szerzeteseket Oroszlámosra telepítette át, míg helyükre a nyugati rítust követő barátok érkeztek. A kolostor a XIII. század elején szűnt meg, romjaira a Szent Üdvözítő társaskáptalan egyháza települt rá, amelyről az első adat az 1241-es tatárjárás idejéből való. 

-- Boldogságos Szűz monostora. Gellért csanádi püspök alapította az 1028-as Ajtony feletti győzelem után a régebbi Szent János kolostor mellett. Építéséhez és berendezéséhez István király és Gizella királyné is hozzájárult anyagilag. Első apátja a szentmártoni {pannnonhalmai} Fülöp volt. Régészeti feltárás hozta napvilágra azt a kőszarkofágot, amit díszítése alapján a XI. századra tesznek a szakemberek. Feltételezések szerint a szentté avatott Gellért ereklyéit helyezhették el benne egykoron díszes tartóban. 

-- A XV. századi kővár. Egykorú oklevél szerint Albert csanádi püspök utasítására erődítették meg az egyházi épületeket egy várfallal, hogy az egyre gyakoribb török portyákat kivédhessék. Eredeti formája nem ismert, mert a hódoltság idején jelentősen átalakíthatták eredeti védőműveit. 

-- Török hódoltság alatti vára. A Maros folyó völgyét tartósan elfoglaló oszmán fegyveresek a környékbeli lakosság kényszermunkájával megerősítették és kibővítették a középkori védőműveket. Elsősorban a gyorsan elkészíthető fa-föld szerkezetű palánkfalakból alkottak újabb falakat és bástyákat. Evlia Cselebi török világutazó 1664-es leírása szerint: „Csanád vára a Maros folyótól egy nyíllövés távolságra, egy síkságon fekszik. Kőépítkezésű, négyszögű, erős vár. Kerülete 700 lépés és igen erős fala van. Benn a várban négy templomból alakított, minaretes dzsámi. A belsővárnak kettős erős vaskapuja és mély, földalatti börtöne. A középsővár tömésfal kerítésű palánk, a nyugati oldalon egy kapuja. Külső nagy városa tágas, tömésfala palánk.” Szerencsére a XVII. század végéről fennmaradt Marsigli hadmérnök rajza is, aki a karlócai békekötés pontjai értelmében lerombolandó végvárakról készített felméréseket. A rajzon a várost és a várat is mély vizesárok, palánkfalak, kisebb-nagyobb tornyok és bástyák kerítik. A várkapu előtt barbakán emelkedett, belső udvarán a kora-középkori egyházi épületek romjaival. Mindezen védőműveket az 1700-as évek elején annyira lerombolták, hogy már a XVIII. századi katonai felmérés térképén sem jelzik nyomait. Napjainkban {2008} Dénes József várkutató tisztázta helyét az egyik tanulmányában. 

Története:

A IX. század végén a Kárpát-medencében új hazára lelt honfoglaló magyarság hét törzse fokozatosan birtokába vette a letelepedésre alkalmas területeket. A hatalmas jószágállománnyal rendelkező de már jórészben földművelésből megélő nép számára a folyóvölgyek ideális szállásul kínálkoztak. Így települt meg a magyarság a Maros mentén, ahol a XI. század elejére szinte önálló politikai hatalomra tett szert Ajtony törzsi vezér. Külpolitikájában elsődleges célul a Bizánci Birodalommal való jószomszédi viszonyt tűzte ki. A korabeli krónikák gyér forrásai szerint ezért Bodony városában a görög rítus szertartása szerint megkeresztelkedett, bár ennek ellenére mégis hét feleséget tartott udvarában.

Erődített központi szállását Marosvár jelentette, ahol – a korszak hadiépítészetének megfelelően – egy fa-föld szerkezetű palánkvárban élt nagyszámú kíséretével. Mivel önálló politikát folytatott összeütközésbe került a Kárpát-medencében központi államhatalmat a saját vezetése alatt létrehozni akaró Árpád törzs fejével, a 997-ben nagyfejedelemmé előlépett Istvánnal. Ajtony megvámoltatta a középkori élelmiszerek tárolásában nélkülözhetetlen sót szállító hajókat a Maroson, ezzel közvetlenül sértette az 1000. esztendőben magyar királlyá koronázott István anyagi forrásait. Az összecsapás elkerülhetetlenné vált, de erre István király csak 1028-ban tett lépéseket. A hadjárat eseményeit a korabeli legendákból próbálhatjuk meg összerakni. Eszerint a királyi fegyvereseket Ajtony törzsfő egykori híve, bizonyos Csanád nevezetű előkelő vezette. Az első csatában azonban vereséget szenvedett a későbbi Oroszlámos település helyén. Rövidesen azonban kiköszörülte a csorbát, mert a döntő ütközetben maga Ajtony is elesett, levágott fejét a győztes Csanád hadvezér pedig az uralkodójához küldette. 

István király a diadal jutalmául Csanádot nevezte ki a megszerzett területek élére, itt alakítva ki az első tisztviselőjéről Csanád vármegyének nevezett közigazgatási területet. Ugyanekkor került megszervezésre a katolikus egyház újabb egyházmegyéje, amelynek élére a velencei származású Gellértet nevezték ki, akit bakonybéli remeteségéből hívott ide az uralkodó. A bencés szerzetesből egyházfővé vált Gellért és társai feladatát jelentette a környékbeli szabad pogány magyarok keresztvíz alá hajtása, míg Csanád ispán a központi hatalom felügyeletét és az adóztatást biztosította fegyveresei élén. Az országosan ismertek szerint itt is a királyi ispán illetve helyettese a várnagy parancsnokolt. A környékbeli szabadok, mint várjobbágyok fegyverrel vonultak hadba a véres kard körbehordozása esetén, vezetőjük a hadnagy volt. Az állattenyésztő és földművelő várnépek pénz és terményadóval szolgálták királyukat, adójuk egyharmada az ispánt illette meg. 1046-ban az országos méretűvé fajult pogánylázadás során Gellértet meggyilkolták a pogányok Kelen hegyén, holttestét a csanádi székesegyházban helyezték el. Csanád vármegye központját a XII. századi oklevelek virágzó városnak írták el. 

Ezt a fejlődést törte derékba az 1241 – 1242-es tatárjárás vihara, aminek során a könnyűlovas mongolok hordái elfoglalták és lerombolták Csanádot. Az üszkös romok újjáépítését Bulcsú püspök kezdte meg, de az Árpád-házi királyok alatti jelentőségét már nem nyerte vissza az egyházmegye. 1290-ben a közeli Körösszeg váránál a kunok által meggyilkolt IV. László király testét a csanádi templomban temették el. A XIV. század elején Antal csanádi püspök koronázta meg Ottót magyar királlyá. A csanádi püspök székhelyét a XV. században, a Délvidéket egyre gyakrabban veszélyeztető török betörések elleni védelmül várfalakkal vették körbe. 1459-ből maradt fenn Hangácsi Albert püspök várépítési kérelme a trónra lépett fiatal Hunyadi Mátyás királyhoz. Katonai szerephez először az 1514-es Dózsa György vezette parasztfelkelés idején jutott. A Maros folyó gázlójánál, Apátfalva mellett május 23-án a nemesi csapatok rajtaütöttek a keresztesek elővédjén. Véres közelharc után megfutamították őket, majd győzelmüket megülni elvonultak a közeli Nagylak várába. Dózsa főserege itt ütött rajtuk másnap éjszaka. Győzelmük teljes mértékű lett, az erődítményt elfoglalták és felgyújtották, a nemesi vezéreket elfogták.

A kereszteshad vezérének bosszúja szörnyű volt, mert Csáky László csanádi püspököt, Ravaszdy Pétert és más előkelőket karóba húzatva kivégeztette. Egykorú források szerint a nagylaki győzelem után Csanád várának védői meghódoltak a keresztesek előtt. A XVI. században a török hódítás félelmetes árnyéka vetült a védtelenné vált országra, míg a nemesség belháborúban őrölte fel erejét. Csanád vára többször is urat cserélt a Szapolyai Jánost illetve Habsburg Ferdinándot támogatók között, mígnem 1551-ben az oszmán hadak tartósan megszállták. Néhány esztendő alatt a szultáni hadjáratok hatalmas területeket kebeleztek be az Alföld vidékéből, így a csanádi vár a hódoltság belső vidékére került. 

Az oszmán helyőrség a környékbeli lakosság robotmunkájával megerősítette a palánkvár falait, de magát a városkát is palánkfallal oltalmazták a gyakori rablótámadások ellen. Érdekes, bár keleties túlzásokat tartalmazó leírását hagyta az utókorra az 1664-ben erre járt Evlia Cselebi török világutazó. Buda visszafoglalása után hatalmas erővel indították meg támadásukat a Szent Liga szövetséges csapatai az oszmán ellen, sorra hullottak le a félholdak a visszafoglalt várak tornyairól. 1685-ben Szolnok, Szarvas és Arad után Csanádot is visszavették a Habsburg zsoldosok. A két évtizedes véres hadakozásnak végül a karlócai békekötés vetett véget. Ennek értelmében a Temesköz a Fényességes Padisah uralma alatt maradt, viszont a Német-Római Császár kötelezte magát, hogy leromboltatja ezen övezet környékén lévő bázisait. Ezért 1701-ben császári hadmérnökök vezényletével a kirendelt jobbágyok lebontották a csanádi védőműveket, az árkokat betömték a palánkfal törmelékével, a hadfelszerelést pedig elszállították. 

Irodalom:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 332.

Kristó Gyula: Korai magyar történeti lexikon {1994}------------------------------145. – 146. old.

Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok {1990} --------------------------------- 412. – 415. old.

Kisari Balla György: Marsigli tábornok térképei {2005} 

{Szatmári Tamás} 

GPS: É 46° 8.296 (46.138271)
K 20° 35.174 (20.586235)

A Makó városa melletti kiszombori határátkelőnél juthatunk át Románia területére, ahol az első települést jelenti Nagycsanád {Cenad}. Napjainkban már semmi sem utal a középkorban sokkal jelentősebb helység történelmére, régen lerombolt védőművei a katolikus plébániatemplom környékét övezték egykoron. 

Bakonybél - Monostor
Új feltöltések, frissítések
19JúnSalgótarján - Baglyaskő
18JúnSzászkézd - vár
15JúnCsesznek - Vár
12JúnBarcarozsnyó - Vár
04JúnMalajesd - Vár  ▪  Döbrönte - Vár
03JúnZalaszántó - Tátika
23MájSzelindek - Vár
Ajánlott látnivalók
Keresési előzmények
Nagycsanád - Csanádvár